Évente megjelenő Global Hydrogen Review című jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a világszintű hidrogéntermelés és -kereslet alakulását követi nyomon. Utóbbi a 2024-es trendeket vizsgáló kiadvány szerint tavaly közel 100 millió tonnára nőtt, és ezáltal 2%-kal meghaladta a 2023-as szintet.
Az Energiastratégia Intézet elemzése rámutat arra, hogy a tendencia összhangban áll az általános energiaigény növekedésével, és elsősorban a hagyományos hidrogénfelhasználó ágazatok nagyobb keresletével hozható összefüggésbe. A hidrogén előállításában továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, így az 2024-ben 290 milliárd köbméter földgázfelhasználással és 90 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátással járt.
Kapcsolódó bejegyzések
Következő fázisába léphet a hazai hidrogénipar
A nemzeti hidrogénstratégiában megfogalmazott irányvonalak mentén fejlődik a hazai hidrogénipar.
Bővülés figyelhető meg az alacsony kibocsátású hidrogéntermelés területén is, ám az még így is csak a globális termelés kevesebb mint 1%-át adja. Az ágazatban igen dinamikus az innováció, ennek köszönhetően az elmúlt év során rekordszámú technológiai területen történt előrelépés a hidrogénértékláncban.
A jelentés szerint a globális hidrogénkereslet 2024-re közel 100 millió tonnára nőtt, főként az olyan hagyományos felhasználási területeken, mint az olajfinomítás és az ipar. A kereslet területi megoszlása viszont nagyjából változatlan maradt.
Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítása 2024-ben 10%-kal nőtt, és 2025-ben várhatóan eléri az 1 millió tonnát, de a világszintű termelésnek még így is csak kevesebb mint 1%-át teszi ki. A megtermelt mennyiség 2030-ra viszont az évi 4,2 millió tonnát elérve a 2024-es szint ötszörösére emelkedhet. Ez ugyan jóval elmarad az évtized eleji iparági ambícióktól, a teljes hidrogéntermeléshez viszonyítva azonban jelentős előrelépés.
Kapcsolódó bejegyzések
Segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A hidrogén elkerülhetetlen eleme a jövő energiarendszereinek, mivel könnyen bevezethető a már meglévő gázinfrastruktúra felhasználásával.
Egyelőre az energiahordozó felhasználása sincs összhangban az elmúlt években kitűzött célokkal, ám ezen a területen is megfigyelhető némi előrelépés. A szükséges fejlesztéseket a költségek és a keresleti bizonytalanság is hátráltatta, ám ennek ellenére több mint 200 projekt kapott végső beruházási döntést, és a területen folyamatos a technológiai innováció.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva