
Nagyváros, reggeli dugó. Kinézel az ablakon és látod, hogy a villamosokról gyorsan leszállnak az emberek, majd robognak is tovább. A magyar tömegközlekedést használók aránya igen magas, ám az autóhasználók száma az elmúlt 24 évben megduplázódott. Több mint 4 millióan használnak autót, miközben az ÜHG gázok kibocsátása egyre magasabb. Megéri tömegközlekedésre váltani? A válasz egyértelmű igen, főképp, hogy a világ számos országában sokkal fejlettebb kultúrája van a tömegközlekedésnek, mint Magyarországon. De mit csinálnak másképp?
Egy kis faluban lakom Komárom-Esztergom megyĂ©ben. A busz ritkán jár, mĂ©g ha menetideje nem is lenne sokkal több, mint egy autóé, kĂ©ptelensĂ©g lenne idĹ‘ben intĂ©zmĂ©nybe vinni a gyermekem, vagy beĂ©rni a munkába. Sok más magyar telepĂĽlĂ©sen vannak hasonlĂłan ezzel. MĂg a nagyvárosokban akadna lehetĹ‘sĂ©g tömegközlekedni, sokan ott is inkább autĂłba pattannak, holott a dugĂłk miatt már egyre kevĂ©sbĂ© kiszámĂthatĂł az Ă©rkezĂ©s ideje. A BKK adatai alapján csak a villamosokat 930 000 utas veszi igĂ©nybe naponta, ebbe azonban beleszámolhatjuk azt is, ha valaki kĂ©tszer vagy többször használja az adott járatot.
Habár költsĂ©ghatĂ©kony, kiszámĂthatĂł Ă©s leginkább környezetkĂmĂ©lĹ‘ közlekedĂ©si alternatĂva, mĂ©gis rengeteg az autĂł. Holott az ENSZ legfrissebb Ă©ghajlat-változási jelentĂ©se szerint a tömegközlekedĂ©sre valĂł áttĂ©rĂ©s „ lĂ©tfontosságú ” az Ă©ghajlatváltozás megfĂ©kezĂ©sĂ©hez. ArrĂłl nem is beszĂ©lve, hogy a jĂłl kiĂ©pĂtett infrastruktĂşra csökkenti a közlekedĂ©si halálozás arányát, aktĂvabbá teszi a társadalmat Ă©s a fejlĹ‘dĂ©s egyik mutatĂłja a világ városaiban.
2030-ra dupláznunk kell
Hiába az egyre inkább növekedĹ‘ infrastruktĂşra, mĂ©g mindig nem hajtjuk elĂ©ggĂ© a tömegközlekedĂ©s kerekĂ©t. BecslĂ©sek szerint 2030-ra meg kell duplázĂłdnia a globális tömegközlekedĂ©si kapacitásnak, ha a világ el szeretnĂ© Ă©rni a 1,5 °C-ot, Ă©s elkerĂĽlnĂ© az Ă©ghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Nem segĂtett ezen a pár Ă©vvel ezelĹ‘tt berobbanĂł COVID-járvány sem, sokan mĂ©g mindig bizonytalanok felszállni a sok embert szállĂtĂł járművekre. Az ENSZ szerint 2030-ra mindenkinek hozzá kellene fĂ©rnie a fenntarthatĂł tömegközlekedĂ©si rendszerekhez, mindezeknek biztonságos, megfizethetĹ‘ szolgáltatásoknak kell lenniĂĽk.
A fejlĹ‘dĂ©st a tömegközlekedĂ©s 0,5 kilomĂ©teres körzetĂ©ben legalább 20 percenkĂ©nt közlekedĹ‘ emberek százalĂ©kos arányában mĂ©rik. 2022-ben a világ lakosságának valamivel több mint fele felelt meg ennek a kritĂ©riumnak, Ă©s a városi terĂĽleteknek csak 37%-át szolgálták ki. Nem kell messzire menni, elĂ©g, ha megnĂ©zzĂĽk a távolsági buszok közlekedĂ©sĂ©t vagy a hazai vonatközlekedĂ©s akadozását. Ahhoz, hogy ezt a cĂ©lszámot elĂ©rjĂĽk, rengeteget kell fejlesztĂ©sre költeni, nem beszĂ©lve a zöld megoldásokrĂłl, az elektromos autĂłbuszokrĂłl vagy a kiĂ©pĂtett kerĂ©kpármegosztĂłkrĂłl. SzerencsĂ©re egyre több országban veszik komolyan a tömegközlekedĂ©s lehetĹ‘sĂ©geit: rĂłluk mi is pĂ©ldát vehetĂĽnk.
KĂ©p: canva
Norvégia, Oslo: élen jár az elektromos járművek terén
Oslo városát gyakran emlegetik az elektromos járművek fĹ‘városakĂ©nt, Ăłriási összegeket fektetnek be a jĂłl kiĂ©pĂtett infrastruktĂşrába Ă©s fejlesztĂ©sekbe. Olyannyira, hogy a tervek szerint Ĺ‘k lesznek az elsĹ‘k, akik elĂ©rik a nettĂł zĂ©rĂł kibocsátást, ami egy fĹ‘város esetĂ©ben igen szĂ©p lĂ©pĂ©s.
A norvĂ©g kormány hatĂ©konyan ösztönözi az elektromos járművek használatát, pĂ©ldául alacsonyabb adĂłkkal, ingyenes parkolási rendszerekkel, a buszsávokhoz valĂł hozzáfĂ©rĂ©ssel Ă©s az ĂştdĂjak eltörlĂ©sĂ©vel. ValĂłszĂnűleg ez az oka annak, hogy 2021 Ăłta a jelentĂ©sek szerint az oslĂłi utakra belĂ©pĹ‘ elektromos járművek száma magasabb, mint a fosszilis tĂĽzelĂ©sű járművekĂ©. Az impozáns cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez azonban a tömegközlekedĂ©s fejlesztĂ©se is szĂĽksĂ©ges.
Az oslĂłi metrĂłrendszer több jĂłl működĹ‘ vonalbĂłl áll, sĹ‘t, több villamosvonal is elsĹ‘sorban a talajszinten fut, Ăgy használják ki a meglĂ©vĹ‘ ĂşthálĂłzatot. Ami mĂ©g lenyűgözĹ‘bb, hogy a város biohulladĂ©kbĂłl Ă©s városi szennyvĂzbĹ‘l előállĂtott biogáz felhasználásával támogatja a körkörös gazdaságot, ezt pedig ĂĽzemanyaggá alakĂtja, amelyet a városi buszok Ă©s hulladĂ©kszállĂtĂł teherautĂłk használnak. A tervek Ă©s a befektetett energia alapján 2030-ra 95%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
KĂ©p: canva
Franciaország, Párizs: autómentes zónák
A párizsi megoldás a parkolĂłhelyek átszervezĂ©se Ă©s korlátozása volt: Ăgy a párizsi lakosok kĂ©nytelenek voltak más közlekedĂ©si mĂłdok után nĂ©zni. A város körĂĽl több autĂłmentes zĂłnát is bevezettek, Ăgy a tömegközlekedĂ©s, kerĂ©kpározás Ă©s más alternatĂv megoldások az Ă©lre törtek. 16 metrĂłvonallal közelĂthetik meg a cĂ©ljukat, sĹ‘t, mindez összeköttetĂ©sben áll a RĂ©seau Express RĂ©gional hálĂłzattal, Ăgy gyakorlatilag biztosĂtott a városi Ă©s a város körĂĽli közlekedĂ©s. 2030-ra mĂ©g inkább kibĹ‘vĂtik a tömegközlekedĂ©si lehetĹ‘sĂ©geket Ă©s olyan Ăşj projektekbe is invesztálnak, mint a 200 km Ăşj, automatizált vágány használata Ă©s a 68 Ăşj állomás.
A mobilitás Ă©s annak innováciĂłja rendkĂvĂĽl fontos a városban, fĹ‘kĂ©pp mivel itt találhatĂłk a világ legjobb mĂ©rnöki Ă©s számĂtástechnikai intĂ©zmĂ©nyei.
KĂ©p: canva
Svájc, Zürich: ha nem látod el sem hiszed
Hatékony, megfizethető és mindenki számára elérhető: csoda, hogy mindenki tömegközlekedni akar Zürichben?
A város nagy hasznot hĂşz Svájc kiválĂł vasĂşti hálĂłzatábĂłl, Ă©s ugyanez vonatkozik a közĂşti infrastruktĂşrára is – remek minĹ‘sĂ©gű, jĂłl működĹ‘ Ă©s biztonságos, ezĂ©rt a lakosság szĂvesen választja. A svájciak vezetĂ©si kultĂşrája is meredeken eltĂ©r más országokĂ©tĂłl, Ăgy gyakorlatilag nem csak a dugĂłval nem kell számolni, de a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge is kiemelkedĹ‘.
Hollandia, a zöld tömegközlekedés mekkája
Számos ország veszi komolyan a fenntartható közlekedési megoldásokat. Ilyen Hollandia is, amely élen jár a kerékpárhasználatban, de a tömegközlekedése is kiváló. Például 2017 óta minden elektromos személyvonat zöld energiával működik. A buszokkal is ugyanez a helyzet: 2025-től minden új busz 100%-ban megújuló energiát vagy üzemanyagot használ azért, hogy 2030-ra ezen a területen elérjék a zéró kibocsátást.
De ha már HollandiárĂłl beszĂ©lĂĽnk, szĂłt kell ejteni a kerĂ©kpáros infrastruktĂşrárĂłl is. Itt ugyanis fontosak a kiterjedt Ă©s jĂłl karbantartott kerĂ©kpárutak, amelyek bár nem tömegközlekedĂ©shez kapcsolhatĂłk, de nagymĂ©rtĂ©kben elĹ‘segĂtik a fenti cĂ©lszám elĂ©rĂ©sĂ©t.
KĂ©p: canva
Magyarország is eljuthat erre a szintre?
KĂ©tsĂ©gtelen, hogy a fenti pĂ©ldákban van egy-kĂ©t alapigazság, ami elĹ‘segĂti a tömegközlekedĂ©s nĂ©pszerűsĂtĂ©sĂ©t.
- Mindenki számára elérhető: és ez bizony nem csak a nagyvárosokra igaz, hanem a kisebb településekre is.
- Az autĂłhasználat háttĂ©rbe szorĂtása: olyan megoldásokat vezetnek be, ahol gyakorlatilag esĂ©ly sincs (vagy nagyon nem Ă©ri meg) az autĂłhasználatra.
- Modern Ă©s környezetkĂmĂ©lĹ‘ megoldások: az elektromos járművek beintegrálása Ă©pp annyira fontos a kibocsátáscsökkentĂ©sben, mint a tömegközlekedĂ©s nĂ©pszerűsĂtĂ©se.
- JĂł kiĂ©pĂtettsĂ©g, állandĂł fejlesztĂ©sek: minden fenti pĂ©ldánál megfigyelhetĹ‘, hogy nem dĹ‘lnek hátra egy-egy cĂ©l elĂ©rĂ©se után, hanem további fejlesztĂ©sekben gondolkodnak a mĂ©g Ă©lhetĹ‘bb közlekedĂ©s Ă©rdekĂ©ben.
KĂ©p: canva
A hazai tömegközlekedĂ©sben is akadnak jĂł pĂ©ldák: egyre több az elektromos jármű, kiterjedtebb a közlekedĂ©si hálĂłzat, a közkerĂ©kpár-rendszer is lendĂt az ĂĽgyön. Azonban mĂ©g mindig rengeteg az autĂł, Ă©s az agglomeráciĂłs közlekedĂ©s Ă©s tömegközlekedĂ©s is nehĂ©zkes. A kisebb telepĂĽlĂ©sek elĂ©rĂ©se sokszor hosszĂş Ăłrákat vesz igĂ©nybe, Ăgy sokan inkább az autĂł mellett döntenek.
Az egyik legnagyobb kibocsátĂł a közlekedĂ©s: ennek korszerűsĂtĂ©se, zöldĂtĂ©se Ă©s elĂ©rhetĹ‘vĂ© tĂ©tele nem megspĂłrolhatĂł szempont, kĂĽlönösen a tömegközlekedĂ©s esetĂ©ben. Ahhoz, hogy a hĂ©tköznap közlekedĹ‘ ember inkább a tömegközlekedĂ©sre voksoljon, jĂłl kiĂ©pĂtett infrastruktĂşrára van szĂĽksĂ©g Ez nem csak a közlekedĂ©s, hanem a jövĹ‘ remĂ©nye is.
Kiemelt kép: canva