A 2025-ös év ígéretesnek tűnik a kutatások szempontjából. Több változást is láthatunk majd, melyek zöldebbé és tisztábbá tehetik a városokat, tanúi lehetünk az emberi agy genetikai dekódolásának, az űrből gyűjthetünk napenergiát, és elektronikusan vezérelt gombákból készült hídon is sétálhatunk.
Az idei évben minden készen áll arra, hogy 2025-ben használni kezdhessük az emberi agyról az EU által finanszírozott emberi agy projekt keretében készített részletes térképeket – olvasható a Horizon magazin elemzésében. Ezek a térképek segíteni fogják a kutatókat és orvosokat abban, hogy új kezeléseket találhassanak az agy megbetegedéseivel küzdő páciensek számára – állítja Prof. Katrin Amunts német idegkutató, a Düsseldorfi Egyetem és a Forschungszentrum Jülich kutatóközpont munkatársa.
Amunts 10 évig vezette az emberi agyat kutató programot, amely során elkészült az emberi agy atlasza – a valaha készült legrészletesebb térképekkel az egyes agyterületekről és sejtes szerkezetükről –, valamint új fejlesztések is folyamatban vannak, hogy az ezekben rejlő összes lehetőséget kihasználhassuk.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan tartsuk karban az agyunkat?
Az agy rendkívül fontos szervünk: több megoldás is van arra, hogy sokáig friss és egészséges maradjon.
Az MI segít nekünk az aggyal kapcsolatos munkában. Az agyban 86 milliárd idegsejt található, és mindegyiknek akár 10 000 kapcsolata is lehet más sejtekkel, tehát egy hihetetlenül bonyolult hálózatról van szó. Napjaink legnagyobb számítógépei is nehezen tudják ezt kezelni.
„Az egyik áttörés, melyet látni szeretnék az, hogy a sejtek szintjén érthessük meg az agy működését. Sokat tudunk a sejttípusokról, a molekuláris profiljukról és a génjeikről, de ez nem igaz a 86 milliárd idegsejt mindegyikére. Előfordul, hogy látjuk a fákat, de nem látjuk az erdőt. Remélem, hogy 2025-ben kitölthetünk néhány rést az agysejtek működésével kapcsolatos ismereteinkben; az agy sejtjeinek kapcsolatairól, a génjeikről és a betegségeikről, többféle skálán, a sejtektől a hálózatokon át a teljes agyig” – tette hozzá Prof. Katrin Amunts.
A napenergia az űrből kap segítséget
A műholdas adatok kombinálása a mesterséges intelligenciával meglepő új lehetőségeket kínál, ahol „a határ a csillagos ég” – mondja Effie Makri elektromérnök és a Future Intelligence görög techcég kutatási és innovációs igazgatóhelyettese.
Makri az EU által finanszírozott RESPONDENT projekt vezetője, mely az MI lehetőségeit kombinálja a műholdas megfigyelésekkel és mini időjárás-kutató állomásokkal annak érdekében, hogy előre tudjuk jelezni, hogy mennyi energia fog az elektromos hálózatba érkezni egy-egy naperőműből. Makri azt jósolja, hogy 2025-ben jobban támaszkodunk majd a műholdas adatokra, időnként életünk nem várt területein is.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan segítik a mesterséges intelligencia alapú újítások az energetikai átmenetet?
A mesterséges intelligencia (AI technológia) egyre inkább megjelenik a közüzemi felhasználási területeken, például a megújuló energiaforrások integrációjánál.
„A Galilei és Kopernikusz műholdas programok hihetetlenek, ezért Európának büszkének kellene lennie ezekre a technológiákra. Számos terület van, ahol használni tudjuk majd a műholdas adatokat, a mezőgazdaságtól az energián és bankoláson át, egészen a szabadidős tevékenységekig. Bízunk benne, hogy technológiai megoldásunkat a szélenergiához is alkalmassá tehetjük. A műholdas adatokat arra is felhasználhatjuk, hogy kiválasszuk, hová a legérdemesebb naperőművet telepíteni.”
„Egy másik fejlemény, amelyben lehetőséget látok, az űrből származó energia. Ez azt jelenti, hogy a világűrben gyűjtenénk napenergiát, melyet utána vezeték nélkül, mikrohullámon vagy lézerrel továbbítanánk a Földre. Az energiaellátási szektornak ez a területe valószínűleg egyre érdekesebb lesz majd” – tette hozzá a kutató.
A publikáció teljes terjedelmében az Európai Unió kutatási és innovációs magazinjában, a Horizon weboldalán olvasható.
(Horizon)
Fotó: Canva