Közel 40 évvel ezelőtt történt a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának tragikus robbanása, amely azóta Európa egyik legnagyobb természetvédelmi területévé alakította a környező zónát.
Egy tanulmány szerint, amelyet a The Conservation magazinban publikáltak, a sugárzás károsíthatja a sejteket, és nagy dózisban halálos is lehet. A helyzet az 1986-os katasztrófa óta mára jelentősen megváltozott. Ma már csak a kibocsátott sugárzás 10 százaléka van jelen, a legveszélyesebb izotópok, mint a jód, rég eltűntek. Ennek köszönhetően Csernobilt az állatok meglepő sokfélesége és bősége jellemzi.
Kapcsolódó bejegyzések
Senki sem számított arra, mivé változtatja Csernobilt a katasztrófa
A több mint 30 évvel ezelőtt bekövetkezett csernobili atomerőmű-baleset radioaktív öröksége sem tudta térdre kényszeríteni az életet. A város környékén újra megjelentek az állatok.
2016 óta a keleti levelibékák populációit tanulmányozzák a kutatók Csernobilban. Tavasszal, a párzási időszakban begyűjtik a hím példányokat, hogy laboratóriumban vizsgálják őket. Kontrollcsoportként a sugárzástól mentes észak-ukrajnai területekről is gyűjtenek adatokat.
A békák morfológiáját, fiziológiai állapotát és immunrendszerét vizsgálva kiderült, hogy ezek az állatok jó egészségnek örvendenek. Érdekes evolúciós változást is megfigyeltek: a csernobili békák sötétebbek, mint a nem szennyezett területeken élők. Ez feltehetőleg a melanin sugárzás elleni védőszerepének köszönhető.
A békák korát csontjaik növekedési vonalaiból lehet megállapítani, akárcsak a fákét az évgyűrűikből. Egyes fajok akár 20 évig is élhetnek, míg mások csupán 2 évig.
Kapcsolódó bejegyzések
Van kerted? Tegyél a békák megmentéséért! – Podcast
Egy kerti tavacska is békaparadicsom lehet, ha néhány egyszerű szabályt betartunk. Cserében kétéltű barátaink megtizedelik a szúnyogállományt.
A csernobili kutatások során 200 példányt vizsgáltak meg 3 év alatt. A legidősebb béka 9 évet élt, a többség 3–4 éves volt. A kutatók a békák kromoszómáin lévő telomerek hosszát mérték, hogy megállapítsák öregedésük ütemét. Emellett a stresszhormonként ismert kortikoszteron szintjét is vizsgálták a vérükben. Az eredmények szerint a sugárzás nem befolyásolja sem az életkort, sem az öregedés ütemét. A békák telomerhossza állandó maradt, függetlenül a sugárzás szintjétől. A stresszhormon szintjére sem hatott a sugárzás.
A kutatás eredményei tehát alátámasztják, hogy a jelenlegi sugárzási szintek nem okoznak krónikus károkat a békákban. Ez cáfolja azt a mítoszt, hogy a csernobili zóna ellenséges környezet lenne az élővilág számára. A terület ma már Európa egyik legfontosabb menedéke a veszélyeztetett fajok számára.
(Magyar Mezőgazdaság / The Conversation)
Fotó: Canva
