Varázslatos, sőt egészen rémisztő tud lenni a befagyott, téli Balaton. De azt tudod, hogyan is zajlik a tó vizének fagyása? És azt, hogy miben különbözik a víz minden más anyagtól? És hogy miért nem fagynak csonttá a halak?
Mostanában nem sűrűn történik meg, hogy hosszabb időre teljesen befagy a Balaton, kisebb-nagyobb jegesedések azonban az elmúlt pár évben is előfordultak. Elsőre valószínűleg a legtöbben úgy gondoljuk, hogy a nagy, természetes vízfelületek, mint amilyen a Balaton is, lassan, szinte észrevétlenül fagynak be. A komótos tempó a jégpáncél vastagodására igaz, de a befagyás teljesen másképp történik.
Eötvös Károly, a 19. és a 20. század fordulóján élő politikus, ügyvéd és nagy tudású írónk, aki nem mellesleg nagy csodálója volt a Balatonnak, több könyvet is írt Közép-Európa legnagyobb természetes taváról. Szeretett merengeni, hosszan csodálni a tavat és az élővilágát. Így esett meg, hogy ő volt az első, aki lejegyezte, miként fagy meg a vízfelszín. A hártyásodás gyorsan, hirtelen történik. Amikor kellően kihűl a legfelső vízréteg, és a hullámok is csillapodnak, egyszerre nagyobb táblák válnak jéghártyává.
Fotó: Jánossy Gergely/MTI
A víz különleges fizikai tulajdonsága
A legtöbb anyagtól eltérően, amikor a víz megfagy, nő a térfogata, és csökken a sűrűsége. Ezért van az, hogy a jégdarabok úsznak a víz felszínén, hiszen a vízénél kisebb a fajsúlyuk. Nézzük, hogyan is zajlik ez a gyakorlatban, és mi a halak szerencséje!
Kapcsolódó bejegyzések
Látta már, mi van a Balaton fenekén?
A balatoni fürdések során olykor látunk egy-egy halat, beleakadunk egy hínárba, vagy megszúrja valami a talpunkat, de a víz általában nem elég tiszta ahhoz, hogy szabad szemmel lássuk, mi van alattunk. Pedig nem csak a tengerben van látnivaló, a Balaton mélye is csodálatos – a következő videók ezt be is bizonyítják.
A víz gyorsan hűl, amíg eléri a 3,98 °C-ot. Ekkor a legnagyobb a sűrűsége. (Biztosan sokaknak rémlik, hogy fizikaórán 4 °C-os vízzel végeztük a számításokat.) Tehát amikor egy vízrészecske 3,98 °C-osra hűl, lesüllyed a vízfenékre, ez a forgás gyorsítja a lehűlést. Amikor a teljes víztömeg eléri ezt az állapotot, megáll a forgás, és elsőként megfagy a felszín. A jégréteg lefelé haladva vastagodik. A nagy fajsúly miatt az aljzathoz közel élő halakat ritkán veszélyezteti a teljes átfagyás.
Fotó: Varga György/MTI
Mérések és adatok bizonyítják, hogy a klímaváltozás hazánkat is elérte. Mivel elsőként az időjárás és a csapadékmaximumok szélsőséges változása jellemzi a klímaváltozást, még reménykedhetünk a hóban és talán abban is, hogy rendesen befagy a Balaton. Ez utoljára 2017 januárjában történt meg. Akkor olyannyira megvastagodott a jégtakaró, hogy Badacsony és Fonyód között átsétáltak, átcsúsztak az emberek.
Fotó: Varga György/MTI
Kapcsolódó bejegyzések
A balatoni tél egykor és ma
A magyar tenger partján a tél mindig varázslatos.
Fotó: Mohai Balázs/MTI
2021 januárjában is közel álltunk ahhoz, hogy a jégpáncél annyira megerősödjön, hogy rá lehessen menni, de ezt végül a szeles idő és egy mediterrán beáramlás sajnos meghiúsította. Legutóbb idén februárban indult meg a jegesedés a Balatonon, azonban a jégtakaróra rámenni vagy azon korcsolyázni ekkor sem lehetett. Reméljük, hogy 2024-ben talán változik ez a helyzet, és újra csusszanhatunk egyet a magyar tenger jegén!
Kiemelt kép: Jánossy Gergely/MTI
