A két sarki régió korábban elsősorban földrajzi érdekességként és tudományos kutatások terepeként jelent meg, azonban a 21. században gyorsan politikai-gazdasági konfliktuszónákká válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelő nemzetközi együttműködésben.
A Klímapolitikai Intézet publikációja rámutat arra, hogy mindkét sarkvidéken drámai a klímaváltozás hatása. Az Északi-sarkvidék hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag, ami felgyorsítja a tengeri jég olvadását és a permafroszt felengedését. A klímamodellek egyes szcenáriói szerint az Északi-sarkvidéken akár már a 2030-as évtizedben beköszönthet az első „jégmentes” nyár.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért ilyen fontos a sarkkörök vizsgálata? – Marco Tedescoval beszélgettünk
Egy olasz klímakutató élményei és eredményei Grönland és az Antarktisz jégvilágából.
Az Északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése folyamatosan csökken, ami visszacsatolási mechanizmusokat indít el. Ilyen többek között az óceán albedó hatása, amikor a sötét óceánfelszín több napfényt nyel el, mint a világos színű hó és jég, ami tovább gyorsítja a felmelegedést. De ehhez hasonló öngerjesztő folyamat Grönland talajának és jégtakarójának olvadása is.
A Déli-sarkvidéken is zajlanak környezeti változások, amelyek, bár eltérő dinamikájúak, szintén komoly következményekkel járnak a globális óceáni rendszerekre és a klímára nézve. A Déli-sark térségében az óceánáramlatok, a tengerparti jégtakaró és a gleccserek állapota mind kulcsfontosságú tényezők a globális tengerszint-emelkedés és az éghajlati stabilitás szempontjából. Az Antarktisz jégtakarójának olvadása – bár később indult meg, mint az északi féltekén – az elmúlt években olyan gyorsulást mutat, hogy már a déli félteke óceáni áramlataira is érzékelhető hatást gyakorol.
Kapcsolódó bejegyzések
Ásványkincsek a jég alatt: miért kap ekkora figyelmet Grönland?
A világ gazdaságának szeme Grönlandon: de tudjuk, mivel jár, ha bányákat létesítenek ezen a területen?
A sarkvidékek klímarendszere nem elszigetelt a Föld egész fizikai rendszerében. Az Északi-sarkvidék változásai globális éghajlati visszacsatolásokat eredményeznek, amelyek hatása messze túlnyúlik az Északi- vagy a Déli-sarkvidék régióján. A klímaváltozás így nem csupán környezeti kérdés, hanem biztonságpolitikai kihívássá is válik, mivel destabilizálja azokat a természetes rendszereket, amelyek évszázadokon át viszonylagos állandóságot biztosítottak.
Olyan folyamatok indultak el a grönlandi jégolvadás következtében, amelyeket – bár az emberi tevékenység váltotta ki őket – rövid időn belül az ember önmaga már nem képes leállítani. Ilyen folyamat az Atlanti-óceáni meridionális bukóáramlás (AMOC) lassulása, ami a legoptimistább forgatókönyvek szerint is a következő évtizedekben 40% körüli valószínűséggel a kritikus szint alá süllyedhet ezzel újabb globális éghajlati átrendeződést indítva el.
A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva