Ma már tudjuk, hogy az emberiség jelentősen befolyásolja a Föld klímáját. A bolygó felmelegedése világszerte jelentősen hat a téli hótakaróra. Ez komoly aggodalomra ad okot a téli sportok szerelmesei és a hótól egész évben függő közösségek számára is.
Az éghajlat változékonysága sokakat elgondolkoztat: vajon hosszú távon mire számíthatunk ilyen tendenciák mellett? Mi lesz a téli sportokkal?
A probléma számszerűsítve
A probléma Európában, a síelés bölcsőjében a legsúlyosabb. Az Alpokban a jég fele már elolvadt. A The Cryosphere című szaklapban pár évvel ezelőtt közzétett tanulmány szerint az évszázad végére 70%-kal kevesebb lesz a hó a hegyekben. Ez veszélyezteti az évi több mint 60 millió turista által működtetett 30 milliárd dolláros síipart. A kutatást a Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF) és a svájci École Polytechnique Fédérale CRYOS laboratóriumának tudósai végezték.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lehet kizöldíteni a síelést?
Számtalan kritika éri a síelés szerelmeseit azt illetően, hogy a hobbijuk nem éppen a legfenntarthatóbb.
Ha az embereknek sikerül 2 °C alatt tartani a globális felmelegedést a karbonsemlegesség elérésével, a hótakaró csökkenése 2100-ra 30%-ra korlátozódhat. Ehhez azonban az emberiségnek nagy változásokat kellene véghez vinnie, és szinte azonnali kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.
A hótakaró változásán túl a fentebb említett kutatásból kiderült, hogy az alpesi téli szezon – az az időszak, amikor a természetes hó elég vastag a téli sportokhoz – sokkal rövidebb lesz. A kutatócsoport szerint a hőmérséklet emelkedésével a síszezon a jelenleginél fél vagy egy hónappal később kezdődhet.
Ha nem csökkentjük a kibocsátást, az évszázad végére csak 2500 méter felett lesz garantált a téli sportokhoz elegendő hó. Az éghajlatváltozás által leginkább érintett magassági zóna 1200 méter alatt van, ahol a kutatás alapjául szolgáló szimulációk szerint az évszázad végére szinte teljesen megszűnik a folyamatos hótakaró.
Az amerikai síipar szempontjából a változás már most is jelentős. A Protect Our Winters (POW) nevű nonprofit szervezet megbízásából készült tanulmány szerint 2001 és 2016 között a „hószegény” évek több mint 1 milliárd dollárba és 17 400 munkahelybe kerültek az ágazatnak egy átlagos szezonban. A POW a síipari partnerek és több mint 60 élvonalbeli sportoló segítségével lobbizik a kongresszusban és a Fehér Házban az éghajlatváltozás lassítását célzó törvényekért.
A műhó és a hóágyú jelenti a megoldást?
Bár a mesterséges hó hasznos lehet a sípályák üzemeltetéséhez és a szezonon kívüli időszakban történő folyamatos használatra, sajnos nagyon hátrányos az éghajlatra nézve. A műhó előállítása ugyanis hatalmas mennyiségű vizet és energiát fogyaszt. Ezenkívül vegyszereket használnak a fagyáspont emeléséhez és a hó szerkezetének javításához, ezzel pedig az élővilágot és a vizeinket is veszélyeztetik. Ráadásul a műhó lassabban olvad, így a víztáblák egyensúlyát, ezáltal pedig az ökoszisztémákat károsíthatja.
Nem biztos, hogy a hóágyúzás jó a természetnek
A hóágyúzás nem új keletű, már az 1980-as évektől rendszeresen használják. A vélemények megoszlanak róla. Egyes álláspontok szerint ott, ahol eleve havas a táj, a plusz hó segít megőrizni az eredeti ökoszisztémát. De a rengeteg felhasznált energia és víz, valamint az esetlegesen szükséges vegyszerek inkább negatív irányba mozdítják a mérleget.
Óvakodás a politikai színtértől
Azt gondolhatnánk, hogy ha van olyan közösség, amely képes lenne a politika színterén is érvényesülni, akkor ez a több tízmillió főt számláló téli sportoknak hódolók csoportja lenne, amely általában a leggazdagabb és legbefolyásosabb polgárok egy részét foglalja magában. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű! A klímatudósok szerint gyors változásra lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás lassításához, amihez nagyon fontos volna a különböző érdekcsoportok fellépése politikai fórumokon. Hol van tehát a hólobbi, amikor a szakértők gyors cselekvést sürgetnek? A szakma többnyire a bevételekre és az üzletben maradásra összpontosít, miközben idegenkedik attól, hogy bekapcsolódjon a politikába.
A probléma azonban egyre tovább gyűrűzik. Mivel számos település itthon és Európában is nagymértékben függ a téli turizmustól, a turisztikai központokat működtető régiók gazdasága és társadalma is el fogja szenvedni a klímaváltozás okozta károkat.
Kapcsolódó bejegyzések
Az alpesi síelés kilátástalan jövő elé néz az éghajlatváltozásnak köszönhetően
Az éghajlatváltozás miatt veszélybe kerülhetnek a téli sportok az Alpokban.
Hosszú távon ráadásul meg fog növekedni a téli csapadék mennyisége. Az elolvadó hótakaró és az alpesi gleccserek jelentősen befolyásolják majd az alpesi patakokba és folyókba érkező víz mennyiségét. Ez nemcsak az ökoszisztémákra lesz hatással, hanem az öntözésre, az energiatermelésre és a vízgazdálkodásra is.
A probléma sokrétű, és a kizárólag technológiai megoldásokon alapuló stratégiák nem lesznek célravezetőek. A környezetvédelemnek minden helyzetben prioritást kell élveznie, hogy a havas sportkomplexumok hosszú távon, a következő generációk számára is biztosítani tudják szolgáltatásaikat. Ehhez pedig szükség van arra, hogy minden érintett hangot adjon véleményének.
A nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó kiemelten foglalkozott a globális felmelegedéssel, ennek kapcsán a fenntarthatósággal, illetve azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért.
