Az egy hét múlva hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump egyértelműen a klímaszkeptikus politikusok táborába tartozik.
Donald Trump első elnöksége alatt közel száz éghajlatvédelmi szabályozást vont vissza, és kilépett a párizsi klímamegállapodásból. Tavalyi kampányígéretei alapján mostani ciklusa során is hasonló lépésekre lehet számítani tőle: korábban a hivatalba lépésének első napjára vonatkozó tervei között emlegette, hogy „fúrni, fúrni, fúrni akarok”, és arra is ígéretet tett, hogy leállítja a tengeri szélerőművek fejlesztését – olvasható az Energiastratégia Intézet elemzésében.
Trump retorikája ennek ellenére sokat változott előző elnöksége óta, és a körülötte lévő emberek egy része is lecserélődött. Míg J. D. Vance leendő alelnök „zöld átverésnek” nevezi az energiaátállást, és tagadja a klímaváltozást, addig Darren Woods, aki az Exxon Mobil vezérigazgatójaként ad tanácsot az új elnöknek, azt hangoztatja, hogy a klímapolitika állandó változása nem tesz jót az üzletnek, és ezért kérte, hogy Trump ne lépjen ki a párizsi megállapodásból. Jóllehet a körülötte lévő emberek véleménye árnyalhatja az elnök álláspontját, az azonban szinte bizonyos, hogy Joe Biden klímapolitikai intézkedéseinek egy része hatályon kívül kerül.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
Az elemzés rámutat, hogy Trump második elnökségével kapcsolatban a legnagyobb visszhangot a Project 2025 nevű koncepció váltotta ki. Ennek legfőbb felvetése, hogy a konzervatívoknak nem elegendő megnyerniük a választásokat, hanem azután az egész országot meg kell szabadítaniuk a radikális baloldali szereplőktől. E szerint a „zöld ideológia” térnyerését teljesen vissza fogják szorítani, a Biden-adminisztráció által a megújuló energia fejlesztésére allokált forrásokat pedig végleg leállítják. A Project 2025 emellett az IRA hatályon kívül helyezésének tervét és az EPA jelenlegi működésének részletesen kidolgozott reformját is tartalmazza.
Trump a „fúrni, fúrni, fúrni akarok”-szlogen hangoztatása mellett arra is ígéretet tett, hogy már kinevezésének első napján leállítja a tengeri szélerőművek fejlesztését. Az elektromos járművekkel szemben táplált ellenérzései miatt várhatóan még szintén a hivatali idejének elején eltörli az EPA már említett, kipufogógáz-kibocsátásról szóló szigorításait. Bár az elektromos járművekkel kapcsolatos rossz véleménye javult, mióta a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk melléállt a kampányában, kapcsolatuk nem garancia arra, hogy Trump elektromobilitáshoz való hozzáállása gyökeres változáson megy keresztül.
Kapcsolódó bejegyzések
Elbukhatnak a klímacélok, ha az USA kilép a klímaegyezményből?
Súlyos változásokat hozhat, ha az USA kilép a klímavédelmi rendszerből, de van remény!
Az új kormányzatnak a területtel kapcsolatban meghozott esetleges döntései viszont a klímapolitika mellett az Egyesült Államok versenyképességére is jelentős hatással lehetnek. A szakértők szerint a nemzetközi színtéren a Trump-adminisztráció összes olyan kísérlete, amely a zöld átállás útjába áll, kudarcra van ítélve: hosszú távon semmilyen amerikai politikai fordulat nem tudja visszafogni a zöld ipar globális terjeszkedését. Az erre irányuló intézkedések csupán az Egyesült Államok versenyképességét tudják visszavetni, főleg hogy Kína eközben az élre tör a környezetvédelem szempontjából fontos iparágakban. Ezzel pedig egyúttal a klímapolitika területén is átadná a vezető szerepet ázsiai vetélytársának.
Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Stock photo