Az elmúlt években Európa inflációs dinamikáját egyre inkább egy komplex, egymást erősítő „sokkhalmaz” alakítja: klímaváltozás, energiapiac, geopolitika és katonai konfliktusok, az ellátási láncok sérülékenysége és a zöldátállás költségei. Ezek együtt nemcsak megemelik az árakat, hanem tartósan kiszámíthatatlanabbá is teszik az inflációt.
A legfrissebb példa erre a közel-keleti, iráni konfliktus. 2026 elején az olaj ára körülbelül 37–38%-kal emelkedett néhány nap alatt, a gáz ára pedig 50 €/MWh fölé nőtt. Ez gyorsan begyűrűzik Európába, mert energiára szinte minden termék előállításához szüksége van. Ha az olaj ára tartósan 100 dollár körül marad, akkor ez évente akár 55 milliárd euróval is növelheti az európai üzemanyagköltségeket. Korábbi tapasztalatok alapján egy ilyen energiaár-emelkedés önmagában 1–2, de akár 3,5–4 százalékponttal is növelheti az inflációt – olvasható a Klímapolitikai Intézet publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyes lavinát indíthat el az iraki áramhiány?
A bővítésre azután került sor, hogy a közel-keleti ország Energiaügyi Minisztériuma bejelentette az iráni gázimport teljes leállítását.
Az előző energiaválság idején az európai országok mintegy 540 milliárd eurót költöttek arra, hogy mérsékeljék az áremelkedést. Ma viszont kevesebb lehetőség van ilyen mértékű segítségre, így az emelkedő költségek nagyobb része jelenik meg közvetlenül a bolti árakban. Azért különösen érzékeny Európa ezekre a hatásokra, mert nagymértékben függ az energiaimporttól. A 2021–2023-as energiaválság idején a gáz és az áram ára rekordmagasságba emelkedett, ami széles körű drágulást okozott. A mostani helyzet ennek egy újabb hulláma lehet. Már a konfliktus első napjaiban is mintegy 3 milliárd euróval nőtt az energiaimport költsége. Ez a folyamat egyszerűen működik: ha drágább az energia, drágább lesz a termelés, és végül minden termék ára emelkedik.
A klímaváltozás azonban még ennél is mélyebb hatással van az árakra. Az Európai Központi Bank szerint az extrém időjárási hatások – például a hőhullámok, az aszályok vagy az árvizek – már most is befolyásolják az inflációt, gondoljunk csak a 2022-es történelmi aszályra! Ha például egy rossz év miatt kevesebb a termés, az élelmiszerárak gyorsan megugranak. Ez nem egyszeri jelenség: egyre gyakrabban fordul elő, és egyre nagyobb kilengéseket okoz az árakban.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordon a világpiaci élelmiszerárak, nem függetlenül a háborútól
Februárban az ukrajnai háború miatt az élelmiszerárak „óriási ugrással” rekordszintre emelkedtek, a drágulás pedig úgy néz ki folytatódik.
Eközben a zöldátállás szintén emeli az árakat rövid és középtávon. Ennek az az oka, hogy rengeteg beruházásra van szükség, ami növeli a keresletet a munkaerő és az alapanyagok iránt. Egyes elemzések szerint ez az átmenet 2035-ig érezhetően növelheti az inflációt. Az IMF becslése szerint már önmagában a szén-dioxid-kibocsátás árazása is évente 0,2–0,4 százalékponttal emelheti az inflációt az eurózónában és akár 0,6–0,8 százalékponttal az egész európai közösségben.
A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva