A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa egy nem mindennapi videófelvételt készített, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk az őszapók fészeképítésébe.
Az őszapó hazánk egyik közkedvelt madara. Nevét hófehér fejéről kapta, ugyanakkor apró termetéről és hosszú farktollairól könnyű felismerni. Gyakori fészkelő fajunk. Elsősorban erdők, utak mentén lévő bokrosok mellett, olykor kertvárosi környezetben is lehet találkozni vele.
Télen nagyobb csapatokba verődve, hangosan kutatnak élelem után a fák és bokrok ágai között. Miután február végére, március elejére párokra szakadnak, hamar fészeképítésbe kezdenek. Jellegzetes gömb alakú fészküket viszonylag alacsonyra, néhány méteres magasságba rakják általában jól elrejtve, de olykor meglepően nyílt helyre.
A mohából, zuzmóból és pókfonálból álló fészek építése közel két hétig tart, tökéletes álcát biztosít az emberi szemek elől. A fészek struktúrájának igazi érdekessége a belseje, amelyben majd a tojások pihennek a kotlási idő alatt. Ez 1–2 ezer madártollból is állhat, amelyeket az őszapópár a környék madárvilágát „bevonva” gyűjt össze. Természetesen ezek mind elhullajtott tollak. A költési időszak után megvizsgált fészkekben a baromfiudvar lakóitól kezdve a széncinegén és a seregélyen át egészen a fácánnal bezárólag kerülnek elő a korábbi tulajdonosok hagyatékai egy-egy elemzés során.
Kapcsolódó bejegyzések
Kíváncsi tollas útitársaink, az őszapók
Az őszapók csapatba verődve vándorolnak, alig 15 centis hosszuknak pedig több mint a fele a faroktolluk.
Az elkészült puha tollfészekben a tojó 8–12 tojáson kotlik, ez idő alatt a hím eteti. A kikelést követően 14–18 napig tartózkodnak a fiókák a fészekben, majd kirepülnek. Az őszapó védett madarunk, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Fotó: Canva