Kiemelt figyelem szükséges az energiatároló projektek tervezésénél
Kiemelt figyelem szükséges az energiatároló projektek tervezésénél

A budapesti DimenSim BootCamp rendezvényen, melynek középpontjában az optimális energiatárolós üzleti modellek álltak, a szakma- és üzleti élet képviselői vitatták meg annak kihívásait és lehetőségeit.

Nyitóbeszédében Szűcs Marcell, a Planergy Solutions Kft. ügyvezetője és az esemény szervezője kiemelte, hogy az energiatárolói piacot akadályozó tényezőket három nagy területre lehet lebontani. Ezek az edukáció hiánya, a modern finanszírozási termékek korlátozott elérhetősége, valamint a jogszabályi környezet bonyolultsága, kiemelve, hogy „energiajogász nélkül könnyen el lehet veszni”.

A program kerekasztal-beszélgetése során a szakértők az energiatárolási piac aktuális kihívásait és lehetőségeit vitatták meg. Zóna Nikoletta, a K&H Bank szenior bankára elsősorban azt emelte ki, hogy a magyar villamosenergia rendszer telítődni látszik a napelemekkel, ami nagyon egysíkú és ezért diverzifikált, például szélenergia alapú megújuló termelő bővítésekre van szükség. Azt is elmondta, hogy bár az uniós RRF támogatásból épülő vállalati tárolórendszerek – ismertebb nevén METÁROLÓ program – bankképesek, azonban a szabályozási kockázatok jelen vannak.

A befektetői szférából érkező Török József, a Kék Bolygó Tőkealapok befektetési igazgatója a beszélgetés során többek között elmondta: találkoztak már olyannal, ahol a kockázati tőke egy már pályázati forrásból elindított projektbe lép be, de ez számos kérdést vet fel. Ilyen az az eset, amikor vissza nem térítendő támogatás van a projektben, akkor fontos kérdés, hogy ahhoz milyen követelmények kapcsolódnak és ez hogyan érinti majd az újonnan belépő befektető érdekeit.

Példaként hozta fel, hogy a kockázati tőke befektetők jellemzően 5-7 éven belül szeretnék értékesíteni az üzletrészeiket, ami adott esetben összeférhetetlen lehet a pályázat kiírója által előírt minimum fenntartási idővel, ami a METÁROLÓ esetében éppen 10 év. Török József azt is kiemelte, hogy ilyen több szereplős, több lépcsős, komplex finanszírozási konstrukciók esetén elengedhetetlen az alapítói, befektetői és banki szempontokat kielégítő, átfogó szerződéses feltételek előzetes egyeztetése.

Décsi András, a PMG Hungary Kft. vezető pályázati tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évnyi ínséges időszak után az uniós pályázati piac élénkülni látszik, ami részben azzal is összefügg, hogy vannak záros határidők bizonyos uniós keretek felhasználására.

Dr. Perlaki Szabolcs, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítója és ügyvédje a beszélgetés során elmondta: azt tapasztalja, hogy az ügyfelek gyakran energiatároló cellahibákból eredő garanciális igényekkel keresik meg őket, amelyek érvényesítése nehézkes, különösen, ha a beszállító vagy gyártó kínai, de éppen ezért erre érdemes előre felkészülni. Emellett rámutatott arra is, hogy a külföldi befektetők számára a magyar adórendszer kiszámíthatatlansága jelentős problémát okoz, mivel az üzleti tervek nem tudják kezelni az adózási előírások változékonyságát, péládul a Robin-Hood adó hirtelen emelését.

A panel zárásaként Győri György, a TOP BRÓKER Kft. ügyvezetője tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy a magyar biztosítási piac kicsi, és önállóan nem képes meghatározni a trendeket. Valószínű, hogy az energetikai típusú biztosítások is a nemzetközi trendeket fogják követni, nem pedig diktálni.

(Portfolio)

Fotó: Canva

search icon