



Április közepén már félidejéhez érkezett a túzokok látványos nászidőszaka, a dürgés.
A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint ilyenkor a hímek sajátosan koreografált tánccal hívják fel magukra a figyelmet. Az ivarérett kakasok már decembertől részleges vedlésbe kezdtek, majd nászruhát öltöttek: vörös nyaktollakat és hosszú bajusztollakat növesztettek, ez különbözteti meg őket a még nem ivarérett társaiktól.
Maga a nászidőszak, más néven a dürgés jellemzően március második felében, illetve áprilisban esedékes. Ilyenkor a hímek párzási harcokat folytatnak egymással, kisebb-nagyobb csoportokba gyűlnek, majd megmérkőznek a tojók kegyeiért. A tojókért folytatott mérkőzések mellett a dürgés jellegzetessége a násztánc, amely során a kakasok kifordítják szárnyaikat kivillantva fehér tollaikat. A Kiskunsági Nemzeti Park erről egy korábbi videót is megosztott:
A túzokkakasok dürgési viselkedése összetett, mivel a karcsú túzoktestből fehér toll-labdát kreálni nem könnyű feladat. Dürgéskor a kakas a bajusztollait felmereszti, szárnyait leengedi és kifordítja, a faroktollait a hátára fekteti, a torokzacskójába 5–6 liter levegőt pumpál. Így a szürkén, feketén, barnásan mozaikos túzoktest egy folyamatosan nyíló rózsához hasonlít. Ő lesz a puszta nagy fehér virága. A kakas időnként meglengeti a tollruháját és a légzsákot is, ami inspiráló lehet a tojóknak. Az egyhuzamban akár 5 percig is eltartó bemutatóban negyed fordulatokat is tesz, hogy minden irányba jelezze a jelenlétét.
Maga a dürgés egy vizuális szignál a tojók felé, a kakas ezzel jelzi párosodási szándékát. Mivel a kakasok 4–5 éves korukra válnak teljesen ivaréretté, a fiatalok dürgése még nem kiforrott, például elmarad a légzacskó látványos, teljes felfújása. A dürgéshez megfelelően tágas élőhely, nyugalom és háborítatlanság szükséges. A tojóknál rövid az az időszak, amikor fel kívánják venni a kakast. Ha az optimális időszakban elmarad a megtermékenyítés, akkor előfordulhat, hogy a tojók üres tojásokat tojnak, ami visszaveti az állomány költési sikerét.
A dürgés május elejéig folytatódik, de akkorra az állomány ivarérett tojói már megtermékenyülnek, és a dürgés funkcionálisan alábbhagy. Az öreg, tapasztalt kakasok később elhúzódnak egy vagy több kifigyelt tojó fészkelőhelyére, ahol még tovább dürögnek. Ha valamilyen okból egy fészek megsemmisül, akkor a tojónak ismét fel kell keresnie egy dürgő kakast. A taktikájuk így válik be az úgynevezett „őrző kakasoknak”, mert azonnali ottlétükkel tudatják a tojóval, hogy készen állnak a párzásra.
A friss adatok szerint hazánkban 1899 túzok található, ez az ezredforduló utáni időszakot tekintve az eddigi legnagyobb létszámú magyar állomány. Több mint 45 százalékuk, 863 egyed a Körös-Maros Nemzeti Park területén él, a Kiskunságban pedig 614 egyed előfordulását dokumentálták a felmérők.
(Kőrös-Maros Nemzeti Park / National Geographic)
Fotó: Canva