Míg az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik.
A Másfélfok elemzése rámutat arra, hogy az elmúlt évek döntései nyomán beszűkült a mozgástér, és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok az ukrajnai és az iráni háború miatt csak növekedtek. Ráadásul a téma annyira átpolitizálódott, hogy egyelőre egyik nagy párt sem ígér átfogó és meggyőző megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorították a stratégiai gondolkodást, aminek következményei egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tehetünk a fenntartható energiaellátásért?
A fenntarthatósági érettségi 7. epizódjában a fenntartható energiaellátásról és technológiáról tudhattok meg érdekességeket.
Rengeteget hallottuk az elmúlt években, hogy az energiaellátás pusztán fizikai vagy – újabban – földrajzi kérdés. Valójában az energia biztosítása sosem volt szimpla szakpolitikai ügy, hiszen a gazdaság és a társadalom működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az energia folyamatosan rendelkezésre álljon. Azaz az energia stratégiai kérdés.
Az energiahordozók jelentős része azonban külföldről érkezik, elérhetőségüket és árukat gyakran olyan nemzetközi folyamatok alakítják, amelyeket a mindenkori kormányoknak kevés eszközük van befolyásolni. Ha valaki nem figyelt volna: legkésőbb az 1970-es évekbeli olajválságok óta tudjuk, hogy a külföldi hatások „begyűrűznek”.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntarthatatlan, hogy energiaigényünk 84 százalékát még mindig fosszilis energiahordozókból elégítjük ki
A volt köztársasági elnök a Sárvár Arénában elsősorban fogyasztásunk fenntarthatatlanságáról beszélt.
Ezért tulajdonképpen közhely, hogy a kérdésnek geopolitikai dimenziója is van, ami ráadásul időről időre felértékelődik. Bár egyértelmű, de az energetikáról folyó egyre inkább kiüresedő és bulvárosodó közbeszéd miatt érdemes leszögezni: az energia-ellátásbiztonság garantálása elsősorban a mindenkori magyar kormány, valamint másodsorban a területen működő, meghatározó vállalatok (különösen az MVM, a MOL) felelőssége. Ez a felelősség nem hárítható át külföldi szereplőkre vagy éppen közhatalommal nem bíró közéleti szereplőkre (politikusokra, civilekre).
Az elemzés tovább olvasható a Másfélfok weboldalán.
Fotó: Canva