Egyre nyilvánvalóbb, hogy az egészségügyi szektor környezetre gyakorolt hatása is jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A közelmúltban megjelent kutatás szerint az egészségügyi ágazat karbonlábnyoma a teljes világ ÜHG kibocsátásának a 4,4%-ért felel. Ez az arány is rámutat: sürgős intézkedésekre van szükség a szektorban ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók ne csak kezeljék, hanem valóban oltalmazzák azokat, akiknek a védelmére felesküdtek. 

Az egészségügyi szektor éghajlatváltozásra gyakorolt hatása 

Az elmúlt évszázadban a környezetvédelmi törekvések, az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődése, valamint a higiénia elterjedése jelentősen hozzájárult a születéskor várható átlagos élettartam növekedéséhez. Mindezek ellenére azonban az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások adatai azt mutatják, hogy az egészségügyi szektornak azonnali cselekvésre van szüksége, hogy tényleges ki tudja szolgálni azokat, akiknek a védelme érdekében létrejöttek. A British Medical Journalben megjelent jelentés[1] szerint az egészségügyi ágazat szénlábnyoma a teljes világ ÜHG kibocsátásának a 4,4%-ért felel, ami 514 darab széntüzelésű erőmű éves kibocsátásával ér fel.  Ha az ágazatra országként tekintenénk, az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne a bolygón. 

Kapcsolódó bejegyzések

Mit mivel (ne)? Ételek és gyógyszerek kölcsönhatása

Nem mindegy, hogy a nap folyamán mikor és milyen ételek fogyasztásakor kapjuk be a felírt tablettákat. Összeszedtünk néhány hasznos tudnivalót, melyeket érdemes szem előtt tartani, ha orvosság fogyasztására kerül a sor.

Három fő kibocsátási területet határoztak meg a szektorban:: 

• ellátási láncok és termékek (gyógyszer- és oltóanyag gyárak) 
• betegellátás (vegyszerek használata, hulladékok ártalmatlanítása) 
• épületek és K+F tevékenységek (energia, vízfelhasználás) 

A világon mindenhol az egészségügy az egyik legnagyobb foglalkoztató, amely működése során hatalmas energiát használ fel (hűtés, fűtés, elektromos berendezések működtetése stb.). Az egészségügyi rendszernek a növekvő költségek ellenére is folyamatos készenlétben kell állnia, többek között az éghajlatváltozás hatásai miatt megjelenő újabb és újabb betegségek kezelésére. Mindeközben pedig – az ellátásbiztonság fenntartása mellett – aktív szerepet kellene vállalnia a klímaváltozás megelőzése érdekében, azaz csökkentenie kellene a saját kibocsájtását. 

A kérdés, hogy hogyan lehet megoldani a szektor szén-dioxid csökkentését vagy épp a mentesítését, hogy a betegellátás és betegbiztonság továbbra is megfelelő színvonalon működjön, és közben a fenntartási költségek se emelkedjenek. A szektorban a szükséges szemléletváltás már megindulni látszik, azonban szakemberek még nem mindig tudják biztosan, milyen irányba és milyen eszközök segítségével tudnak változtatni az eddigi folyamatokon. A kutatók szerint jelenleg két út van a szektor karbonlábnyomának csökkentésére: az egyik legfontosabb előrelépés az lenne, ha az ágazat az egyszerhasználatos irányról átállna a körforgásos gazdálkodásra és a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő beszállítói útvonalak kialakítására. Az egészségügy szénlábnyomának közel 90%-a nem közvetlenül az ellátás során keletkezik, hanem azoknál a gazdasági szerepelőknél, akik az ellátáshoz szükséges eszközöket biztosítják.  

A másik fejlődési irány a közlekedés, szállítás és az épületek zöldítése. Mindezek mellett fontos szerepe van az államnak is a szektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, hiszen a lakosság egészséges életmódra való ösztönzése, és a megelőzés fontosságának erősítése is csökkenti az ápolásra szorulók számát. 

Éghajlatváltozás egészségügyi hatásai 

A szélsőséges időjárás viszonyok egyre többször okoznak élelmiszerhiányt, súlyosabb baleseteket, járványokat és tömegesen megjelenő krónikus betegségeket. Az elmúlt években szinte minden kontinensen megdőltek az időjárási rekordok, amelyek miatt az egészségügynek újabb és újabb kihívásokra kellett felkészülnie. Az éghajlatváltozás egyszerre károsítja a természetet és azokat a rendszereket, amelyekre a „jó egészség” érdekében támaszkodna az emberiség. Többen úgy látják, hogy mindezek a kockázatok egyre jobban terhelik a rendszert, amely következtében a szektorban érezhető feszültség alakult ki. A folyamatos készültség miatt a dolgozók részéről hamarabb következik be a „burnout” szindróma, amely miatt munkaerőhiány keletkezik, és az ellátásbiztonság veszélybe kerül.  

Másrészről az emberekben megjelent a klímaszorongás, amely ugyan hivatalosan még nem nevesített mentális betegség, de az általa kialakult folyamatos stressz sok egyéb szervi betegség okozója. Az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok lakói egyre inkább aggódnak az egészségügyi rendszerek túlterheltsége miatt, miközben a részükről a legkevesebb a ÜGH kibocsátáshoz való hozzájárulás. 

Néhány érdekes adat az egészségügyi kockázatokról: 

• Az elmúlt 20 évben duplájára nőtt a hőhullámos napok száma, ami a 65 évesnél idősebb felnőttek és az 1 évnél fiatalabb csecsemők számára életveszélyes jelenség. Az elemzések kimutatták, hogy ez hozzájárult ahhoz, hogy a hőség miatti halálozás száma 1990 és 2000 között 38%-kal nőtt a 65 évnél idősebbek körében. 
• A forró nyári időszakokban a megemelkedett CO₂ szint miatt emelkedik a növények fotoszintézise, amely következtében nő a levegőben a szálló pollenek mennyisége, és ezzel arányosan az allergiában vagy asztmában szenvedő betegek inhalátorhasználata.  
• A műtéti beavatkozásoknál használt gázok csupán 5%-át dolgozza fel az emberi szervezet a többi kilégzésre kerül. Az egyik leggyakrabban használt gáz a nitrogén-dioxid, amelynek ÜHG hatása 314-szer nagyobb a szén-dioxidénál.  
• A fosszilis tüzelőanyagok használta által kialakult légszennyezés a 2018-as adatok alapján az összes halálozás 18%-át okozta. Egyes kutatások során azt állapították meg, hogy a káros tüzelőanyagok elhagyása több mint egy évvel növelné a születéskor várható átlagos életkort a világban. 

Nemzetközi fellépések a változás oltárán

WHO keretrendszer:[2] 

A WHO kidolgozta az „éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és alacsony szén-dioxid-kibocsátású egészségügyi rendszerek kiépítésére vonatkozó működési keretrendszert”, amely segítséget nyújt a szén-dioxid csökkentés eléréséhez szükséges ágazati döntések meghozatalához és az egészségügyi szervezeteknek, hogy azok időben jelezzék, felkészüljenek és kezeljék az éghajlatváltozás okozta kockázatokat. 

Fő célkitűzések: 

• iránymutatás nyújtása az ágazat szakemberei számára 
• az egészségügyi rendszerek funkcióinak megerősítése 
• a szükséges beavatkozások kidolgozásának elősegítése 

G20

A legutóbbi, 2023-ban megrendezett konferencia keretében az egészségügyi miniszterek elkötelezték magukat az alacsony ÜHG kibocsátású rendszerek kialakítása mellett. A közösen elfogadott ütemterv 3 pillére az egészségügyi ellátás, az intézmények és a működtetés CO₂ mentesítése, az ellátási láncok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a ÜHG hatás csökkentésének felgyorsítása a teljes gazdasági szektor számára. 

COP28 nyilatkozat:[3] 

Az egészségügyi szektorban egyre több vezető ismeri fel az ágazat lehetséges szerepét az éghajlatváltozás megelőzésében, emiatt folyamatosan növekszik a klímatudatos döntések száma. Fontos mérföldkőnek számít a COP28 keretében az a 128 ország által tett nyilatkozat, amelynek során kiemelt szerepet kapott az egészség védelme. Az egyes országok közleményeinek fókuszában az egészségügyi rendszerek fejlesztése és az ágazat kibocsátáscsökkentése került. Olyan szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását sürgetik, amelyek maximalizálják az egyes intézkedésekből származó egészségügyi előnyöket, és megakadályozzák az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak súlyosbodását, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak leginkább kitett lakossággal való szoros partnerségek révén. 

Példaértékű globális erőfeszítések 

Health Care Without Harm (HCWH):^[4] 

1996-ban alakul azzal a céllal, hogy segítse az egészségügy átalakítását a klímaválság megelőzése érdekében. A jelenleg 52 ország részvételével működő nemzetközi szervezetté fejlődött HCWC eredménye többek között, hogy az elmúlt 15 évben kivezették a higany alapú hőmérőket és vérnyomásmérőket. Jelenleg több folyamatban lévő projektjük van, úgymint a fenntartható hulladékkezelés bevezetése négy afrikai országban, amelynek érdekében létrehoztak egy adatbázist a nem égethető egészségügyi hulladékok alternatív kezelési technikák számára. Folyamatosan képzik és oktatják a szektor vezetőit a tiszta energia felé való elmozdulás érdekében. A folyamatos szervezésnek köszönhetően felépítettek egy világméretű hálózatot a Globális Zöld és Egészséges Kórházak (lsd. lent) néven. 

Global Green and Healthy Hospitals:[5] 

A fenntarthatósági szempontok egészségügyben történő elterjedésének érdekében hozták létre a szervezetet. A hálózatnak több mint 1 900 tagja van 86 országban, akik 70 000 kórház és egészségügyi központ érdekeit képviselik. A szervezet egyetlen magyar tagja a Bethesda Gyermekkórház. A célok elérése érdekében a szervezet forrásokat, eszközöket útmutatókat nyújt a tagok számára. Létrehoztak egy online felületet, amelyen keresztül a „jó gyakorlatok” osztják meg, valamint havonta előadásokat, képzéseket és eseményeket is szerveznek. 

