Kína után Európában is felpörögtek a klíma- és egészségvédelmi szempontból is pozitív hatású elektromos autóbuszok értékesítései. Magyarországon nagyrészt a 2024-ben is folytatódó Zöld Busz Programnak köszönhetően szintén növekednek az eladások.

A katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzéséhez szükségesnek tartott 2050-es karbonsemlegesség eléréséhez a szállítási-közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül negyedével kell csökkennie 2030-ig, de a hagyományos, belsőégésű motorral hajtott modellek kivezetése a környezetre és az egészségre káros egyéb légszennyezés leszorításához is nélkülözhetetlen. Különösen fontos a buszok és a teherautók dekarbonizációja, amelyek bár darabszám szerint a járműállománynak csak kevesebb mint 8%-át teszik ki, a közúti szállítási szektor szén-dioxid-emissziójának több mint 35%-áért felelősek.

A személyszállítás esetében a repülőgép, az autó és a motorkerékpár után az egyes járműtípusok közül az autóbusznak van a legnagyobb karbonlábnyoma, vagyis nem véletlen, hogy klíma- és egészségvédelmi megfontolásokból világszerte számos ország és város kezeli prioritásként a buszpark zöldítését. Az akkumulátoros elektromos buszok közvetlen és indirekt szén-dioxid-kibocsátása mindössze körülbelül harmada a dízeles modellekének, nem beszélve az egyéb károsanyag-kibocsátásról.

Kapcsolódó bejegyzések

Mennyire környezetbarát valójában az elektromos autó?

Ahogyan az elektromos autók gyorsulva terjednek világszerte, újra és újra felvetődik a kérdés, hogy valójában hogyan viszonyul az elektromos autó környezeti hatása a belsőégésű motorral rendelkező modellekéhez.

Bár az elektromos buszok beszerzési költsége jóval, akár 50%-kal is magasabb lehet a hagyományos, dízelüzemű típusokénál, teljes élettartama során jókora megtakarítás érhető el az üzemanyag- és a fenntartási költségek tekintetében, ráadásul használatukkal az egészségügyi kiadásokat is érdemben mérsékelni lehet. Az Egyesült Államokban készült egyik tanulmány szerint egyetlen dízeles busz elektromos modellre cserélésével olyan mértékben csökkenthető a légszennyezettség, ami évi 150 000 dollárral fogja vissza a kapcsolódó egészségügyi ráfordításokat.

Sebességbe kapcsolt az európai piac

Más tiszta technológiákhoz hasonlóan az elektromos buszokra való átállásban is Kína mutatja az utat a világnak, az utóbbi időszakban azonban Európában is elképesztő tempóban növekednek az eladások. A Kínában 2022-ben eladott összes új autóbusz 91%-a valamilyen nulla kibocsátású technológiát képviselt, vagyis az ázsiai ország már közel jár ahhoz az Európai Bizottság által javasolt célhoz, mely szerint 2030-tól csak nulla kibocsátású városi buszokat lehetne forgalomba hozni az EU-ban. (A nulla emissziós modellek kategóriájába nemcsak az akkumulátoros elektromos, hanem a hidrogénüzemű autóbuszok is beletartoznak.)

A világon értékesített elektromos buszok közel 90%-a Kínában állt forgalomba még 2022-ben is, míg Európának mindössze 9%-os, az Egyesült Államoknak pedig csupán 2%-os volt a részesedése a globális piacon, de ez utóbbi értékek már emelkedést jeleznek a korábbi, Kína által még inkább dominált éveket követően.

2023-ban az EU-ban, az Egyesült Királyságban, Izlandon, Norvégiában és Svájcban összesen 39 944 darab autóbuszt értékesítettek (22,3%-kal többet, mint 2022-ben), és ezek közül 7242 darab volt tisztán elektromos (+47,4% 2022-höz képest), így ezek részaránya 15-ről 18%-ra emelkedett. (Összehasonlításul: 2022-ben Kínában 54 000 új elektromos autóbuszt regisztráltak.) A hibrid elektromos buszok európai eladásai 112,9%-kal 4338-ra emelkedtek, az egyéb üzemanyagokkal (üzemanyagcella, földgáz, LPG, E85/etanol stb.) hajtott autóbuszok értékesítései 11,8%-kal 3044-re estek, míg az újonnan forgalomba helyezett dízelüzemű buszok száma 13,8%-kal 25 320-ra nőtt Európában.

A várakozások szerint a buszflották minden közúti szállítási szegmens közül a leggyorsabban elektrifikálódhatnak, a globális önkormányzati buszparknak pedig mintegy 67%-a már várhatóan elektromos lesz 2040-ben. A prognózisok szerint 2030-ra az új buszok európai piacán az elektromos modellek kétharmados részarányt érhetnek el, ugyanakkor az európai tömegközlekedésben közlekedő 200 ezer autóbusznak mintegy harmada lehet nulla kibocsátású.

Kapcsolódó bejegyzések

Az ország zöld mobilitási fordulatának motorja

Szeptembertől a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. koordinálja a Zöld Busz Programot, amelynek célja a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszok karbonsemleges modernizálása. A hazai zöld mobilitási fordulatról, valamint az autó- és motorsport előtt álló kihívásokról is kérdeztük Weingartner Balázs elnök-vezérigazgatót.

Búcsút intenek a benzines és a dízeles buszoknak

Mivel a gyártók egyelőre nincsenek arra kötelezve, hogy visszaszorítsák a nagy károsanyag-kibocsátású buszok gyártását, az elektromos modellek térnyerése elsősorban a szakpolitikákkal megtámogatott piaci keresletnek köszönhető.

