A jedói díszcseresznye adja a japán díszcseresznyék 70–80 százalékát, gyakorlatilag ennek virágzásán alapul az országban a szakura élménye. Az International Journal of Biometeorology folyóirat azonban arról számolt be, hogy a melegedő telek igen rossz hatással vannak a jedói díszcseresznye virágzására, a fák ugyanis nem kapják meg a szükséges hideget.
Az ország déli régióiban a fák máskor borulnak virágba, vagy épp alig-alig nyílnak, a bimbók anélkül lepotyognak, hogy kinyílhatnának. A helyzet egyelőre csak ezen a területen érzékelhető, ám hamarosan az egész szigetországban és a világ más pontjain is tapasztalható lesz. Csúcsvirágzásról akkor beszélünk, amikor a díszcseresznye bimbóinak 80 százaléka egyszerre kinyílt. Ha ez elmarad, az olyan mértékű problémát jelent, mint az alpesi síterepeken a hó hiánya.
Kapcsolódó bejegyzések
Cseresznyevirágzás ünnepre hív a Füvészkert
Az évente megrendezett Sakura ünnep a japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az ohanamihoz kapcsolódik.
A Japán Meteorológiai Szolgálat 1953-tól jegyzi az országban a cseresznyevirágzás dátumát, vagyis rendelkezésre áll egy hosszú távú, precíz adatbázis, amelyben felismerhetők a trendek. A kutatók ezeket az adatokat tíz helyszínről összegyűjtve az adott helyek meteorológiai adatsoraival együtt elemezték. Ezekből kiderült, hogy ahol egy bizonyos értéket nem ér el a téli hideg összmennyisége, ott elmarad a várt virágzás, de az értéket meghaladó mennyiségű hidegtől érintett helyszíneken rendben lezajlik.
Külön érdekesség, hogy a virágzás ideje miként borult fel. A melegebb tavasz alapvetően azzal járna, hogy hamarabb nyílnak ki a fák virágai, azonban a szigetország déli régióiban pont az ellenkezőjét tapasztalták: később kezdtek virágba borulni a cseresznyék. A késés pedig akár több hetes is lehet, a legnagyobb eltérés 32 nap volt. Ez amiatt fordulhatott elő, hogy a kellő időtartamú és intenzitású téli hideg hiányában a rügyek egyszerűen nem kapták meg a számukra szükséges hatást, és hiába volt enyhe a tavasz, enélkül nem tudtak „felébredni” a téli nyugalmi időszakból.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás hatására a kiotói cseresznyefák egyre korábban virágoznak
Idén a kiotói cseresznyefák már március 26-án kivirágoztak, ami kifejezetten korai dátumnak számít. A szakértők szerint a tendencia már évek óta tart és egyértelműen összefügg a klímaváltozással.
A kutatók azt is kiemelték, hogy a csúcsvirágzás is elmarad a hideg időjárás nélkül. Ez azt jelenti, hogy sohasem lesz olyan állapotban a fa, hogy bimbói 80 százalékban egyszerre nyílnak ki. Az elhúzódó, 6–19 napig tartó virágzás pedig sokkal kevésbé látványos. Ráadásul a virágok száma is csökken a meleg telek hatására. Normális esetben a virágrügyek 68–98 százaléka nyílik ki, ám a meleg tél következtében 0–53 százalékra eshet vissza ez az arány. Míg a hűvös helyszíneken a virágrügyek 93 százaléka ugyanakkor nyílt ki, a meleg területeken maximum 34 százalékukra volt ez igaz.
A probléma hosszabb távon nemcsak a virágzás ikonikus jelenségét, hanem a fák egészségét is meghatározza. A meleg telek után nemcsak az aktuális, de a rá következő év virágzása is gyérebb lesz, s a fák növekedése is gyengül. Ezáltal a jövőben a szakura fokozatosan veszíthet a látványosságából.
Fotó: Canva