



A mezőgazdaság rendkívül nehéz helyzetben van, azonban már nem kivitelezhető törekvés a klímaváltozás hatásainak megállítása, sokkal fontosabb az alkalmazkodás. Miképp lehetséges az egyre átalakuló klímaviszonyok között stabilan élelmiszert termeszteni? A Planet Budapest első napján az agrárium kihívásai és megoldásai voltak a célkeresztben.
A mezőgazdaságot több fronton „támadja” a klímaváltozás. A minden évben visszatérő légköri aszály, a nem megfelelő vízgazdálkodás és a régi berögződések, valamint a nyitottság hiánya komoly kihívások elé állítják a hazai agráriumot. A Planet Budapest háromnapos konferenciasorozatában ezért kitüntetett figyelmet kap ez a kérdés: az első napon a mezőgazdaság különböző aspektusairól tárgyaltak a szakemberek.
Kovács Gergő Péter, egyetemi docens, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese előadásában a reziliencia lehetőségeit járta körül. Ma már ugyanis nem kérdés, hogy átlépjük-e a 2 Celsius fokos határt, sokkal fontosabb arról beszélnünk, miképp alkalmazkodunk a változásokhoz. Az új klímanorma már az ajtónkon kopogtat: beszédes adat, hogy az elmúlt 30 évből 23 év volt aszályos, ami az ország összterületének 80%-át érintette. Itt pedig különösen fontos kiemelni, hogy ez nemcsak a mezőgazdasági területeket érintette, hanem az épített területeinket is.
A legnagyobb problémát a párolgás okozza, jóval nagyobb kihívást jelent, mint korábban. A szakember előadásában kiemelte, hogy ebben a kérdésben több megoldás rendszerszintű alkalmazása segíthet: a vízmegtartás, a talaj állapota és a megfelelő fajtaválasztás kulcskérdés a jelen agráriumában.

Kovács Gergő Péter három fontos pillért emelt ki, amelyeket együttesen kell(ene) alkalmazni. Minden 1%-nyi szerves anyag 80–170 ezer liter vizet tud megőrizni, mivel a jobb talajszerkezet szivacsként működik. Azonban nem mindegy a vízmegtartás mikéntje sem. A talajléptékű vízvisszatartás – árkok, csatornák létesítése révén vagy akár a belvízlogika átgondolásával – segíti a tájban történő vízmegtartást, ami a mezőgazdaság szempontjából is kulcskérdés.
Az is lényeges, hogy növeljük a talajnedvességet, ám ezt ne csak öntözéssel tegyük. Ám öntözés nélkül, nem csak a szakember szerint, szinte lehetetlen gazdálkodni. Fontos adat azonban, hogy precíziós öntözéssel a kijuttatott vízmennyiség 30–40%-a megfogható lenne.
A vízmegtartás mellett a talajépítés a második leglényegesebb tényező. Ennek több módja ismert, például a felszínborítás (mulcsozással vagy talajtakarás révén), a minimális bolygatás és a vetésforgó használata. Ezek mind hozzájárulnak a szerves anyagok jelenlétéhez, és a tápanyagkörforgás javulásához. Ez gazdagabb mikrobiális aktivitást eredményez, így a kijuttatott anyag is jobban hasznosul, egészségesebb, ellenállóbb növény nevelhető.

Harmadik tényezőként az előadó a fajtaválasztás kérdését boncolgatta, noha ez csak akkor válhat kitörési ponttá, ha a fentebb említett két szempontot is támogatja. A cél a stabil minimumok biztosítása, nem pedig nagy, de hullámzó hozam elérése.
A mezőgazdaság válaszúthoz érkezett: ha az említett törekvések nem valósulnak meg, ha az intézkedéseket nem követi mérés és nagy mennyiségű adat feldolgozása, akkor nem fogjuk tudni elérni az alkalmazkodásnak azt a szintjét, amellyel biztonságos és stabil mennyiségű élelmiszer termelhető.
2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket a Planet Budapest. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva