



Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
Az Ecoticias portál elemzése szerint a mesterséges intelligencia bevonásával hatalmas áttörést értek el a New Hampshire-i Egyetem kutatói. A tudósok nagy nyelvi modellekkel 100 ezer tudományos publikáció adatait szintetizálták, felépítve egy 68 ezer bejegyzéses adatbázist.
A Makronóm cikke rámutat arra, hogy az új MI-algoritmus 25 olyan új ferromágneses jelöltet azonosított, amely ritkaföldfémek nélkül gyártható, mégis extrém magas hőmérsékleten is stabil marad. Az egyik legígéretesebb egyedi vegyület (GaFe2Co4Si) 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten is kiválóan működik.
Ezek a laboratóriumi eredmények rendszerszintű jelentőségűek a globális ipar, különösen az energetika és a járműgyártás számára, mivel az elektromos autók és a modern szélturbinák motorjaiban használt állandó mágnesek előállítása napjainkban egy geopolitikailag rendkívül sebezhető ellátási láncra támaszkodik. A ritkaföldfémek bányászata és finomítása erősen koncentrált, ami komoly stratégiai kockázatot jelent a technológiai átállást erőltető nyugati gazdaságok számára.
A Nemzetközi Energiaügynökség aktuális adatai is rávilágítanak erre a geopolitikai kiszolgáltatottságra, ugyanis a tavalyi adatokból kiolvasható, hogy a finomítás globális piacának 86 százalékát Kína uralja. Az előrejelzések szerint a finomított ritkaföldfémek terén Peking egészen 2035-ig megőrizheti a 70–80 százalékos piaci dominanciáját. Ez az elképesztő koncentráció egy évtizedek óta tudatosan épített, államilag finanszírozott iparpolitika eredménye, amely a nyugati világot igen nehéz helyzetbe kényszerítette.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva