A szűrővizsgálatok klasszikusan olyan események, amelyeket sokan halogatnak. Ha ugyanis nincs baj, minek szűrni? A gond csak az, hogy nem látunk bele a szervezetünkbe, és fogalmunk sincs, mi zajlik belül. Az ajánlott szűrővizsgálatok elvégzése a tudatosan fenntartott egészség mutatója: éppolyan fontos, mint az egészséges táplálkozás és a mozgás, főképp egy bizonyos életkor felett! De mikor, milyen életkorban és milyen kötelező szűrések lehetnek szükségesek a megelőzéshez?
2026-ban nincsenek kötelező érvényű egészségügyi szűrések Magyarországon, a szűrőprogramok, akár az államilag támogatottak is, önkéntes alapon működnek. Habár 2025 nyarán még arról szóltak a hírek, hogy egyes szűrővizsgálatok kötelezővé válhatnak, úgy tűnik, mégsem készült ehhez hivatalos jogszabály. Ennek ellenére a szűrővizsgálatok rendszeressége nagyon fontos! Nézzük ennek fő okait!
- A legtöbb súlyos betegség sokáig tünetmentes: például a vastagbélrák 5–10 évig semmilyen tünetet nem mutat.
- Minél korábban ismerik fel, annál nagyobb a gyógyulási esély: például a mellrák esetében a korai felismerés 90%-os gyógyulást jelenthet!
- A szűrés nemcsak megtalálja a betegséget, hanem megelőzi azt: például a vastagbélrák vagy a melanóma esetében a polipok és az anyajegyek eltávolítása segítheti a betegség kialakulásának megelőzését.
- A későn felismert betegség minden szempontból rizikós: nehezebben gyógyítható, és sokkal hosszabb kezelést igényel.
- Az ajánlott szűrővizsgálatok sokszor félelemből nem történnek meg, holott a valódi veszély az, ha nem tudunk az elváltozásról.
- A magyar lakosság több mint fele él mozgásszegény életet, cukoranyagcsere-zavarokkal és magas vérnyomással. Sajnos nem gondolunk bele abba, hogy az egészségünk elromolhat, ezért is lenne olyan fontos, hogy rendszeresen szűrésekre járjunk.
Kapcsolódó bejegyzések
A hosszú élet titka – 10 legfontosabb tudományosan igazolt tényező
Sokan kutatják, de vajon megvan a recept? A jó hír az, hogy több lépést is tehetsz a hosszú, boldog élet felé!
Magyarországon is létezik népegészségügyi célú szervezett szűrőrendszer, amely biztosítja az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrést a megfelelő életkorú lakosság számára. Az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok elérhetők az érintettek számára, ezeket az ellátásokat az egészségbiztosítás fedezi, és meghívót is küldenek a célcsoportoknak, de ezeken jogi értelemben nem kötelező megjelenni:
1) Méhnyakrákszűrés
- Célcsoport: 25 és 65 év közötti nők
- Pap-kenet (citológia) formában, szervezett program
- Megszervezett meghívórendszer, írásos behívó
- A cél a méhnyakrák korai felismerése
2) Emlőrákszűrés (mammográfia)
- Célcsoport: 45 és 65 év közötti nők
- Két évente szervezett mammográfiás vizsgálat (behívó levél)
3) Vastagbél- és végbélrákszűrés
- Célcsoport: jellemzően 50 és 70 év közötti férfiak és nők
- Szervezett program keretében székletteszt és szükség esetén kolonoszkópia
Kép: canva
Nézzük meg tételesen, melyek az ajánlott szűrővizsgálatok életkortól függően!
| Életkor | Nem | Jellemző szűrővizsgálatok | Gyakoriság | Megjegyzés |
| 25–65 év | Nők | Méhnyakrákszűrés (citológia / HPV) | 3 évente | Szervezett program behívólevéllel |
| 45–65 év | Nők | Emlőrákszűrés (mammográfia) | 2 évente | Szervezett országos szűrés |
| 50–70 év | Nők és férfiak | Vastag- és végbélrák szűrés (székletvérteszt → szükség esetén kolonoszkópia) | 2 évente | Meghívóval, háziorvos közreműködésével |
| 40+ | Nők és férfiak | Vérnyomás-ellenőrzés | évente | Háziorvosnál ajánlott |
| 40+ | Nők és férfiak | Vércukorvizsgálat (cukorbetegség) | 3 évente (rizikó esetén gyakrabban) | Elhízás, családi előzmény esetén fontos |
| 40+ | Nők és férfiak | Koleszterinszint, vérzsírok mérése | 5 évente | Szív- és érrendszeri betegség kockázata miatt |
| 50+ | Férfiak | Prosztatarákszűrés (PSA, tapintás) | egyéni döntés | Nem szervezett országosan, de ajánlott |
| 65 | Nők és férfiak | Csontsűrűségmérés, elesési kockázat | egyéni kockázat szerint | Csontritkulás megelőzésére |
Az elsődleges tehát az egészségtudatos életmód mellett, hogy figyeld a tested jelzéseit, és járj rendszeresen megfelelő szűrővizsgálatokra!
Kapcsolódó bejegyzések
Boldogsághormonok – Növeld a mennyiségüket, hogy jobban élhess!
Sokkal többet tehetsz a boldogságodért, mint hinnéd: a boldogsághormonok ugyanis nagyban felelősek a hangulatodért.
Tüdőszűrés
A tüdőszűrés egy mellkasröntgen-vizsgálat, amelynek célja a tüdőt és a mellkasi szerveket érintő elváltozások korai felismerése. A vizsgálat gyors, fájdalommentes és diagnosztikai képet ad a tüdő állapotáról. Ráadásul számos esetben köteleznek rá a munkáltatók: így számos betegség kiszűrhető.
A mellkasröntgen a következőket képes jelezni:
- TBC (tuberkulózis) jelei
A TBC felismerése volt korábban a szűrés fő célja. Ma Magyarországon ritkábban fordul elő, de még mindig szerepel betegségek listáján. - Tüdőrák korai jelei
Mivel a tüdőrák a korai stádiumban gyakran tünetmentes, a mellkasröntgen segíthet a gyanús elváltozások azonosításában. - Egyéb légzőszervi betegségek jelei
Például krónikus légúti betegségek (COPD), gyulladások, tüdőgümőkor vagy egyéb elváltozások is láthatók a felvételen.
A vizsgálat során a páciens vállig szabaddá teszi a felsőtestét, a röntgengép alacsony dózisú sugárzással képet készít a mellkasról, majd a radiológus kiértékeli a felvételt, és szükség esetén további vizsgálatot javasol. A vizsgálat előkészületet nem igényel, teljesen fájdalommentes, és általában néhány perc alatt kész.
Kép: canva
A vizsgálat segíti a korai felismerést és a korai kezelés lehetőségét a fenti betegségek esetében. Korábban Magyarországon évente mindenki számára kötelező volt a tüdőszűrés, elsősorban a tuberkulózis elleni küzdelem részeként. Ma már önkéntes alapon működik, de bizonyos foglalkozásoknál (pl. egészségügyi dolgozók, hajléktalanokkal foglalkozók stb. esetében) kötelező lehet; a vizsgálat része a munkaköri alkalmassági tesztnek. Ezenkívül ajánlott különösen
- a 40 év felettieknek,
- az erős dohányosoknak,
- a cukorbetegeknek,
- vagy más rizikótényezőkkel élőknek.
Fontos tudni, hogy a tüdőszűrés nem ad teljes diagnózist, például egy röntgenfelvétel önmagában nem erősíti meg, hogy a tüdőn daganat van, csak gyanús elváltozásokat jelez. Ezt követően további vizsgálatok (pl. CT, biopszia) szükségesek az egyértelmű diagnózishoz.
Vastagbélrákszűrés
A vastagbélrákszűrés olyan vizsgálatsorozat összefoglaló neve, amelynek célja a vastagbélben és a végbélben korai stádiumban még tünetmentesen jelen lévő daganatok vagy az ezeket megelőző polipok felismerése. A legtöbb colorectalis rák adenómás polipból alakul ki, ezért a korai felismerés nemcsak a daganatos megbetegedés észlelését teszi lehetővé, hanem akár a betegség megelőzését is (vastagbélpolip eltávolításával). A vizsgálat csökkenti a vastagbélrák előfordulását, és a betegség kialakulása esetén a halálozási arányt.
A vastagbélrák tünetei sokszor nehezen ismerhetők fel, hiszen a betegség sokszor évekig tünetmentes. Ezért is nagyon fontos, hogy azok, akik a kockázati csoportba tartoznak, mindig időben és rendszeresen járjanak szűrésre!
Kép: canva
Kiknek és mikor érdemes szűrésre menni?
Ha az alábbi csoportokba tartozol, érdemes rendszeresen szűrésre járnod:
- Átlagos kockázatú felnőttek: a legtöbb nemzetközi ajánlás szerint az átlagos kockázatú felnőttek vastagbélrákszűrése 45–50 éves kor körül kezdődik, és 75 éves korig folytatódik rendszeresen.
- Magasabb kockázatú egyének: ha a családban volt korábban vastagbélrák, vagy előfordultak polipok, esetleg gyulladásos bélbetegség, a szűréseket korábban érdemes elkezdeni, és gyakrabban szükséges elvégezni.
A vizsgálatot több módon is végezhetik. Vannak széklet alapú vizsgálatok, mint a FIT teszt (Fecal Immunochemical Test). Ez egy otthon elvégezhető vizsgálat, amely a székletben rejtett vér jelenlétét méri. Ha a teszt vér jelenlétét mutatja, akkor további vizsgálat (legtöbbször kolonoszkópia) szükséges. Évente vagy kétévente ajánlott.
A másik gyakori szűrés a kolonoszkópia, azaz a vastagbéltükrözés. Ez a leghatékonyabb vizsgálat, mert a diagnosztika mellett a polipokat vagy más gyanús elváltozásokat el is lehet távolítani, illetve szövettani elemzésre mintát venni. Általában 10 évente egyszer ajánlott, ha átlagos kockázatú vagy, amennyiben korábban nem találtak eltérést. Gyakori kérdés, hogy mennyire fáj a vastagbéltükrözés? A vizsgálat történhet altatásban és altatás nélkül is. Maga az esemény meglehetősen kellemetlen. A vizsgálat során, hogy a vizsgáló orvos jól lásson, fel kell fújni a beleket, ami szélgörcsöt okozhat: altatás alatt ezeket a páciens nem érzékeli.
Mindezt átélni nem kellemes, de a szűrés segíthet a betegség korai felismerésében és a prevencióban. A polipokat ugyanis a kolonoszkópia közben eltávolíthatják, így jelentősen csökkenhet a vastagbélrák kialakulásának kockázata.
Melanómaszűrés
A melanoómaszűrés (anyajegyszűrés / bőrrákszűrés) a bőrön található festéksejtekből (melanocitákból) kialakuló rosszindulatú daganat, a melanóma korai felismerését célzó vizsgálat. A melanóma a bőrrákok közül a legveszélyesebb fajta, ezért az időben történő észlelés különösen fontos a gyógyulási esélyek maximalizálásához.
Ez azért is nagyon fontos, mert a korai felismerés növeli a túlélési esélyt. A melanóma kezdetben gyakran az epidermis (a bőr felső rétege) alatt horizontálisan nő, mielőtt mélyebbre terjedne, ezért a korai stádium felismerése nagyobb gyógyulási eséllyel jár. A vastagság (mm-ben) kulcsfontosságú prognosztikai tényező: minél vékonyabb a daganat, annál kisebb az esélye az áttétképződésnek. Ráadásul korai stádiumban teljesen gyógyítható: egy egyszerű kimetszéssel eltávolítható, ezért a rendszeres szűrés életet menthet.
Kép: canva
Az anyajegyvizsgálat első körben önvizsgálat formájában javasolt. Fontos, hogy rendszeresen, havi rendszerességgel nézd át a testedet: árulkodóak lehetnek az új elváltozások, a meglévők alakjának, színének, széleinek megváltozása. Második lépésként, ha gyanús elváltozást találsz, az orvos általi anyajegyszűrés következik. A bőrgyógyász először kikérdez: családi előzmények, napozási szokások, korábbi elváltozások. Ezután fizikai vizsgálat következik, amely során a bőr teljes felszínét megnézi, gyakran dermatoszkóppal.
A dermatoszkóp egy speciális eszköz, amely segít a festékes elváltozások finom struktúrájának feltárásában, így könnyebb megkülönböztetni a gyanús elváltozásokat az ártalmatlanoktól.
Ha a vizsgálat során gyanús elváltozást találnak, az adott területről szövettani mintát vesznek (biopszia), ez teszi lehetővé a definitív diagnózist. Sok esetben a lézeres anyajegy-eltávolítás is szóba jöhet, ha egy még nem elváltozó, de aggodalomra okot adó anyajeggyel találkozik az orvos.
Mammográfia
A mammográfia egy speciális röntgenvizsgálat, amely a mell szöveteinek vizsgálatára szolgál, elsősorban a mellrák korai felismerésére. A mammográfiás képek (mammogramok) segítségével a radiológusok olyan elváltozásokat vagy csomókat keresnek, amelyeket még nem lehet kitapintani, vagy amelyek tünetet még nem okoznak.
A mammográfiát két fő célra használják: az egyik a mellrákszűrés (screening), vagyis a tünetmentes nők rutinszerű ellenőrzése; a másik pedig a diagnosztika: ha valamilyen panasz vagy elváltozás van (pl. csomó, fájdalom), vagy további vizsgálat szükséges egy korábbi lelet után.
A mammográfia korai stádiumban képes kimutatni a mellrákot, gyakran évekkel azelőtt, hogy a daganat tünetet okozna, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Az emlőszűrés, amennyiben korai stádiumban veszik észre az elváltozást, életet is menthet.
Kép: canva
A mammográfia menete lépésről lépésre
Az előkészületek is fontosak. A vizsgálat napján ne használj dezodort, parfümöt, hintőport vagy testápolót a mell és a hónalj környékén, mert ezek árnyékot okozhatnak a képeken. Célszerű olyan ruhát viselni, amelyet könnyű levenni, ugyanis derékig le kell vetkőzni.
A mammográfiás gép előtt állva az egyik melledet egy műanyag lap és egy röntgentálca közé helyezik. Egy másik lemez enyhén lenyomja a mellet, hogy széthúzza a szöveteket, így tisztább kép készíthető. Több képet készítenek mindkét emlőről különböző szögekből, általában elölről és oldalirányból. A kompresszió néhány másodpercig tart, és előfordulhat, hogy kis nyomást vagy kényelmetlenséget érzel, de ez általában nem tart sokáig.
A kész felvételeket egy radiológus szakorvos értékeli, aki a képeken gyanús elváltozásokat vagy árnyékokat keres, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek. A radiológus a részletes jelentést elküldi az orvosodnak, és gyakran írásos eredményt is kapsz.
Így a mammográfia során képesek észlelni a kis csomókat vagy elváltozásokat, melyeket a kéz még nem érez, a mikrokalcifikációkat (apró meszesedéseket), többféle szöveti sűrűségeltérést. Ezek önmagukban nem mindig jelentenek rákot, de további kivizsgálást indokolhatnak (pl. ultrahangot vagy biopsziát).
Prosztata-szűrővizsgálat
A prosztataszűrés célja a prosztatarák és más prosztatabetegségek korai felismerése, akkor, amikor még nincsenek tünetek. A korán felismert prosztatarák gyógyulási esélye nagyon jó, ezért a rendszeres szűrés életet menthet. A prosztata egy dió nagyságú mirigy, amely a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és a spermiumokat védő folyadékot termeli. A szűrés három fő dolgot keres: daganatos elváltozást, jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást (prostatitis).
A prosztatavizsgálat és szűrés PSA-vérvizsgálatból, rektális digitális vizsgálatból és ultrahangból áll. A PSA (prosztataspecifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata termel. A magas PSA-szint utalhat prosztatarákra, gyulladásra és jóindulatú megnagyobbodásra.
A magas PSA-érték nem jelent automatikusan rákot, csak azt, hogy további vizsgálat kell.
A rektális digitális vizsgálattól sokan tartanak, pedig gyors és nem fájdalmas. Egy 10–15 másodperces vizsgálat, amely során az orvos kitapintja a prosztatát, ellenőrzi a méretét, a felszínét, a keménységét, és hogy van-e csomó vagy aszimmetria. Ha az orvos eltérést észlel, ultrahang is szükséges lehet.
Átlagos kockázat mellett 50 éves kortól, családi halmozódás esetén 45 éves kortól ajánlott az éves vizsgálat. Mivel a prosztatarák sokáig tünetmentes, a prevenció rendkívül fontos: korai felismerés esetén a rák 90%-ban gyógyítható. A szűrés célja, hogy a betegség soha ne jusson el a tünetes fázisig.
Kép: canva
Méhnyakrákszűrés
A méhnyakrákszűrés célja, hogy a HPV-fertőzést és a belőle kialakuló kóros sejtelváltozásokat még a rák kialakulása előtt felismerjék. Ez az egyik leghatékonyabb életmentő szűrés, mert a méhnyakrák megelőzhető betegség.
A méhnyakrákot szinte mindig a humán papillomavírus (HPV) tartós fertőzése okozza. A szűrés három dolgot keres: a HPV jelenlétét, kóros, rákos állapotot megelőző sejteket, korai stádiumú daganatot. A méhnyakrák tünetei sem árulkodóak, ezért segíthet a szűrés.
A szűrés nőgyógyászati vizsgálat során történik, gyakorlatilag olyan, mint egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat. A kenetvétel után a mintát citológiai vizsgálatnak vetik alá (sejteltéréseket keresve), és/vagy HPV-teszt készül. Ezek megmutatják, hogy van-e HPV, vannak-e kóros sejtek, szükséges-e további vizsgálat.
Magyarországon a 25 és 65 év közötti nőknek 3 évente állami behívólevél alapján kell részt venniük szűrésen, a HPV-pozitív nőknek gyakrabban kell szűrésre járniuk. Persze, ettől eltérően is elmehetsz szűrésre.
A méhnyakrák évekig tünetmentes, de a rákmegelőző állapotok már kimutathatók. Szűréssel a betegség 95%-ban megelőzhető, nem rákot keresnek, hanem azt, ami rákhoz vezetne.
Kép: canva
Miből áll egy úgynevezett menedzserszűrés?
Egy jól felépített menedzserszűrés 6 fő blokkra bontható:
- Részletes orvosi állapotfelmérés
Ez az alap. Az orvos ellenőrzi a kórelőzményt, a családi betegségeket, az életmódot (stressz, alvás, mozgás, táplálkozás), az állandóan szedett gyógyszereket, a munkahelyi terhelést. Ez alapján állítja össze a személyre szabott vizsgálatokat.
- Nagylabor, anyagcsere- és hormonvizsgálatok
Ennek során vérképet néznek, vércukorszintet mérnek, ellenőrzik a koleszterin- és trigliceridszintet, a máj- és a vesefunkciókat, mérik a pajzsmirigyhormonokat, a férfiaknál ellenőrzik a PSA-szintet és a D-vitamin-szintet is. Ezekből látszik a rejtett betegségek 70–80%-a.
- Szív- és érrendszeri szűrés
Ez a menedzserszűrés egyik legfontosabb része. Nézik a nyugalmi EKG-t, a terheléses EKG-t, szívultrahangot végeznek, megmérik a vérnyomást. Mindez kimutatja, van-e koszorúér-szűkület, rejtett szívritmuszavar vagy infarktuskockázat.
- Daganatszűrések (nemenként)
Nők esetén ide tartozik a mammográfia és az emlőultrahang, a méhnyakrákszűrés és a nőgyógyászati ultrahang. A férfiaknál a PSA-mérés és az urológiai vizsgálat. Mindkét nemet érinti a hasi ultrahang, a pajzsmirigy vizsgálata, a bőrgyógyászati melanómaszűrés és a székletvérteszt (a vastagbélrák megelőzésére).
- Képalkotó vizsgálatok
Ezek során mellkasröntgen vagy tüdőszűrés, hasi ultrahang és nyakiérultrahang (stroke-kockázat esetén) kérhető. Ezek mutatják ki a néma, de veszélyes eltéréseket.
- Záró orvosi értékelés és prevenciós terv
Ez az egyik legnagyobb hozzáadott érték. Az orvos összerendezi az összes eredményt, és tájékoztat a valódi kockázatokról. Ezt követően pedig személyre szabott életmódjavaslatot és orvosi tervet ad, így megelőzhetők a betegségek.
Az egészségmegőrzés szempontjából kétségtelenül kiemelkedő helyen van a prevenció. A rendszeres szűrésekkel számos olyan betegség megelőzhető, amely komoly terhet ró a szervezetre, sőt akár végzetes is lehet. Járj el rendszeresen szűrésre, és vedd komolyan az egészségedet!
Kiemelt kép: canva
