A kibocsátáscsökkentésben kulcsszerepük lesz a vállalatoknak, ezt pedig az Európai Unió is tudja, hiszen részben ez a felismerés hajtotta a közösséget akkor, amikor 2019-ben elfogadta új, Tiszta energia minden európainak című szabályozási csomagját, melynek fókuszába az energiaszektor dekarbonizációja került.
Épp ezért a tagországok szakpolitikai érdeke megismerni a területükön működő gazdasági társaságok éghajlatvédelemmel összefüggő törekvéseit. Ennek nyomán a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tavaly több mint 1000 vállalat bevonásával mérte föl a magyar vállalatok klímatudatossággal, karbonsemlegességgel és energiahatékonysággal kapcsolatos általános attitűdjét, valamint terveit.
A megkérdezett cégek pozitívan állnak a hazai klímavédelmi irányelvekhez és szabályozásokhoz, majdnem kétharmaduk ismerte is ezeket, sőt több cég már foglalkozott is ilyen témákkal beruházásaik, fejlesztéseik és beszerzéseik végrehajtása és tervezése során.
Kapcsolódó bejegyzések
Steiner Attila: Magyarország már a zöld utat tapossa
A magyar kormány a közelgő klímavédelmi viták során saját példamutatásával, a régió országával szoros együttműködésében kívánja képviselni a hazai érdekeket.
A nagyobb árbevételű, több főt foglalkoztató társaságok szigorúnak, de egyben hatékonynak látták a hazai dekarbonizációs szabályozásokat. Ezzel együtt a társaságok saját kibocsátáscsökkentési céljaik nem voltak ambiciózusabbak, mint az állami, 2030-ig 40%-os csökkentést előirányzó cél. A többség saját dekarbonizációs elképzeléseit a termelési folyamatok fejlesztésében és a megújulókra való átállásban látta.
A klímacélú technológiai fejlesztésekben elsősorban a „nagykibocsátó” cégek aktívabbak, környezetvédelmi beruházásokat is főleg ők terveznek végrehajtani. A vállalatok a saját szemszögükből a legfontosabb eszköznek a megújuló energiaforrások használatát tartották, de az energiahatékonyság fejlesztése is a prioritások között szerepelt.
A felmérésből kiderül az is, hogy a vállalatok egyelőre még nem éreznek vevőik részéről akkora nyomást, hogy emiatt változtassanak tevékenységeiken, azonban a jövőben leginkább felőlük számítanak arra, hogy növekedni fognak a vállalati karbonsemlegességre való törekvést ösztönző várakozások.
Fontos megállapítás volt az is, hogy a szereplők sokszor épp a szabályozókban látják a dekarbonizáció legnagyobb korlátját a bonyolult eljárások, magas elvárások, infrastrukturális hiányosságok miatt.
A megkérdezettetek az energiahatékonysági beruházások, fejlesztések finanszírozásában a legfontosabb segítségként az állami és EU-s támogatásokra, programokra és pályázatokra számítanak, de a válaszadók háromnegyede szerint az adókedvezmények biztosítása szintén hatékony segítség lehet a korszerűsítések elvégzéséhez.
A Századvég „A magyar vállalatok ismerik és reálisan ítélik meg a klímacélokat” című elemzése a cég weboldalán elérhető.