Tíz átfogó célterületet határozták meg, amelyek segíthetnek az egészségügyi szektornak egy fenntarthatóbb és egészségesebb környezetet létrehozni: vezetői képesség (környezet egészségének szem előtt tartása), vegyszerek (káros vegyi anyagok helyettesítése), hulladék (csökkentés, biztonságos ártalmatlanítás), energia (tiszta energia, energiahatékonyság), szállítás (stratégiák javítása), víz (vízfogyasztás csökkentése), élelmiszer (fenntartható gazdálkodásban termesztett élelmiszerek), gyógyszerek (biztonságos ártalmatlanítás), épület (zöld kórháztervezés), beszerzés (fenntarthatóbb termékek). 

Kutatások

A költséghatékonysági és a fenntarthatósági célok megvalósításának szem előtt tartásával végez kutatást a Royal Philips vezető egészségügyi technológiai vállalat. Egyik kutatása[6] szerint, amely az egyes képalkotó eszközök működését értékelte, kiderült, hogy pl. az MR készülékek korszerűsítését követően az üzemeltetési költségek 23%-kal, míg kibocsátási mennyiségek 17%-kal alacsonyabbak. Ugyanígy a CT-k esetében a költségek 8%-kal, a kibocsátási értékek pedig 6-4%-kal csökkenthetőek. A kutatók megállapították, hogy a vizsgált 13 diagnosztikai eszközzel végzett havi 12 000 db vizsgálat éves szén-dioxid-kibocsátása megfelel 1000 darab gázüzemű autó 10 éves CO₂ kibocsátásnak. Fontos a képalkotó vizsgálatokhoz szükséges berendezések hatékonyságának fejlesztése – akár a mesterséges intelligencia bevonásával, amely pontosabban beazonosíthatja a képeken látható információkat és optimalizálhatja a szükséges felvételek ismétlésének számát.  

Hazai törekvések 

Hazánkban is egyre több fejlesztés valósul meg az egészségügyi ágazatban, amelyek fókuszában az energiahatékonyság és a korszerűsítés áll.[7] 

Példaként néhány már megvalósult fejlesztés: 

1. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet[8] a tetején elhelyezett összesen 350kWh napelem-kapacitás segítségével az áramfelhasználás 10%-át tudja fedezni, évi bruttó 19,5 millió forintot megtakarítva.
2. Az Uzsoki Utcai Kórházon[9] összesen 1 573 db panelt helyeztek el, amelynek segítségével évi 440.000 kWh villamos energia termelődik.
3. A Kanizsai Dorottya Kórház[10] napelemes rendszere éves szinten 201 000 kWh villamos energiát termel, amely közel 187,9 t/év ÜHG csökkentés eredményez.
4. A Szt Margit Kórház[11] energiahatékonysági projektje keretében 780 db panel került felszerelésre, amelyek segítségével 214 kW teljesítményű rendszer egészíti ki a villamosenergia-ellátást, éves szinten bruttó 8 millió forintos költségmegtakarítást eredményezve. 

De a fenntarthatósági célok elérését támogatják az egészségügyi rendszerben bevezetett digitális szolgáltatások (EESZT), úgymint az e-recept vagy az elektronikus kórlap és beutaló, amelyek csökkentik a papírfelhasználást, ezzel segítve az egészségügy kibocsátásának a csökkentését. 

Már működő „jó gyakorlatok” ^[12] 

• Amerikában a steril eszközök csomagolásából egy tampai kórház ápolói a saját maguk által készített minta alapján hajléktalanok számára hálózsákot készítenek. Az akcióhoz több amerikai kórház is csatlakozott. 
• Egy londoni kórházban rájöttek, hogy az egészségügyi szakdolgozók azokhoz a tevekénységekhez is kesztyűt húznak, amelyek esetében elég lenne csupán egy kézmosás (pl. ágytologatás). Az ápolók folyamatos figyelemfelhívásának köszönhetően a kórházban csökkent a műanyag kesztyű használata, és ezzel 21 000 tonna műanyagot és 90 000 fontot takarítottak meg. 
• Az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat által 2020-ban bevezetett „Greener” program keretében a szervezet elkötelezte magát, hogy 2040-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátó lesz. A program elindítását követő évben a szervezet annyival csökkentett a kibocsátást, amely közel 1,1 millió otthon áramellátásának felel meg.[13]

Következtetés 

A szemléletváltás megkezdődött az egészségügyi rendszerben. A jó gyakorlatok a nemzetközi és hazai szinten is egyre inkább terjedőben vannak, köszönhetően a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében létrejött szervezeteknek. Tennivaló azonban még nagyon sok van, főleg az energiahatékonysági intézkedések, a hulladékkezelési és újrahasznosítási-eljárások, valamint a szakágazati intézkedések területén.  

Forrás: Energiastratégia Intézet

Kiemelt kép: canva