Korábban a zöldátállás főként klímavédelmi ügy volt, ma már viszont a gazdasági túlélés és a versenyképesség záloga az MI-forradalom miatt gyorsan növekvő globális áramigény korában. A drága energiaimport kiváltását és a pénzügyi szuverenitást az olcsóbb megújulók, valamint a zöldhidrogén-projektek nagyipari felskálázása garantálja.
A BloombergNEF (BNEF) friss, New Energy Outlook 2026 jelentése rávilágít arra, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás a klímaaktivisták utópiája helyett ma már a nemzetgazdaságok legfontosabb versenyképességi fegyvere. A globális energiarendszer átalakulása példátlan tempóra kapcsolt, amit igen jelentős villamos energia iránti kereslet és a zöldtechnológiák ipari méretű áresése hajt. Ezek az új megoldások immár olcsóbbak a hagyományosaknál, és bár a tartós zöldenergia-tárolás még ma sincs igazán megoldva, a telepítés viszont gyorsabb és egyszerűbb, mint bármilyen más erőmű esetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem várt segítséget kapott a zöldhidrogén a földgázpiactól
A hidrogén a globális energiatermelés 0.1%-át teszi ki, de a meredeken megemelkedett földgázárak mellett a hidrogén nap- és szélenergiával történő termelése már versenyképes a fosszilis energiahordozóból való előállítással. A hidrogén a következő években egyre fontosabb szerepet kaphat a klímavédelmi célok elérésében.
A világ villamosenergia-fogyasztása az ezredforduló óta megduplázódott. A BNEF alapforgatókönyve (ETS) szerint 2035-ig további 29, 2050-re pedig 69 százalékkal lő ki a globális villamosenergia-igény.
Ennek a példátlan növekedésnek az oka ma már nem csupán az elektromos autók elterjedése. A mesterséges intelligencia miatt gombamód szaporodó adatközpontok még nagyobb szerepet játszanak benne. Csak ez utóbbiak kapacitása a múlt évben 84 gigawattot (GW) tett ki, mégpedig évi 500 TWh fogyasztással. Ez az adat 2050-re több mint a duplájára, 1114 TWh-ra ugorhat fel, elfogyasztva addigra a világ teljes éves villamosenergia-termelésének egytizedét.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarország világelső a napenergia hasznosításában
Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia kapacitás létesült 2025 tavaszára.
A kínálati oldal jókora többlettel és árháborúval reagál, ennek eredményeként a napenergia térnyerése a technológiai fejlődés miatt megállíthatatlan, sőt a BNEF szerin a napenergiából nyert villamos energia már 2032-re a világ legnagyobbja lesz a szektoron belül.
Az ipari energiatárolás piacán pedig felfoghatatlan, tizenhétszeres ugrás várható: a tavalyi 223 GW-ról 3,8 terawattra (TW) bővül a kapacitás 2050-ig. Ugyanakkor az ázsiai piac, Kína és India vezetésével a nukleáris energia reneszánszát éli, a globális villamosenergia-termelési fejlesztések 80 százalékát adva. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva