Az idei tél valódi havat hozott az ország nagy részébe. Az elmúlt évek csapadékmennyiségének fényében örülnünk kell ennek a fordulatnak, még ha trendről nem is beszélhetünk. A téli csapadék ugyanis esélyt teremt arra, hogy elkerüljük a nyári aszályt. De hogyan tarthatod meg a vizet a kertedben, és miért lesz ez egyre fontosabb a klímaváltozás hatásai közepette?
A közlekedés szempontjából igazi átok lehet a hóesés: egy hegyektől ölelt kis faluban élek, ahol gyakorlatilag akkor is esik a hó, amikor az országban sehol máshol. Az utak csúszósak, a közlekedés pár centi havazás után is akadályokba ütközik. Ez azonban sokkal kevesebb bosszúságot jelent ahhoz képest, amikor nyáron kiszáradnak a kutak, elpusztulnak a növények, és haldoklik a természet. Milyen jól jönne olyankor ez a sok csapadék!
Kétségtelen, hogy az egyre aszályosabb nyarak mindennemű gazdálkodást megnehezítenek, kiváltképp az Alföldön. Víz nélkül nincs élet, és a télen lehulló csapadék nyáron is éreztetheti hatását. A hó ugyanis, főképp akkor, ha fokozatosan olvad el, növeli a talajvíz szintjét, ez pedig bizonyos élőhelyeken és időszakokban kulcsfontosságú. Ha magasabban van a talajvízszint, a növények a szárazabb időszakokban is elérik a vizet gyökérzetükkel. A stabil talajvízszint az erdő egészségi állapotának is alapja, de a vizes élőhelyek fennmaradásának záloga is. Hiszen a magasabb talajvízszint a mocsarak és a nedves rétek túlélését is biztosítja, enélkül számos faj nem élne túl. De hatással van a talajéletre és a szervesanyag-ellátásra is, amelyről már tudjuk, hogy az egészséges élelmiszer alapját jelenti. A nedvesebb talaj párologtat, hűt, a városokban csökkenti a hőszigethatást. A vízmegtartás ezért rendkívül fontos tényező egy természetbarát kertben.
Kép: canva
Megkérdeztük az ELTE TTK FFI Meteorológiai Tanszékének meteorológusait, Kis Annát és Pongrátz Ritát, mennyiben segíti a talajvízhiány mérséklését az idei nagyobb hómennyiség. A szakemberek elmondták, hogy az elmúlt időszakot tekintve az idei január az átlagosnál csapadékosabb volt: országos átlagban 46,2 mm csapadék hullott (támpontként az 1991–2020-as időszakra jellemző átlagos érték 32,7 mm volt), ugyanakkor 2025 decemberében a csapadékmennyiség kb. 70%-kal elmaradt az átlagostól.
Így összességében 1901 óta a 10. legszárazabb decembert tudhatjuk magunk mögött. Mindezek mellett 2025 a 4. legszárazabb év volt, és nyár óra csak a november és a január volt az átlaghoz képest országosan 24%-kal, illetve 40%-kal csapadékosabb. Ez azt jelenti, hogy a kritikus területeken egyelőre nem tekinthető ideálisnak a helyzet.
A kertben pedig a magasabb talajvízszint kevesebb öntözést, stabilabb talajéletet és élőhelyfenntartást jelent. Ha a talajvíz szintje lecsökken, akkor viszont érdemes az esővíz gyűjtése, a talajtakarás és a szárazságtűrőbb növények mellett dönteni. Hogy miképp tarthatod meg a télen lehullott csapadékot, és miért érdemes foglalkoznod ezzel akár már most, abban segítünk neked!
Kapcsolódó bejegyzések
Szárazságtűrő gyümölcsfák – Ezek a fák bizonyítottan jól bírják az aszályos időjárást
A kertünk tervezése közben figyelembe kell vennünk az egyre erősebb aszályokat. Ez a néhány faj ellenálló, növeli a diverzitást, és finom gyümölccsel lát el.
Az esővízgyűjtő tartályon innen és túl: mulcsozással a vízmegtartásért, és további módszerek
Rengeteg megoldás van arra, hogy megtartsd a vizet a kertedben. Alapvető, hogy a legjobb víztároló megoldás a talaj. De mielőbb a kevésbé megszokott megoldások felé vesszük az irányt, nézzük meg az esővíz-hasznosítás gyakoribb módszereit. A legismertebb alternatíva az esővízgyűjtő tartály. Számos méretben kapható, az eresz alá helyezve pedig azonnal működésbe lendülhet. Ha azonban biztosra akarsz menni, és nagyobb vízmennyiségben gondolkozol, az IBC-tartály vagy az esővízgyűjtő ciszterna a legjobb megoldás. Bár míg előbbi jóval egyszerűbb és olcsóbb megoldás, utóbbi komolyabb beruházást igényel.
Egy 100 négyzetméteres tetőfelületről Magyarországon évente átlagosan körülbelül 50–70 ezer liter (azaz 50–70 köbméter) esővíz gyűjthető össze. Ez függ a tető típusától, a csapadékhullás intenzitásától és a tájegységtől is. Azonban ezt a mennyiséget vétek lenne elengedni.
Az esővízgyűjtő hordó és tartály mellett az esővízszikkasztó is remek megoldás. Ez röviden annyit jelent, hogy nemcsak gyűjtöd, hanem a talajba is szivárogtatod a csapadékot. Ez egy speciális rendszer, amelyet meghatározott módon telepíthetsz a föld alá. Szűri az esővizet, és megtisztítva juttatja a talajba: a rendszer tervezésénél és felépítésénél figyelembe kell venni a tetőfelület nagyságát, a lehulló csapadékvíz mennyiségét és a talaj minőségét, így működhet jól a szikkasztó.
Kép: canva
A ciszterna is remek csapadékgyűjtési megoldás: az esővíz felfogására, szűrésére és tárolására szolgáló, földbe süllyesztett vagy alagsorban elhelyezett vízzáró tartály először megszűri a beérkező vizet, amit aztán a tartály hűvösen és fénytől védve tart, a túlfolyó pedig szikkasztóba vezeti a felesleget. A tárolt, megtisztított esővíz szivattyú segítségével használható locsolásra, autómosásra vagy akár vécéöblítésre és mosásra is. De vannak olyan háztartások, amelyek egy ilyen ciszternával a teljes vízszükségletüket fedezni tudják, és felhasználják a szürkevizet is.
Hogyan tárolhatod a havat?
Az említett megoldások eső esetén nagyon eredményesek, de mi a helyzet a hóval? A tartályok ugyanis fagypont alatt nem használhatók. A hó „feldolgozása” másképp is lehetséges.
A HungaroMet adatai alapján az idei évben a talaj felső rétegében (0–100 cm) még mindig jellemzően vízhiány uralkodik az ország nagy részén. Az Alföldön 35–60 mm-es hiányról beszélhetünk, míg az északi és a nyugati országrészben általánosságban 10 mm alatti értékek jellemzőek – tudtuk meg Kis Annától és Pongrátz Ritától.
A legegyszerűbb a havat pontosan oda tolni, lapátolni, dobálni, halmozni, ahol szükség van rá. Némi tervezéssel és előrelátással udvarok, kertek vagy akár egész városok is kialakíthatók úgy, hogy a vizet a hó olvadása révén is megfogják. A havat stratégiailag is tárolhatjuk a tájban. Az így elhelyezett hó csökkentheti a téli károkat, növelheti az évelő lágyszárúak és a fás szárú növények túlélési arányát, fokozhatja a gyümölcstermelést, minimalizálhatja a fagyás–olvadás-ciklusokat, sőt akár kiterjesztheti a termesztőzónát is.
Kép: canva
Ma már így gazdálkodnak a hóval a fejlettebb síterepeken
Ezeken a területeken a hó nemcsak természetesen hullik, hanem aktívan gyűjtik, tárolják és újra is hasznosítják, hogy biztosítsák a hosszabb síszezont, csökkentsék az energiafelhasználást, és megbízhatóbbá tegyék a szolgáltatást.
A hagyományos hóágyúzás mellett több síterep ma már snowfarmingot alkalmaz: a tél végén vagy még a szezon közben összegyűjtik a természetes havat olyan helyekre, ahol nagy hóhalmok alakulnak ki. Például a Sun Peaks Resort (Kanada) számára 14 ezer m³ havat gyűjtöttek össze egy kijelölt helyen, majd ezt egy patentált szigetelőréteggel takarták le, hogy megőrizzék a nyári hónapok alatt. Így ahelyett, hogy csak folyamatosan hóágyúznának a szezon előtt, a meglévő természetes havat mentik meg és használják fel különböző célokra. A Snow Secure nevű finn innováció jó példa arra, hogyan tárolják a havat egész nyáron síterepeken: a hóhalmokat speciális szigetelőmatracokkal fedik le, amelyek védenek a napsütéstől, az esőtől és a hőtől. Ezáltal a hó körülbelül 80%-a megmarad a nyári hónapok idején is, csökken az energia- és vízfogyasztás, mert kevesebb mesterséges havat kell gyártani, emellett megbízhatóbb lesz az idény eleji nyitás és a versenyek, edzések előkészítése.
Miért lehet mindez hatékony? A klímaváltozás hatására a hideg időszakok rövidebbek és kiszámíthatatlanabbak. A snowfarming és a hótárolás lehetővé teszi a korai szezonkezdést és a stabil pályaállapotot, még akkor is, ha a természetes hó később érkezik. Emellett ez remek módja a víz- és energiagazdálkodásnak is: azzal, hogy a hó egy részét megtartják, és kevesebb mesterséges hó előállítására van szükség, akár 70%-kal csökkentik az energiafogyasztást a szezon elején, és mérsékelik a víz- és áramigényt is.
Figyeljünk az esővíz elvezetésére is!
Az esővíz elvezetése éppen olyan fontos, mint a megtartása, persze mindezt csinálhatod úgy is, hogy az elvezetett vizet megtartod a tájban. A csapadékvíz-elvezetés a kertben nemcsak kényelmi kérdés, hanem talajvédelmi, növényegészségügyi és épületvédelmi is. Különösen fontos kötött, agyagos talajon és lejtős telkeken.
A vízelvezetés azonban történhet úgy is, hogy nem a csatornát „eteted”, hanem a felfogott vizet tárolod, vagy lehet akár kerti tó is belőle. Nézzünk néhány alternatívát!
Kép: canva
French drain (szikkasztó drénrendszer)
Ez a megoldás egy kaviccsal töltött árok, benne perforált dréncsővel, amely összegyűjti és elvezeti a talajban mozgó vizet. Akkor jó, ha a víz megáll a gyepen, vagy ha a ház alapja mellett felázik a talaj. De akkor is jó lehet, ha a kert egyik része állandóan sáros.
Kialakításához először ásni kell egy 30–60 cm mély árkot, majd le kell fektetni geotextíliát. Ezt követi egy kavicsréteg, majd bele egy perforált cső enyhe lejtéssel beállítva, majd jöhet egy újabb adag kavics. Hajtsd vissza a geotextilt, majd jöhet föld, mulcs vagy gyepszőnyeg!
Előnye, hogy láthatatlan, hatékony és tartós megoldás. Hátránya, hogy rossz kivitelezés esetén eltömődhet, és kell neki egy kivezetési pont, amely lehet szikkasztó, árok vagy víznyelő.
Kép: canva
Övárok
Permakultúrás körökben igen kedvelt megoldás az övárok. Ez egy sekély, széles, enyhén ívelt árok, amely lassítja és eltereli a felszíni vizet. Jó megoldás lejtős telek esetén, vagy ha a víz felülről érkezik. De azért is szeretik sokan, mert természetes megoldás, gyakorlatilag egy árok a földben, amelybe szikkasztót is telepíthetsz. Akkor is jó alternatíva, ha állatokat tartasz, és nem szeretnéd, hogy térdig járjanak a sárban.
Előnye, hogy egyszerű, olcsó és ökológiailag kedvező. Vízigényes növényeket is ültethetsz bele vagy mellé, akár bogyósokat is. De a sás vagy a mocsári liliom is esztétikus megoldás.
Kép: canva
Esőkert
Fenntartható megoldás, amely egy enyhén mélyített, növényekkel beültetett terület. Az ereszcsatorna vizét összegyűjti, beszivárogtatja a talajba, ugyanakkor párologtatja is az esővizet. Előnye, hogy csökkenti a csatornarendszer terhelését, növeli a biodiverzitást, és kifejezetten jó ökológiai kertbe. Ez különösen érdekes lehet számodra, ha fenntartható kertben gondolkodsz. Az esőkertről már írtunk bővebben, itt elolvashatod:
Kapcsolódó bejegyzések
Esőkert – Segíti a vízmegtartást, és különlegessé teszi a kerted
Sok hasznot húzhatsz egy esőkertből, de mikor érdemes telepítened?
Szikkasztógödör
Ez egy olyan földbe süllyesztett, nagy üregtérfogatú kavics- vagy műanyag elemes akna, amelybe az ereszcsatorna vagy egy dréncső vezeti le a vizet. Általa a víz lassan elszivárog a környező talajba. Remekül felfogja a tetőről lezúduló vizet, de akkor is jó, ha a sík kertben nincs természetes levezetési irány.
Kép: canva
Hogyan épül?
- A hely kiválasztása (épülettől jellemzően ≥ 3–5 m)
- A gödör kiásása (általában 1–2 m mély, mérete a víz mennyiségétől függ)
- Az oldalfal és az alj kibélelése geotextíliával
- 16–32 mm mosott kavics vagy műanyag „szikkasztó kazetta”
- Fedés (a geotextília visszahajtása, földréteggel borítása)
Egy szikkasztó gödör méretét a következőképpen érdemes meghatározni: gyűjtött víz ≈ tetőfelület (m²) × csapadék (mm). Tehát 1 mm eső 1 m²-en 1 liter vizet jelent. Egy 120 m²-es tetőről 20 mm zápor esetén 2400 liter víz „jön le”. A szikkasztó hasznos üregtérfogatát ehhez kell igazítani némi biztonsági ráhagyással.
Előnye, hogy láthatatlan, csendes megoldás, nem terheli a csatornát, és kiválóan kombinálható drénnel vagy esőkerttel, ami ökológiailag is megfelelő opcióvá teszi. Az agyagos talajon azonban gyenge lehet a beszivárgás, valamint magas talajvízszint esetén sem működik jól. Idővel a finom szemcse eltömítheti, ezért fontos a geotextília használata és az előülepítés.
A cél nem mindig az, hogy elvezesd a vizet a telkedről, hanem az, hogy helyben tartsd, beszivárogtasd és öntözési tartalékként hasznosítsd. Ezért különösen hálás leszel magadnak a nyári aszályok idején.
Csapadékvíz-hasznosítás egész évben
Ha a csapadékra nem problémaként tekintesz, hanem lehetőségként a locsolásra, a vízpótlásra, sokkal könnyebb dolgod lesz vele. A víz áldás, ha van, és átok, ha nincs. Kezdj el takarékoskodni vele már tavasszal, és meglátod az előnyeit nyáron!
Kép: canva
Tavasszal: a beszivárgás és a tárolás indítása
Az alábbi teendőkkel indíthatod az idei esővízszezont:
- Esőkert kialakítása / karbantartása: nekiláthatsz a tervezésnek és a telepítésnek, de gondolj a túlfolyóra extrém eső esetén! Ha lehetőséged és időd engedi, kialakíthatsz egy (vagy több) kerti tavat is.
- Esővízgyűjtő hordók, ciszterna telepítése: lehet ez IBC-telepítés vagy akár néhány hordó kihelyezése is.
- Mulcsozás: a mulcs az egyik legjobb megoldás a talaj párolgásának mérséklésére. Mulcsozás nélkül ma már nem is érdemes belevágni a fenntartható kert kialakításába.
- Övárok kialakítása: elsősorban lejtős területeken érdemes meggondolni a használatát.
A tavaszi csapadék jó alkalom a „betárazásra” és a növények gyökérzónájának feltöltésére.
Nyár: párolgáscsökkentés és célzott felhasználás
A nyár az az időszak, amikor legjobban kell a begyűjtött esővíz. Nem állhatsz le a vízgyűjtéssel, sőt most kell igazán résen lenni!
Teendők, amiket érdemes megfontolnod:
- Csepegtetéses öntözés esővízből: a víz így közvetlenül a gyökérzónába kerül, kisebb veszteséggel.
- További mulcs, zöldmulcs, élő takarónövény használata: a nyári időszakban a mulcs a legjobb barátod, hiszen csökkenti a talajhőt és a párolgást.
- A fák körül öntözőtányér vagy mélyöntözés: ennek lényege, hogy ritkábban, de alaposan öntözöl. A fák körül is érdemes vastagon mulcsozni.
- Részleges árnyékolás: az árnyék a legnagyobb kincs a nyári kertben. Ültess sok fát, telepíts növényeket olyan területekre, amelyek érzékenyek a nyári hőségre!
- Túlfolyó vizek esőkertbe vagy tavakba vezetése: zivatarok alkalmával ezek különösen hasznosak, mert így a nagy mennyiségű többlet víz sem megy kárba.
A cél, hogy a tavasszal eltárolt vizet hatékonyan használd fel, hogy megőrizd a talajnedvességet.
Kép: canva
Ősz: a vízmegtartás növelése és talajépítés
A vízhasználat ősszel sem áll le, csak átalakul. A jó talajszerkezetet ősszel alapozod meg: minél több benne a szerves anyag, annál jobb a vízmegtartó képessége. A legjobb víztározó még mindig a talaj.
Őszi teendőid:
- A lomb komposztálása: használd talajtakaráshoz, és növeld a szerves anyagot a talajban!
- Takarónövények vetése (rozs, herefélék): ezek a növények gyökerükkel javítják a talajszerkezetet.
- Talajkímélő lazítás: a lényeg nem a forgatás, hanem a lazítás, így fokozható a víz beszivárgása.
- Fás sávok telepítése övárok hátára: az ősz az ültetés időszaka. Ha ezt jól csinálod, a téli csapadékot közvetlenül a gyökérzónában tarthatod.
- Talajvizsgálat: a szervesanyag- és pH-állapot felmérése segíthet abban, hogy tudd, honnan indulsz, és mire van szükséged.
Tél: a lefolyás lassítása és a rendszer karbantartása
A téli csapadék nyáron aranyat ér, ezért a téli időszakban sem állunk le. Ezek lehetnek a feladataid:
- A ciszternák téliesítése: fontos a fagyvédelem és a túlfolyók ellenőrzése.
- A hó helyben tartása (szélfogó sövények): ez lassabb olvadást, jobb beszivárgást jelent.
- A drén/french drain ellenőrzése: nincs-e eltömődve.
A cél a téli csapadék és a hóolvadék talajba juttatása és talajban tartása károkozás nélkül. Azonban az esővíz megtartása, tárolása és használata egész évben fontos. A lefolyás lassításával és a víz útjának újratervezésével kell kezdened. De lényeges a növényválasztás is, hiszen a mély gyökerű, őshonos fajok jobban hasznosítják a vizet. Minimalizáld a burkolt felületeket is! Ha teheted, ültess mindenhova növényeket, ne legyen szabadon, pőrén hagyott talajfelület! Megfogni, lassítani és a talajban tartani: ha követed ezeket az alapelveket, sokkal kevesebb gondod lesz az aszályos időszakokban, és élő, diverz kerted lehet az év minden szakaszában.
Kiemelt kép: canva
