A villamosenergia-fogyasztás világszerte legalább két és félszer gyorsabban bővül a teljes energiaigényen belül, mint azt korábban becsülték, ami alapjaiban írja felül a globális energiastratégiákat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az „elektromosság kora” már a jelen valósága: a mesterséges intelligencia, a közlekedés elektrifikációja és a hőszivattyúk terjedése olyan keresleti sokkot idéz elő, amelyre a világ elöregedett és lassú hálózati rendszerei nincsenek felkészülve. Magyarország számára a legnagyobb kihívást a rugalmatlan hálózat, a lakossági fogyasztás alacsony válaszkészsége és a gázárakhoz képest magas áramköltségek jelentik – olvasható a Makronóm elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség
Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének legújabb adásában, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával beszélgetett.
A globális gazdasági növekedés és az energiafelhasználás kapcsolata fordulóponthoz érkezett, a villamosenergia-igény globális bővülése ugyanis elszakadt a hagyományos gazdasági növekedési ciklusoktól. 2024-től kezdve az áramkereslet már gyorsabb ütemben nő, mint a világ összesített GDP-je; ez a paradigmaváltás – az IEA előrejelzése szerint – azt jelenti, hogy a villamos energia részaránya a teljes globális energiafelhasználásban a tavalyi 21 százalékról 2030-ra 24-re emelkedhet.
A Nemzetközi Energiaügynökség februári adatai alapján az Európai Unióban a villamosenergia-kereslet 2026 és 2030 között évi átlagban 2,3 százalékkal emelkedik majd, amit elsősorban az MI-adatközpontok, a hőszivattyúk és a közlekedés növekvő energiaéhsége hajt. Bár az adatközpontok miatti keresletnövekedés jelenleg az Egyesült Államokban a legnagyobb – ahol 2030-ig évi 2 százalékos, az elmúlt évtized átlagánál kétszer gyorsabb bővüléssel számolnak –, de a trend Európát is eléri. A jó hír az, hogy ezt a többletigényt az EU-ban jobbára megújuló forrásokból tervezik fedezni.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarországon zajlik a villamosenergia-tárolás forradalmasítása
Korszakalkotó 40 millió eurós projektet valósítanak meg Sümegen. A tervezet különlegességét az adja, hogy a projekt a napelemek mellett energiatárolók létesítését is magában foglalja.
Az IEA előrejelzése szerint 2030-ra a megújulók adják a termelés 63 százalékát, a nukleáris energiával együtt pedig a teljes európai villamosenergia-mix 84 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású lesz. Lengyelországban például tavaly júniusban a megújulók termelése már meghaladta a szénét, ami jelzi a zöldátállás visszafordíthatatlanságát a régióban.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva