Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projektet indított a HUN-REN Wigner FK az Európai Űrügynökség támogatásával.
A HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az Európai Űrügynökség (ESA) pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait felhasználják.
Kapcsolódó bejegyzések
Kapu Tibor utat nyithat a globális űrkutatási tudományos projektekbe
A magyar űrhajós részvételével jelenleg zajló misszió összesen hatvan tudományos vizsgálatot végez majd el a következő két hétben.
A modern kori kutatásoknak azért kell foglalkozniuk az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatokkal, mert a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke. Ugyanis a Nap nemcsak az élet lehetőségét teremti meg a Földön, de a napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és az infrastrukturális hálózatokra, valamint az emberre. Erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor – 1859-ben – „csak” a távírók szikráztak. Manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS-rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar hatására.
A HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az Európai Űrügynökségtől (ESA) az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. A magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyben a Hold?
Az emberi tevékenység nyomot hagyott a Holdon is, kutatók kulturális örökségként szeretnék megvédeni.
A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve végeredményben ezek kapcsolatának tanulmányozása.
A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (pl. az asztrofizika, a folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezésének területén) zajló kutatások sikeréhez is.
Fotó: Canva