Nagyváros, reggeli dugó. Kinézel az ablakon és látod, hogy a villamosokról gyorsan leszállnak az emberek, majd robognak is tovább. A magyar tömegközlekedést használók aránya igen magas, ám az autóhasználók száma az elmúlt 24 évben megduplázódott. Több mint 4 millióan használnak autót, miközben az ÜHG gázok kibocsátása egyre magasabb. Megéri tömegközlekedésre váltani? A válasz egyértelmű igen, főképp, hogy a világ számos országában sokkal fejlettebb kultúrája van a tömegközlekedésnek, mint Magyarországon. De mit csinálnak másképp?
Egy kis faluban lakom Komárom-Esztergom megyében. A busz ritkán jár, még ha menetideje nem is lenne sokkal több, mint egy autóé, képtelenség lenne időben intézménybe vinni a gyermekem, vagy beérni a munkába. Sok más magyar településen vannak hasonlóan ezzel. Míg a nagyvárosokban akadna lehetőség tömegközlekedni, sokan ott is inkább autóba pattannak, holott a dugók miatt már egyre kevésbé kiszámítható az érkezés ideje. A BKK adatai alapján csak a villamosokat 930 000 utas veszi igénybe naponta, ebbe azonban beleszámolhatjuk azt is, ha valaki kétszer vagy többször használja az adott járatot.
Habár költséghatékony, kiszámítható és leginkább környezetkímélő közlekedési alternatíva, mégis rengeteg az autó. Holott az ENSZ legfrissebb éghajlat-változási jelentése szerint a tömegközlekedésre való áttérés „ létfontosságú ” az éghajlatváltozás megfékezéséhez. Arról nem is beszélve, hogy a jól kiépített infrastruktúra csökkenti a közlekedési halálozás arányát, aktívabbá teszi a társadalmat és a fejlődés egyik mutatója a világ városaiban.
Kapcsolódó bejegyzések
Elektromos kerékpár – Milyen célra milyen típust válassz?
Város, hegyvidék vagy agglomeráció: az elektromos kerékpár mindenhol utat tör magának. Több okból is érdemes megbarátkoznod vele.
2030-ra dupláznunk kell
Hiába az egyre inkább növekedő infrastruktúra, még mindig nem hajtjuk eléggé a tömegközlekedés kerekét. Becslések szerint 2030-ra meg kell duplázódnia a globális tömegközlekedési kapacitásnak, ha a világ el szeretné érni a 1,5 °C-ot, és elkerülné az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Nem segített ezen a pár évvel ezelőtt berobbanó COVID-járvány sem, sokan még mindig bizonytalanok felszállni a sok embert szállító járművekre. Az ENSZ szerint 2030-ra mindenkinek hozzá kellene férnie a fenntartható tömegközlekedési rendszerekhez, mindezeknek biztonságos, megfizethető szolgáltatásoknak kell lenniük.
A fejlődést a tömegközlekedés 0,5 kilométeres körzetében legalább 20 percenként közlekedő emberek százalékos arányában mérik. 2022-ben a világ lakosságának valamivel több mint fele felelt meg ennek a kritériumnak, és a városi területeknek csak 37%-át szolgálták ki. Nem kell messzire menni, elég, ha megnézzük a távolsági buszok közlekedését vagy a hazai vonatközlekedés akadozását. Ahhoz, hogy ezt a célszámot elérjük, rengeteget kell fejlesztésre költeni, nem beszélve a zöld megoldásokról, az elektromos autóbuszokról vagy a kiépített kerékpármegosztókról. Szerencsére egyre több országban veszik komolyan a tömegközlekedés lehetőségeit: róluk mi is példát vehetünk.
Kép: canva
Norvégia, Oslo: élen jár az elektromos járművek terén
Oslo városát gyakran emlegetik az elektromos járművek fővárosaként, óriási összegeket fektetnek be a jól kiépített infrastruktúrába és fejlesztésekbe. Olyannyira, hogy a tervek szerint ők lesznek az elsők, akik elérik a nettó zéró kibocsátást, ami egy főváros esetében igen szép lépés.
Kapcsolódó bejegyzések
Fékezve is elérheti a villanyautó-piac a klímacélokat
Szabályozások, sok helyen rossz infrastuktúra, bizonytalanságok: a villanyautók térnyerését több kihívás is nehezíti.
A norvég kormány hatékonyan ösztönözi az elektromos járművek használatát, például alacsonyabb adókkal, ingyenes parkolási rendszerekkel, a buszsávokhoz való hozzáféréssel és az útdíjak eltörlésével. Valószínűleg ez az oka annak, hogy 2021 óta a jelentések szerint az oslói utakra belépő elektromos járművek száma magasabb, mint a fosszilis tüzelésű járműveké. Az impozáns célok eléréséhez azonban a tömegközlekedés fejlesztése is szükséges.
Az oslói metrórendszer több jól működő vonalból áll, sőt, több villamosvonal is elsősorban a talajszinten fut, így használják ki a meglévő úthálózatot. Ami még lenyűgözőbb, hogy a város biohulladékból és városi szennyvízből előállított biogáz felhasználásával támogatja a körkörös gazdaságot, ezt pedig üzemanyaggá alakítja, amelyet a városi buszok és hulladékszállító teherautók használnak. A tervek és a befektetett energia alapján 2030-ra 95%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
Kép: canva
Franciaország, Párizs: autómentes zónák
A párizsi megoldás a parkolóhelyek átszervezése és korlátozása volt: így a párizsi lakosok kénytelenek voltak más közlekedési módok után nézni. A város körül több autómentes zónát is bevezettek, így a tömegközlekedés, kerékpározás és más alternatív megoldások az élre törtek. 16 metróvonallal közelíthetik meg a céljukat, sőt, mindez összeköttetésben áll a Réseau Express Régional hálózattal, így gyakorlatilag biztosított a városi és a város körüli közlekedés. 2030-ra még inkább kibővítik a tömegközlekedési lehetőségeket és olyan új projektekbe is invesztálnak, mint a 200 km új, automatizált vágány használata és a 68 új állomás.
A mobilitás és annak innovációja rendkívül fontos a városban, főképp mivel itt találhatók a világ legjobb mérnöki és számítástechnikai intézményei.
Kép: canva
Svájc, Zürich: ha nem látod el sem hiszed
Hatékony, megfizethető és mindenki számára elérhető: csoda, hogy mindenki tömegközlekedni akar Zürichben?
A város nagy hasznot húz Svájc kiváló vasúti hálózatából, és ugyanez vonatkozik a közúti infrastruktúrára is – remek minőségű, jól működő és biztonságos, ezért a lakosság szívesen választja. A svájciak vezetési kultúrája is meredeken eltér más országokétól, így gyakorlatilag nem csak a dugóval nem kell számolni, de a levegő minősége is kiemelkedő.
Hollandia, a zöld tömegközlekedés mekkája
Számos ország veszi komolyan a fenntartható közlekedési megoldásokat. Ilyen Hollandia is, amely élen jár a kerékpárhasználatban, de a tömegközlekedése is kiváló. Például 2017 óta minden elektromos személyvonat zöld energiával működik. A buszokkal is ugyanez a helyzet: 2025-től minden új busz 100%-ban megújuló energiát vagy üzemanyagot használ azért, hogy 2030-ra ezen a területen elérjék a zéró kibocsátást.
De ha már Hollandiáról beszélünk, szót kell ejteni a kerékpáros infrastruktúráról is. Itt ugyanis fontosak a kiterjedt és jól karbantartott kerékpárutak, amelyek bár nem tömegközlekedéshez kapcsolhatók, de nagymértékben elősegítik a fenti célszám elérését.
Kép: canva
Magyarország is eljuthat erre a szintre?
Kétségtelen, hogy a fenti példákban van egy-két alapigazság, ami elősegíti a tömegközlekedés népszerűsítését.
- Mindenki számára elérhető: és ez bizony nem csak a nagyvárosokra igaz, hanem a kisebb településekre is.
- Az autóhasználat háttérbe szorítása: olyan megoldásokat vezetnek be, ahol gyakorlatilag esély sincs (vagy nagyon nem éri meg) az autóhasználatra.
- Modern és környezetkímélő megoldások: az elektromos járművek beintegrálása épp annyira fontos a kibocsátáscsökkentésben, mint a tömegközlekedés népszerűsítése.
- Jó kiépítettség, állandó fejlesztések: minden fenti példánál megfigyelhető, hogy nem dőlnek hátra egy-egy cél elérése után, hanem további fejlesztésekben gondolkodnak a még élhetőbb közlekedés érdekében.
Kép: canva
A hazai tömegközlekedésben is akadnak jó példák: egyre több az elektromos jármű, kiterjedtebb a közlekedési hálózat, a közkerékpár-rendszer is lendít az ügyön. Azonban még mindig rengeteg az autó, és az agglomerációs közlekedés és tömegközlekedés is nehézkes. A kisebb települések elérése sokszor hosszú órákat vesz igénybe, így sokan inkább az autó mellett döntenek.
Az egyik legnagyobb kibocsátó a közlekedés: ennek korszerűsítése, zöldítése és elérhetővé tétele nem megspórolható szempont, különösen a tömegközlekedés esetében. Ahhoz, hogy a hétköznap közlekedő ember inkább a tömegközlekedésre voksoljon, jól kiépített infrastruktúrára van szükség Ez nem csak a közlekedés, hanem a jövő reménye is.
Kiemelt kép: canva
