



A vizeinkbe és a szervezetünkbe jutó mikroműanyag-szennyezést csak a termelés csökkentésével és környezetbarát anyagokkal állíthatjuk meg.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli, hogy a világ műanyaggyártása 1950 óta közel háromszázszorosára nőtt, 2060-ra pedig elérheti az évi 1,2 milliárd tonnát. A gyártási folyamat jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az egyszer használatos műanyagok pedig lassú lebomlásuk miatt hosszú ideig a környezetben maradnak, ahol mikroműanyaggá darabolódva a vizekbe, a talajba és az élőlények szervezetébe jutnak. Rendkívül fontos lenne tehát ezeknek a termékeknek a kiváltása, körforgásos újrafeldolgozása, valamint környezetbarát alternatívákkal való helyettesítése.
Az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése mellett napjainkra már a műanyagszennyezés is globális problémává nőtt. A korábbi évszázadokban mindenki által használt állati, illetve növényi eredetű természetes anyagokat a 19. század második felében kezdték felváltani eleinte a cellulóz-nitrát-alapú, majd a 20. század elejétől már különféle szintetikus módokon előállított műanyagok, köztük az első teljesen mesterséges úton létrehozott bakelit.
A petrolkémiai melléktermékekből előállított polietilén 1933-ban jelent meg, a második világháború után pedig az egyre nagyobb mennyiségben, mind változatosabb formában és olcsón előállított műanyagok – például az ásványvizes palackok alapanyagául máig használt polietilén-tereftalát (PET) – fokozatosan kiszorították a papírt, az üveget és a fémet az egyszer használatos termékek piacáról. A folyamat odáig jutott, hogy ma már az ipar lényegében egyetlen más terméket sem állít elő akkora mennyiségben, mint műanyagot.
1950-ben évi 1,5 millió tonna műanyagot gyártottak – ez a mennyiség 2019-ig 459 millió tonnára duzzadt –, és az eddigi növekedési ütemet alapul vevő projekciók szerint 2060-ra akár az 1,2 milliárd tonnát is elérheti. A termelésben két visszaesési pont látható. Az első az 1970-es évek olajválságához, a második pedig a 2008-as gazdasági világválsághoz köthető.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva