Fenntartható közlekedés: a téma minden városvezetés számára darázsfészek, ám lépéseket kell tenni az ügy érdekében, mivel a jelenlegi közlekedés súlyosan szennyező anyagokat juttat a légtérbe, emellett a zaj- és a fényszennyezésből is alaposan kiveszi a részét.
A jelenlegi közlekedés több módon is terhes a környezetre. Az egyik, ami kapásból eszünkbe juthat, a légszennyezés. A zajszennyezés egyik legnagyobb forrása a városokban a közúti közlekedés: ha csak Európát vesszük, közel 70 millióan élnek olyan helyen, ahol nap mint nap 55 decibelnél erősebb környezeti zajt kell elviselniük. Hozzávetőleg 50 millió városlakó él úgy, hogy még éjszaka is túlzottan magas a közlekedésből eredő zaj szintje. A fényszennyezésből is kiveszi a részét a jelenlegi közlekedés, a fényszennyezés alvászavart okoz.
A felsorolt tényezők mellett a jelenleg jellemző városi közlekedés károsan hat a közösségekre, a közérzetre és így az egész társadalomra, elég csak a gyakori autós-kerékpáros konfliktusokra gondolni.
Hogyan lehet fenntartható közlekedés a városban?
Az elsődleges cél, hogy kevesebb személyautó, teherautó közlekedjen a városban és hogy a lakosok kerékpárral, vagy a környezetet kevésbé terhelő tömegközlekedéssel jussanak el A-ból B-be.
Az autós közlekedés csökkentésére be lehet vezetni dugódíjat. A stockholmi dugódíjjal például 20%-kal csökkentették a városban közlekedő autók arányát.
Szakemberek szerint rengeteg előnye származna a városnak egy okosan végiggondolt dugódíjjal. Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedésfelelőse így fogalmazott: “Segítene a forgalmi helyzeten, ha első lépésként Budapest határán is fizettetnénk egy napi néhányszáz forintos díjat. Ha az autóknak csak a 10 százaléka eltűnne az utakról, már attól is sok helyen egyenletesebbé válna a forgalom, kevesebb lenne az araszolás, a dugóban veszteglés.”
Kifejezetten fontos a városi fenntartható közlekedés szempontjából az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése, zöldítése, a városon belüli logisztika zöldítése. Ezen kívül az e-mobilitás infrastruktúrájának fejlesztése (vagyis hogy minél több töltőpont legyen a városban), a kerékpárutak építése.
Felmerül a kérdés, mit jelent a fenntartható közlekedés hatása, ha például kerékpárral tesszük meg az útjaink jelentős részét? Az Országos Meteorológiai Intézet kutatásai szerint:
Átlagosan az egy főre eső napi, mobilitáshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás 70%-a az autók és 1%-a a kerékpárok használatából adódik.
Mi a fenntartható közlekedés fogalma?
Az OECD meghatározása szerint a fenntartható közlekedés „olyan közlekedést jelent, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá a közlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel.”
(Forrás: xforest.hu Kép: pexels.com)
