Gondoltad volna, hogy minden kattintásod szén-dioxid-kibocsátással jár? Minden egyes Google-kereséssel, Netflix-sorozattal vagy Instagram-pörgetéssel karbonlábnyomot hagyunk magunk után, csak éppen nem látjuk a füstjét. Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye: megmérje és csökkentse a digitális karbonlábnyomunkat.
Mert ez a lábnyom nem kicsi. Sőt! Becslések szerint egy átlagos földlakó éves digitális karbonlábnyoma 229 kg. Hogy kontextusba helyezzük, ez nagyjából annyi, mint elrepülni Budapestől Párizsig.
A repülést gyakran említjük úgy a fenntarthatóság kapcsán, mint az egyik legnagyobb szennyező. A digitális világ még nem került fel a mentális térképünkre, pedig – ahogy az adásból kiderül – a hozzá kapcsolódó kibocsátás már meghaladja a légi közlekedését.
Ha az internet ország volna, a negyedik legnagyobb kibocsátó lenne a világon – hangzik el a podcastban.
Az interneten nagyjából 6 milliárdan vagyunk fenn: az emberiség túlnyomó többsége. Ráadásul az adatforgalom évről évre 20–25 százalékkal nő. Ahogy Huszics György elmondja, ezt egyre kevésbé az emberek hajtják, jóval inkább a gépek: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2030-ra az adatközpontok mesterséges intelligenciához köthető energiaigénye akkora lesz, mint Japáné.
Mérd meg a saját digitális lábnyomod! Használd a
👉 Carbon.Crane mérőjét 👈,
és tudjuk meg együtt, hogy mekkora a Greendex-olvasók átlagos digitális karbonlábnyoma!
Azt persze senki nem vitatja, hogy az AI elképesztő dolgokra képes, és az élet sok területén nagy segítségünkre lehet. Az viszont bizonyos, hogy még nem tanultuk meg megfelelően használni, miközben a környezeti lábnyoma „elképesztő”.
Olyan, mintha Einsteinnel íratnád meg a matekházidat, vagy receptet kérnél tőle arra, hogyan mulaszd el a fejfájásodat.
A klímaváltozás tekintetében a digitalizáció megoldási lehetőségből egyre inkább a probléma részévé kezd válni hatalmas kibocsátásával és tetemes vízigényével.
Ahhoz képest pedig, hogy mekkora – nyilvánvalóan egyre növekvő – kihívással nézünk szembe, a tudatosság szintje egyelőre megdöbbentően alacsony, hiszen sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy digitális térben zajló tevékenységük mekkora kibocsátással jár.
Épp ezért az adásban végigjárjuk azt is, hogy miképp lehetünk tudatosabb felhasználók, beszéljünk akár az AI-ról, akár csak olyan hétköznapi dolgokról, mint a telefonunkkal történő fényképezés.
Az adásban szó lesz többek közt
- arról, hogy az AI mennyivel több energiát fogyaszt egy hagyományos Google-keresésnél, és hogy ez miként optimalizálható,
- az adatközpontok meglepő vízigényéről és arról, hogy a hűtési probléma már társadalmi konfliktusokat szül,
- a Carbon.Crane eszközéről, amellyel weboldalak karbonlábnyoma mérhető és csökkenthető,
- arról, hogy egy-egy látogatottabb oldal optimalizálásával évi több száz tonna kibocsátás spórolható meg,
- az AI leghatékonyabb használatáról, mellyel csökkenthetjük a kapcsolódó kibocsátásokat,
- arról, hogy Huszics György miért használ még mindig egy közel tíz éves telefont.
