Hiánypótló útmutató az időjárási szélsőségekről való hiteles tájékoztatáshoz

A HungaroMet Nonprofit Zrt. és a Kék Bolygó Alapítvány együttműködésének köszönhetően mostantól magyar nyelven is elérhető az az újságírói útmutató, amely segíti a média munkatársait az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések pontos közvetítésében.

Az időjárási és éghajlati szélsőségek nagy figyelmet kapnak a médiában, hiszen közvetlen hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra és a környezetre. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a hőhullámok, a heves esőzések, a viharok és az aszályok egyre gyakoribbak és intenzívebbek a világ legtöbb részén. Ugyanakkor nem minden esemény gyakorisága növekszik, és a változások területenként eltérőek. Az újságírók gyakran felteszik a kérdést egy-egy hír kapcsán: vajon emögött is az éghajlatváltozás állhat?

A médiában tevékenykedő újságíróként magam is érintett vagyok ebben, hiszen a Greendex kiemelten foglalkozik a klímát érintő kérdésekkel. A klímaváltozást és annak következményeit pedig civil emberként sem kerülhetem ki. Máig meghatározó élményem Ürge-Vorsatz Diánával való találkozásom. Beszélgetésünk során a Nobel-békedíjas klímakutató olyan fogalmakkal ismertetett meg közelebbről, mint amilyen például a nettó zéró kibocsátás, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy ország, illetve az ezen belüli egységek, városok, cégek, pontosan annyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amennyit el is tudnak nyelni. Ez csak egy fogalom a sok közül, amelyet korábban nem ismertem, és esetleg laikusként nem pontosan használtam.

Újságírói útmutató az éghajlatváltozáshoz

A médiának kulcsszerepe van abban, hogy bemutassa az éghajlatváltozás hatásait, és felhívja a figyelmet a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás szükségességére. A HungaroMet tudományos háttere és a Kék Bolygó Alapítvány küldetése garantálja, hogy a magyar nyelvű útmutató megbízható, pontos és közérthető forrásként szolgáljon az éghajlati szélsőségek hiteles kommunikációjához. Az együttműködés részeként elkészült a nemzetközi World Weather Attribution (WWA) újságírói útmutató magyar fordítása, amely elérhető a HungaroMet weboldalán.

A WWA éves összefoglalója szerint a hőhullámok voltak a 2025-ös év legtöbb halálos áldozatot követelő szélsőséges időjárási eseményei. Becslések szerint a magas hőmérséklet következtében 854 európai városban – amelyekben az európai lakosság 30 százaléka él – a nyári hónapokban 24 400 ember vesztette életét. A hőhullámok okán Magyarország is érintetté vált a világszerte tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségekben. A tavalyi évben az országos tisztifőorvos három alkalommal is a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelte el a HungaroMet előrejelzéseire alapozva.

A változó éghajlati körülmények miatt különösen indokolt nyomon követni Magyarország éghajlati állapotát. A HungaroMet Nonprofit Zrt. havi, évszakos, éves éghajlati elemzései, valamint évszakos kisfilmjei is ezt a célt szolgálják. Ezekből kiderül, hogy 2025 a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta. 2025 júniusa a második legmelegebb és egyben a legszárazabb június volt az elmúlt 125 évben. Június végére az ország nagy részén kedvezőtlenné váltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön pedig elhúzódó aszályos körülmények alakultak ki. 2025 tavaszán kétszer is komoly fagy sújtotta a mezőgazdaságot. Zivatarok is többször pusztítottak, súlyos károkat okoztak.

Meteorológia a Greendexen – válogatás a legjobb anyagainkból

Szerkesztőségünk tagjaival rendszeresen foglalkozunk az éghajlatváltozás témakörével. Az elmúlt évek kiugró természeti jelenségeiről (aszály, hőhullám, árvíz vagy szupercella) több szakértőt is kérdeztünk. Rádióműsorunk, a Holnapután adásában nemrégiben egy igazán különleges világba nyerhettünk betekintést, a viharok, a szupercellák és az extrém időjárási jelenségek kulisszái mögé. Komjáti Kornél, a Viharvadászok Egyesületének elnöke nemcsak megfigyelője, hanem aktív kutatója és dokumentálója a legkeményebb hazai viharrendszereknek. A beszélgetés megmutatta, hogy a viharvadászat jóval több, mint látványos képek és extrém helyzetek sorozata.

Szintén a közelmúltban volt a vendégünk Duics-Korosecz Lilla meteorológus, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. munkatársa. Lilla hazánk klímatrendjeiről, illetve az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségeiről mesélt. Elmagyarázta, hogy pontosan mit jelent a városi hőszigethatás, és hogyan képes egy település akár 5–10 °C-kal melegebb lenni egy környező természetes területhez képest. A további érdekességek és a teljes beszélgetés az alábbi cikkünkben olvasható.

A már fentebb említett világhírű kutatónőt, Ürge-Vorsatz Diánát többször is kérdeztük. Egy korábbi adásunkban a hazánkat érintő szélsőséges időjárási jelenségek rejtelmeibe vezetett be minket. Ez a beszélgetés az alábbi cikkben lévő hivatkozásra kattintva hallgatható vissza: