A mesterséges intelligencia (AI technológia) egyre inkább megjelenik a közüzemi felhasználási területeken, például a megújuló energiaforrások integrációjánál.
Bár a mesterséges intelligencia nem újdonság, a fejlett gépi tanulási technikákkal rendelkező modern IT-technológia forradalmasítja a koncepciót. Nem azért, ahogyan egyesek gondolják, hogy az emberi intelligencia helyébe lép, hanem inkább azért, hogy a modellezéshez és irányításhoz közelítően valós időben analitikus képességekkel ruházza fel a potenciálisan nagy, sokféle, eltérő adathalmazt.
Ha mindezt más modern IT-fejlesztésekkel párosítjuk, mint például a felhővel, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia technológiákhoz való könnyű hozzáférést, akkor nem meglepő, hogy ma már széles körben alkalmazzák az energiaágazatban – ahogyan a gazdaság más területein is – és a közüzemi vállalkozások egész területén.
Egyes esetekben az adatokban lévő anomáliák azonosításában segít, amelyet például a kiberbiztonsági alkalmazásokban és az eszközfelügyeletben használnak, míg más esetekben a múltbeli trendek azonosításáról van szó, hogy megjósolhassák a jövőbeli tendenciákat, például az időjárás és a megújuló energiaforrások teljesítményének előrejelzésében. Végső soron az összes rendelkezésre álló adat teljes értékének kiaknázásáról van szó az üzleti igények kielégítése érdekében.
Az egyik olyan vállalat például, amely több AI felhasználási lehetőséget is kifejlesztett, a szilícium-völgyi székhelyű NVIDIA, ami miután forradalmasította a játékipart, más területeken is terjeszkedett, többek között az energiaiparban. A megújuló energiaforrások megvalósításával kapcsolatos egyik példában az NVIDIA a brit Zenotech startup céggel együttműködve modellezte a nagy tengeri szélerőművek energiatermelését, figyelembe véve a szélturbinák körül kialakuló összetett széláramlásokat, a különböző szélsebességeket és irányokat, amelyek egymásra hatásuk során a hullámok nyomában keletkeznek.
Egy másik esetben a vállalat amerikai kutatókkal együttműködve az ExxonMobil számára egy olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a megfelelő szénmegkötési helyek kiválasztását, és a modellezés figyelembe veszi a komplex, nagyméretű felszín alatti áramlási modelleket, hogy elkerülhető legyen a túlzott nyomásfelhalmozódás.
A villamosenergia-ágazatban az AI számára a lehetőségek a növényzet kezelésétől a távfelügyeletig és a távvezetékek mentén lévő veszélyek ellenőrzéséig terjednek, amelyek mindegyike javíthatja a közművek üzemeltetési és karbantartási eljárásait.
Forrás (smart-energy.com)
