Óriási érdeklődés övezi az utóbbi időben Grönlandot, és a jég alá zárt gazdagságot. A jeges terület persze több okból is foglalkoztatja a világ nagyhatalmait, de a klímaváltozás és a jégolvadás olyan „lavinát” indíthat el, ami komoly gazdasági fellendülést jelenthet annak, aki megszerzi a jogot a terület felett. Csak egy a bökkenő: a bányászat több mint bonyolult.
Grönland a Föld legnagyobb szigete, földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Dániához tartozik. Az itt élők európaiak, ám szavazati joguk még sincs, maga a sziget autonóm.
Hogy miért fontos mindez? Az egyre melegedő éghajlat miatt Grönland iránt ismét egyre nagyobb az érdeklődés, olyannyira, hogy a nemrég beiktatott amerikai elnök, Donald Trump is szemet vetett a szigetre. Ugyanis a sziget mintegy 10%-a jégmentes, belsejét 1500-3000 méter vastagon borítja a jégtakaró. Ez 1,8 millió km2-t jelent, mely alatt mesés kincs rejtőzik, ami gazdaságilag óriási erővel bír.
Kép: canva
Óriási ásványi erőforrások a jég alatt
A több mint egy évszázada végzett részletes térképészeti együttműködések és kutatások bizonyítják, hogy Grönland fontos ásványi anyagokat – beleértve a ritkaföldfémeket és a zöld energiatechnológiákhoz használt kritikus ásványokat -, valamint fosszilis tüzelőanyag-tartalékokat tartogat. Tehát olyan mértékű ásványi kincs lapul a jég alatt, amely a csökkenő erőforrásokat stabil mederbe terelné, így érthető módon a legtöbb ország tenyerét dörzsölgetve várja, hogy mindez kiszabaduljon a jég alól (az, hogy ez milyen áron történik, az egy másik story).
Ám az sem elhanyagolható, hogy a grönlandi kincsesbánya nem adja könnyen magát: az ásványok és a fosszilis tüzelőanyagok megtalálásának, kitermelésének és szállításának folyamata többrétegű, többnemzetiségű és több évtizedes kihívás.
Kép: canva
Honnan tudjuk, hogy mi van a jég alatt?
A legtöbb térképen Grönland hatalmasnak tűnik, és Afrika méretével vetekszik. Ez egy erős túlzás miatt van így, ám valójában Grönland körülbelül 2 166 000 négyzetkilométer – nagyjából akkora, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság.
A geológia mélyen foglalkozik a földtörténettel, a kontinensek sebhelyeit, szakaszait, kialakulását vagy egyesülését és különválását is figyelemmel követi. Egy olyan ősi földtömeg, mint Grönland, részletes dokumentációval szolgál a Föld történetéről. Mivel egykoron egy nagyobb kontinens része volt, (Észak-Európával és Észak-Amerikával karöltve) és komoly utat járt be mostani állapotáig, így a tudósok bizonyíthatóan tudják, hogy Grönlandon ma minden megtalálható a prekambriumi alapkőzetektől a tegnapi gleccserüledékekig – amelyek mindegyike értékes erőforrások sorát rejtheti magában.
Az ásványkincseken túl a tudósok becslése szerint Grönland hatalmas olaj- és földgáztartalékokkal is rendelkezik. Az 1970-es évek óta az olaj- és gázipari társaságok megpróbáltak feltárni ezt az erőforrást Grönland partjainál, de próbálkozásaik sikertelennek bizonyultak. Ennek ellenére Grönland kontinentális talapzatának geológiája hasonlóságot mutat az Északi-sarkvidék más fosszilis tüzelőanyag-telepeivel. Ami pedig érthető módon izgalommal tölti el az olaj után ácsingózókat.
A geológusok komoly térképezést folytatnak a mai napig Grönlandon. A közelmúltban egy csapat létrehozta a geológiai tartományok térképét, amelyek a jégtakaró alatti, jellegzetes régiókat tárja fel. Ezek a tartományok is arra utalnak, hogy nagy mennyiségű ásvány lehet jelen a jég alatt. Olyan kritikus ásványokról beszélünk, amelyek a világgazdaságot felpörgetik, emellett pedig különösen fontosak a tiszta energiára való átállásban. Az elektromos járművek akkumulátoraitól a szélerőművekig és a napelemekig mindenhez kritikus ásványi anyagokra van szükség. Ahogy pedig máshol egyre fogynak ezek az anyagok, annál érdekesebb lesz a jég alatti felkutatásuk és bányászatuk.
Kép: canva
Ha ekkora a gazdaság, mi okozza a problémát?
Habár az ásványkincsek nagyon csábítóak lehetnek bizonyos szektoroknak, a kitermelésük annál problémásabb. Az ásványfeltárás ugyanis a bányászattal kapcsolatos legnagyobb kihívást és kockázatot jelentő vállalkozások közé tartozik. Ami jól mutatja ezt az állítást, hogy 100 ásványkutatási projektből mindössze egy válhat bányává általánosságban.
Ha a feltárási erőfeszítések felfedik egy bánya kincseit és lehetőségeit, akkor is további 10 év kell ahhoz, hogy a felfedezésből kitermelés legyen. Minden attól függ, hogy hol található a bánya, milyen az infrastruktúra, milyen engedélyek és egyéb dolgok szükségesek ahhoz, hogy szabályszerűen bányászhassanak.
Grönlandon például jelentős az infrastruktúra hiánya: a városokon kívül már nem vezetnek utak vagy vasutak. Ha utazni kell, az hajóval vagy repülővel oldható meg, ez pedig érthetően óriási kihívás, ha bányászatra kerülne sor.
Ezen túl az ásványi anyagok feldolgozása is nehéz feladat. Ellentétben az olyan ásványokkal, mint az arany, amely eredeti állapotában egy kőzetben található, a ritkaföldfémek egy másik bonyolult ásványba záródnak. Ezeket a lelőhelyeket nagyon nehéz feldolgozni, és néha szorosan összekapcsolódnak az uránnal vagy más olyan elemekkel, amelyeket esetleg nem is szeretnének kibányászni. Ha ugyanis egy ásványt radioaktív ásványokkal párhuzamosan fednek fel, a bánya leállhat, mielőtt egyetlen grammot is feldolgoztak volna a ritkaföldfémből.
Kép: canva
A hab a tortán pedig az, hogy mindez jelentős környezeti károkkal is járhat. Korábban már volt erre példa három grönlandi bánya esetében, ahol a sziget körüli vizekben keletkezett kár. A bányászat során ugyanis hulladékkő és visszamaradt anyagok keletkeznek. Utóbbi a leginkább szennyezett, míg a másik kevésbé káros. Ezért ezt a meddőkőzetet a folyókba dobták és a partvonal mentén hagyták. Azt nem tárták fel azonban, hogy a nehézfémek szintje nagyon magas volt ezekben a kőzetekben. A tudósok a bányák közelében a pókoktól a zuzmókig, halakon és kagylókon át mindenben magas fémszintet találtak.
Ráadásul a Grönland körüli hideg hőmérséklet és alacsony sótartalom rendkívül lelassította a környezet regenerálódását, és a hatások még 50 évvel később is kimutathatók. A víz mérgezése pedig a grönlandiak teljes élelmiszer-ellátását is károsítja, hiszen sokan halászatból és vadászatból élnek.
Kép: canva
Mit hoz a jövő?
Nem szabad elfelejteni, hogy ez a mesés terület milyen módon tárhatja fel kincseit. Az éghajlatváltozás drasztikusan érinti az Északi-sarkot, a hőmérséklet közel négyszer gyorsabban emelkedik, mint a bolygó többi részén. Az új becslések szerint a grönlandi jégtakaró óránként 30 millió tonna jeget veszít. Míg azonban a szárazföldi jég visszahúzódása több eltemetett kőzetet tár fel, a gleccserek olvadása sokáig tart.
A sarkvidéki tengeri jég kiterjedése az elmúlt öt évtizedben csökkent. Ez pedig az ökoszisztémák megváltozását, a tengerszint emelkedését és az óceáni áramlatok megváltozását jelenti Grönlandon. Ezzel együtt a Jeges-tenger átjárói is megnyílnak, ami megkönnyíti a kritikus ásványi anyagok szállítását és előrelendítheti a zöld átállást. (Nem mellesleg amelyik ország megszerzi a jogot és a tulajdont az átjáró felett, óriási gazdasági előnyre tesz szert).
Kép: canva
Bár a grönlandiak nem ellenzik a bányászati tevékenységet, vannak aggodalmaik. Az egyik gond maga a föld. Grönlandon a kormány birtokolja és kezeli a földet. Tehát Grönland gyakorlatilag mindenkié és senkié. Ezért a bányászati és hozzáférési korlátozások a grönlandiak kezében is vannak. Az, hogy a grönlandi kincseknek mi lesz végül a sorsa, a grönlandi lakosokon múlik: az érdeklődés ugyanis a kincsek iránt aligha fog csökkenni.
Kiemelt kép: canva