Az Energiastratégia Intézet publikációjában Kína napenergia- és hidrogéniparának összehasonlításáról tett közzé elemzést.
Az Oxford Institute for Energy Studies (OIES) idén februárban megjelent tanulmánya azt elemzi, hogy Kína megismételheti-e a hidrogéntechnológia terén a napenergia-iparban elért piaci sikereit. Korábban a napelemek gyártása a piaci igények szerint, illetve a külföldi kereslet kielégítése érdekében kezdett fejlődni. A hidrogéntechnológia fejlesztése viszont ettől gyökeresen eltérő módon, felülről irányítva, mindenekelőtt a belföldi dekarbonizációs stratégiát szolgálva indult be. A jelentős állami támogatás ellenére a szükséges technológia komplexitása és a nemzetközi piac korábbinál korlátozottabb működése miatt azonban kérdéses, hogy Kína ezen a téren is meg tudja-e szerezni a globális dominanciát.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína látványos sikert ért el a hidrogénkamionok terén
A Track 1000 néven debütált hidrogénkamion, több mint 1000 km-es hatótávolságra képes tankolás nélkül.
Kína globálisan is meghatározó szereplője a megújulóenergia-technológiák piacának. Ennek egyik legeklatánsabb példája, hogy mennyire dominánssá sikerült válnia a napenergia felhasználásával kapcsolatos technológiák fejlesztésében, gyártásában és értékesítésében. Egyes szakértők szerint a területen elért sikereit a jövőben a hidrogéntechnológia terén is megismételheti. Az OIES tanulmánya viszont ezzel kapcsolatban felveti, hogy a két iparág alapvetően eltérő fejlődési pályát mutat, és ezért nem biztos, hogy ugyanazok a minták fogják jellemezni őket.
Az elmúlt két évtizedben a kínai napenergia-ipar robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, és gyártói a globális piac meghatározó szereplőivé váltak. 2004 és 2008 között a kínai napelemgyártás évi 400%-kal nőtt, és ennek köszönhetően 2008-ra már az ország dominálta a világpiac 45%-át. A folyamat során a gyártási költségek jelentősen csökkentek egyrészt a termelés méretgazdaságossá válása, másrészt pedig a különböző technológiai fejlesztések miatt. Ennek köszönhetően a napelemek ára 2006 és 2017 között 4,25 USD/W-ról 0,36 USD/W-ra csökkent.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha az EU nem figyel, újabb fontos iparágban győzheti le Kína
A hidrogén lényeges szerepet kap a jövőnkben: mi történik, ha ezt az iparágat is letarolja Kína?
Miután a gyártás az alacsony áraknak köszönhetően, a külső piacokra termelve megerősödött, az állam is támogatni kezdte az iparágat. Ez a támogatás, illetve a belső piac erősítése kulcsszerepet játszott abban, hogy Kína 2019-re elérte a hálózati paritást, vagyis a napelemes áram ára versenyképes lett a fosszilis energiáéval.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva