Ezeréves fenntarthatóság
Ezeréves fenntarthatóság

A teremtésvédelmi keresztútról, a Pannonhalmi Főapátságban alkalmazott fenntarthatósági megoldásokról és a könyvtárba befészkelt kenyérbogarakról is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a Kék Bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető.

A főapát – aki 2018 óta tölti be tisztségét – kiemelte: Ferenc pápa Laudato si’ című első enciklikája nemcsak szociális, társadalmi kérdéseket taglal, hanem felöleli a teremtésvédelem nagy témáját is. Az egyházfő mindenki számára lelkiismereti kérdéssé akarja tenni, hogy felelősséggel tartozunk a Föld megőrzéséért.

Hortobágyi T. Cirill ismertette, hogy a teremtésvédelmi keresztút alapgondolata az volt, hogy a Föld is szenved. Az út egyes állomásain a résztvevők olyan kérdéseken gondolkodnak, mint a vizek tisztasága, a légszennyezés, a környezetterhelés vagy az illegálisan lerakott hulladék okozta nehézségek. A keresztúton a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel vagy a biodiverzitással kapcsolatos problémák bemutatása mellett rendszeresen imádkoznak. Ezek alkalmával a résztvevők saját szavaikkal próbálják megfogalmazni a közös felelősség mellett azt, hogy mit tudnak tenni a környezetért, és miben kérik a Teremtő támogatását.

Áder János kiemelte, a Pannonhalmi Főapátság az elmúlt időszakban biomassza-fűtőművet létesített, hőszivattyúkat szerzett be, és napelemes rendszert alakított ki. Ezek segítségével az apátság mérsékelni tudta környezeti lábnyomát, és komoly lépéseket tett előre a kibocsátáscsökkentésben.

A főapát az említett megoldások mellett kiemelte, hogy a bencés gimnáziumban szelektíven gyűjtik a szemetet, a vécéöblítéshez és az apátsági kertek öntözéséhez pedig nem ivóvizet, hanem ipari vizet használnak. Hozzátette azt is, hogy sörfőzdéjükben a főzéskor keletkezett meleg vizet megőrzik, és újra felhasználják az előmelegítési folyamatban. Szerinte a legfontosabb lépés a gázról a biomasszára való átállás volt (utóbbi ágvégekből és vágástéri hulladékból előállított apríték). Azt mondta, a váltás hátterében az anyagi érdekeltség mellett a fosszilis energiától való függőség tudatos csökkentése is áll.

Hortobágyi T. Cirill a Pannonhalmi Főapátság könyvtárát ért kenyérbogár-fertőzésről is beszélt. Ismertette, a Kárpát-medencében eddig sem ismeretlen bogár csak akkor képes a szaporodásra, ha az átlaghőmérséklet tartósan 22 Celsius-fok fölé emelkedik. Azt mondta, a könyvtár klasszicista épülete, amelyben nincs fűtés, sokáig tárolta a téli hideget, de az elmúlt években 22 Celsius-fok fölé nőtt a nyári hónapok hőmérséklete. Hozzátette, a takarítónők vették észre, hogy nem csupán a por ülepedik meg a polcokon: rágásmaradványokat is észleltek.

A főapát hangsúlyozta, a könyvtár fertőtlenítésekor az összes könyvet le kellett venni a polcokról és ládákba rakni, amelyekre helyben vákuumosan lezárt fóliazsákokat hegesztettek. A légmentesen lezárt zsákokba a kártevők kiirtására gázt vezettek be, a könyveknek pedig hét héten keresztül kellett így állniuk. Szerinte a munka neheze a polcok takarítása és esetleges javítása után kezdődött, hiszen a zsákokból kivett könyveket egyesével kellett leporszívózni és rágásnyomokat keresve megvizsgálni.

Mivel a problémát időben észrevették, nem keletkezett nagy kár. A legértékesebb és legrégebbi művek épségben megmaradtak, hiszen azokat olyan helyen őrzik, ahol nincs fertőzés. A könyvtár 2026 januárjától ismét várja a látogatókat. A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:

(MTI)

Fotó: Canva

search icon