



A háború kitörése óta többszörösére nőtt a hazánkból Ukrajnába érkező villamos energia és földgáz mennyisége. Mindkét energiahordozó esetében kimagasló a magyar részesedés az ukrán importon belül – hangsúlyozta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára.
Magyarország felől az FGSZ rendszerén 2022-höz képest (620 millió köbméter) tavalyelőtt több mint kétszer annyi (1,32 milliárd köbméter), tavaly pedig közel háromszor annyi (1,7 milliárd köbméter) földgázt szállítottak Ukrajnába. 2025 eddigi időszakában pedig már lényegében megvalósult a 2024-es egész éves exportteljesítmény (augusztus közepéig 1,65 milliárd köbméter). Az elérhető adatok szerint az ukrán gázimport több mint fele érkezett Magyarországról az idei év első felében – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
A Magyarországról Ukrajnába irányuló áramexport 2022 óta 2023-ban és 2024-ben is kétszeres növekedést mutatott (tavalyelőtt 1,09; tavaly 2,14 terawattóra teljesült). Magyarország részesedése a rendelkezésre álló információk alapján az ukrajnai behozatalban tartósan 40 százalék körüli szinten van.
Magyarország tehát kiemelkedő jelentőségű szerepet tölt be az ukrán energiaimportban, egyre nagyobb részt vállal a gáz- és áramszükségletek biztosításában. Keleti szomszédunk nehezen lenne meg magyar segítség nélkül, amit annak ellenére is megkap, hogy például az ukrán gáztranzit leállítása vagy a Barátság kőolajvezeték többszöri megtámadása nehezítette a hazai fogyasztók zavartalan kiszolgálását.
„Ezek az adatok is jól mutatják: az elhibázott brüsszeli szankciós politika nemcsak az Európai Unió, így Magyarország energiabiztonságát nem segíti, hanem Ukrajnáét sem. Uniós büntetésekkel, fenyegetésekkel nem lehet véget vetni a harcoknak. Béketárgyalásokra és mielőbbi békekötésre van szükség!” – emelte ki Czepek Gábor az EM közleménye szerint.
Fotó: Canva