A januári hazai havazások rendkívülinek tűnhettek, valójában egy Európa-szerte egyre jellemzőbb új időjárási minta következményei.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában rámutat arra, hogy az ország területén 2026 januárjában megtapasztalt havazások ugyan rendkívülinek hathattak, valójában annak a megváltozott téli időjárási működésnek a következményei, amely ma már egyre jellemzőbb Európában és a Kárpát-medencében. Ez az időjárási helyzet annak volt betudható, hogy a hideg, valamint a délről érkező enyhébb, nedvesebb levegő hatására a térség feletti áramlási szerkezet állandósult, ez pedig kedvezett a havazások kialakulásának.
Kapcsolódó bejegyzések
Mikor ér aranyat, és mikor csapda a hótakaró?
A hótakaró legfőbb előnye, hogy természetes szigetelőként óvja a talajt és a benne rejtőző növényeket a durva fagyoktól.
Európában akkor alakul ki havazás, amikor légkörében egyszerre van jelen elegendő mennyiségű nedvesség, hideg levegő, illetve megvannak a csapadékképződést támogató körülmények. Ebben fontos szerepe van a hideg és a melegebb levegő találkozási pontját kijelölő, jet stream nevű – magyarul futóáramlásként ismert – áramlási zónának. Ezen a zónán belül a ciklonok és a csapadékos időjárási helyzetek is gyakrabban fordulnak elő. A havazás kialakulása szempontjából az a mérvadó, hogy miként helyezkedik el egymáshoz képest a hideg és a meleg levegő, illetve hogy az alsóbb légrétegekben hideg marad-e a levegő.
A téli időszakban gyakran előfordul, hogy a kontinens északi és keleti térségeiből érkező hideg levegő a felszín közelében szétterül, miközben a magasabb légrétegekben délről enyhébb és nedvesebb levegő érkezik észak felé. Amikor ez a két levegőtömeg a jet stream térségében találkozik, olyan helyzet alakul ki, amelyben egymás fölé rétegződésük kedvez a csapadékképződésnek: a nedves levegő felemelkedik, felhőzet épül ki, majd az abban képződő vízcseppek a földre hullnak. A csapadék halmazállapotát – tehát azt, hogy hó vagy eső lesz-e belőle – döntően az alsó légrétegek hőmérsékleti viszonyai, illetve a felszínközeli hideg légréteg vastagsága és tartóssága határozza meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha havazik, akkor nincs is felmelegedés és klímaváltozás?
A havazás nem cáfolja a klímaváltozást, hanem beleillik annak folyamatába.
Ebben az időjárási szerkezetben a mediterrán térségből kiinduló ciklonok kiemelt szerepet töltenek be. Ezek ugyanis jelentős mennyiségű nedvességet szállítanak Közép- és Kelet-Európa felé. Az általuk leírt pálya következtében a magasabb légrétegekben enyhébb, nedvesebb levegő jut a térség fölé. Eközben a Kárpát-medence sajátos domborzati és áramlási viszonyai miatt a felszín közelében könnyen felhalmozódik és tartósan megmarad a hideg levegő.
Az így kialakuló függőleges rétegzettségben a havazás kiterjedése és időtartama sok esetben nem a ciklon intenzitásától, hanem a felszínközeli hideg légréteg vastagságától és stabilitásától függ. Ha azonban ugyanebben a helyzetben a hideg alapréteg elvékonyodik vagy átmenetileg felmelegszik, a csapadék gyorsan havas esővé, majd esővé alakulhat, jóllehet a ciklon pályája és szerkezete eközben lényegében nem változik.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva