
A zöldhidrogén használata fontos alternatívává vált az EU ipari szektorának kibocsátáscsökkentési törekvéseiben.
A megújuló energiaforrások arányának növelésével kapcsolatban komoly célokat megfogalmazó, 2023 óta hatályos RED III irányelv értelmében 2030-ra az ipari felhasználásra kerülő hidrogén legalább 42%-ának zöldnek kell lennie, 2035-re pedig részesedésének 60%-ra kell nőnie. A közlekedési ágazatban ezzel párhuzamosan legalább 1%-os kibocsátáscsökkentést kell elérni a megújuló hidrogén alkalmazásával. Az irányelvet annak hatékony végrehajtása érdekében 2025. május 21-ig kell implementálniuk a tagállamoknak.
Az Oxford Institute for Energy Studies (OIES) elemzése alapján azonban uniós szinten az eddigi előrelépés lassú, nem egységes, és a változó politikai környezet, a zöld ipari költségek emelkedése és az adminisztratív terhek miatt számos ország – köztük például Franciaország – várhatóan nem tudja tartani a fenti határidőt. Az Energiastratégia Intézet az elemzésben leírtakat a 2025-ös Budapest Hydrogen Summiton elhangzott eredményekkel veti össze legújabb publikációjában.
A hidrogén elkerülhetetlen eleme a jövő energiarendszereinek, mivel könnyen bevezethető a már meglévő gázinfrastruktúra (például a csővezetékek) felhasználásával, kiváltja a széntüzeléssel történő energiatermelést, és ott is alkalmazható, ahol a megújulóenergia-potenciál vagy az LNG-hálózat kiépítése nem adott (például Kelet-Közép-Európában).
A 2025. április 15-én megtartott Hydrogen Summit elnevezésű rendezvény világosan megmutatta, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a kulcstechnológiát jelentő hidrogénre, különösen az energiatárolás, valamint az ipari és a közlekedési szektor dekarbonizációja terén való jó hasznosíthatósága miatt. A konferencia előadói – köztük az állami döntéshozók, illetve az európai iparági szereplők és infrastruktúra-üzemeltetők – mind hangsúlyozták: a zöldhidrogén önmagában nem megoldás, de elengedhetetlen része a rugalmas és fenntartható energiamix kialakításának.
A hidrogén sok ipari folyamatban – például a vegyiparban, a kőolaj-feldolgozásban – már most is használható, és hamarosan a jelenleg még szén-dioxid-intenzív acélgyártási folyamatok kiváltásában is fontos szerepe lehet. A hosszú távú cél az lenne, hogy a különböző felhasználások miatt növekvő hidrogénigényt zöldhidrogénnel lehessen kielégíteni, és csökkenjen a fosszilis energiahordozókból előállított hidrogén használata. Ennek ellenére a világon jelenleg felhasznált hidrogén kevesebb mint 1%-a zöld.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva