A Holdon tesztelt anyaggal mentené meg a termőföldeket Kína
A Holdon tesztelt anyaggal mentené meg a termőföldeket Kína

Kína új technológiákkal, köztük a bazaltrost alkalmazásával, valamint újrahasznosított anyagokkal védi mezőgazdaságát a sivatag terjeszkedésétől. A már évtizedek óta épülő „Nagy Zöld Fal” mellett most különleges, részben a Hold-kutatásban is kipróbált anyagokat vetnek be a homok megkötésére.

A kínai kormány korábban hatalmas erdősávok telepítésével kezdett harcot a Góbi- és a Takla-Makán-sivatag terjeszkedése ellen. A program célja, hogy 2050-ig mintegy 100 milliárd fát ültessenek el, ezzel védve a mezőgazdasági térségeket és a lakott területeket. Most azonban a Kínai Tudományos Akadémia új megoldásokat is tesztel Hszincsiang tartományban. A kutatók hat különböző környezetbarát anyagot vizsgálnak, amelyekkel stabilizálni lehet a sivatag szélén található homokot, és lassítani a dűnék mozgását – olvasható a HVG publikációjában.

Az egyik legérdekesebb fejlesztés a bazaltrost alkalmazása. Az anyagot olvadt vulkáni kőzetből készítik: a bazaltot magas hőmérsékleten megolvasztják, majd mikroszkopikus fúvókákon préselik át, így rendkívül erős és ellenálló szálakat kapnak. A technológia különlegessége, hogy korábban már az egyik kínai holdmisszióban is szerepet kapott. A Csang’o–4 küldetés során egy bazaltrostból készült zászlót vittek a Hold túlsó oldalára. Az anyagot azért választották, mert képes ellenállni a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak és az erős ultraibolya sugárzásnak.

A mérnökök szerint ugyanaz a tartósság és ellenálló képesség a földi környezetben is hasznos lehet: a bazaltrost segíthet megkötni a talajt, csökkenteni a szél által mozgatott homok mennyiségét, és stabilabbá tenni a mezőgazdasági területek környezetét. A projektekben emellett újrahasznosított ipari melléktermékeket is felhasználnak.

Kína például a szénerőművekben keletkező pernyéből készült építőanyagokat is teszteli. A szakemberek szerint ezek az anyagok akár 50 százalékkal javíthatják a védekezés hatékonyságát, miközben az előállítási költségeket mintegy 30 százalékkal csökkenthetik.

(HVG / Agroinform)

Fotó: Canva

search icon