A zöld acél elterjedése nagyot lendíthet a klímaharcon
A zöld acél elterjedése nagyot lendíthet a klímaharcon

A világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 7,2%-át adja a vas- és acélipar, így ha szeretnénk elérni a párizsi célokat, mindenképp szükség van az iparágból eredő kibocsátás csökkentésére. Erre egyre nagyobb a remény, több európai gyártó is próbálkozik zöldíteni a gyártást.

A modern gazdaság egyik megkerülhetetlen alapját az acélgyártás képezi, ugyanis az acélt alacsony ára és kedvező tulajdonságai miatt szinte mindenhol felhasználjuk. Ennek megfelelően az globális acélipar évente közel 2 milliárd tonna nyersacélt gyárt, eközben viszont több milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe.

Az SSAB nevű svéd acélgyártó cég technológiai vezetője szerint, ha az acélgyártók valóban hozzá kívánnak járulni a párizsi célok eléréséhez, akkor „akkor már nem elég tovább javítani a nagyolvasztók hatékonyságát, hanem áttörő technológiákra van szükség, méghozzá sürgősen”.

Az említett cég egyébként az elmúlt években partnereivel közösen létrehozta a Hybrit nevű projektet, melyről mi is beszámoltunk nemrég. Ennek keretében azon dolgoznak, hogy megteremtsék a fosszilis energiahordozóktól mentes acélgyártás alapjait.

Az acélgyártáshoz fűződő kibocsátás jelentős része egyébként az alapanyag előállításakor valósul meg. Ennek során a vasércből jellemzően szén égetésével nyersvasat nyernek, eközben pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel.

Az említett projekt ezen a folyamaton változtatna, méghozzá úgy, hogy a szén helyett hidrogént használnának. Ennek előállítását megújuló forrásokból tudják fedezni, a folyamat végén pedig az nyersvas mellett a vízgőz az egyetlen melléktermék. A technológia még kísérleti fázisban van, a SSAB észak-svédországi próbaüzeme csupán néhány hónapja üzemel.

A zöldülés egyébként áremelkedést hozna, jelenlegi számítások szerint az így előállított acél eleinte 20-30%-al lesz drágább, néhány nagy felvásárló, mint például a Volkswagen-csoport vagy a Mercedes-Benz viszont már jelezte, hogy mindenképp igényt tart a karbonmentesen előállított acélra, hogy ezzel saját kibocsátásmentes gyártásukat is elősegítsék.

Az európai acélipar nagy szereplői a SSAB-hoz hasonlóan a zöldülés felé kívánnak tovább lépni, annak ellenére, hogy az átállás nagy volumenű befektetést igényel. A nagy kérdés viszont azt, hogy a világ acélgyártásának több mint felét adó Kína milyen irányban lép majd tovább.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavalyi bejelentése szerint országa 2060-ra szeretné elérni a klímasemlegességet, a világ legnagyobb acélgyártója, az állami tulajdonban lévő sanghaji Baowu Steel Group pedig már 2050-re zérókibocsátású működést ígér, azonban kérdéses, hogy ez valóban megvalósulhat-e. Az mindenesetre biztató, hogy számos elemző szerint ha valahol meg lehet valósítani egy ilyen, a teljes ipart érintő váltást, akkor az az erős központi irányítással működő Kína. (qubit)

search icon