Az EU több tagállama és nagyvárosa jelölt ki önmaga számára olyan céldátumot, amelytől fogva már csak nulla kibocsátású buszokat lehet majd forgalomba helyezni. Ebből a szempontból Hollandia és Dánia a legambiciózusabb, 2025-től ugyanis megtiltják a belsőégésű motorral felszerelt új buszok értékesítését, de Írországnak (2030) és Ausztriának (2032) szintén nagyra törő céljai vannak. Európa fővárosainak több mint fele pedig azt tervezi, hogy az újautóbusz-piacon 2040-től csak zéró emissziós járműveket engedne értékesíteni.

Az elektromos buszok európai terjedésében lényeges szerepet játszott a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló uniós irányelv is. Ez előírja a tagállamoknak, hogy 2021 augusztusa és 2025 decembere között 24–45%-ban alternatív (nem dízel) üzemanyaggal működő buszokat kell vásárolniuk, majd a célok 2026-ra 33–65%-ra emelkednek. A célokat pedig felerészben nulla károsanyag-kibocsátású hajtásláncú járművekkel kell elérniük.

Itthon is növekszik az e-buszok piaci súlya

Magyarországon 2023-ban összesen 820 darab új autóbuszt adtak el, 19,2%-kal többet, mint egy évvel korábban (688). Tisztán elektromos meghajtású modellből tavaly itthon 60 darabot értékesítettek a 2022-es 44-et követően (+36,4%), vagyis ezek piaci részaránya 6,4%-ról 7,3%-ra emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor hibrid elektromos meghajtású új autóbuszt 2023-ban nem adtak el Magyarországon, az egyéb meghajtású értékesített modellek száma 163-ról 7 darabra zuhant (-95,7%), dízelből viszont a megelőző évi 481 után 2023-ban 753 darab talált tulajdonosra (+56,5%).

Az elektromos buszok hazai terjedését nagymértékben elősegítette a kormány által indított, 2020 óta futó Zöld Busz Program. Magyarországon összesen 205 darab regisztrált elektromos busz van, melyek mintegy 66%-a, azaz 135 darab a kapcsolódó töltőinfrastruktúrával együtt a Zöld Busz Program 19,2 milliárd forintnyi támogatásával állt forgalomba – tudtuk meg a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt.-től, amely a programot Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára együttműködésével koordinálja.

A győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába tartozó HUMDA információi szerint a 205 darab itthon regisztrált elektromos autóbuszból 184 darab van üzemben, ami a hazai városi autóbusz-állomány mintegy 6,5%-át teszi ki. A magyarországi közforgalmú buszparkból jelenleg 2,2% az elektromos buszállomány.

A Zöld Busz Program támogatásával beszerzett 135 elektromos autóbusz közül 100 a Volánbusz Zrt. kötelékébe került, ezzel a társaság állományának 12,5%-át alkotják, 12 darab Debrecenben (6,5%), 10 darab Miskolcon (5,4%), 8 darab Pécsen (4,93%), 5 darab pedig Veszprémben (2,7%) állt forgalomba. A 135 elektromos busz 44%-a Mercedes, 43%-a BYD, 9%-a Ikarus, 4%-a pedig MAN márkájú. A klímabarát járművek használatának köszönhetően évente mintegy 9000 tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el.

A HUMDA Zrt. által támogatott autóbusz-beszerzéssel kapcsolatos pályázatok mindegyike tartalmazta az elektromos autóbuszok töltésére szolgáló infrastruktúra kiépítését is. Minden érintett városban a beszerzett buszok darabszámával megegyező számú töltőt telepítettek.

Megkedvelték a magyarok az elektromos buszokat

Ami az üzemeltetési tapasztalatokat illeti, a HUMDA szerint összességében elmondható, hogy mind a szolgáltatók, mind a sofőrök és az utasok is kedvelik az elektromos meghajtású járműveket. Míg az utasok általában a kisebb zaj és környezetterhelés, addig a sofőrök a kényelmes munkaterek és a modern technológia miatt részesítik előnyben a járműveket.

A HUMDA Zrt. különös figyelmet szentel az üzemeltetés közben keletkező adatoknak is. Ezek elemzése folyamatos annak érdekében, hogy a társaság a kapott adatokkal felvértezve segíteni tudja a zéró emissziós járművek iránt érdeklődőket beszerzési döntéseik meghozatalában, vagyis a környezetileg, technológiailag és gazdaságilag együttesen értelmezhető megoldások létrehozásában.

2024-ben több új pályázatot is meghirdet a HUMDA Zrt. a Zöld Busz Program keretein belül, és idén várhatóan mintegy 40 darab környezetkímélő, emissziómentes autóbusz beszerzését fogja támogatni.

A pályázatok keretében a városoknak lehetőségük lesz pályázni elektromos autóbuszokra a hozzájuk kapcsolódó töltőinfrastruktúra beszerzésével. Emellett napelemet, energiatárolót és energiamenedzsment-rendszert együttesen tartalmazó komplex energetikai rendszer megvalósítására is pályázhatnak. A 25 000 fő lélekszámot meghaladó városoknak pedig módjukban áll hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszok beszerzésével kapcsolatos támogatásokra pályázni.

Mindemellett a HUMDA támogatást nyújt elektromos meghajtású iskolabuszok beszerzéséhez is – közölte érdeklődésünkre a társaság.

Kiemelt kép: HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.