A legfrissebb adatok szerint az európai városok több mint felében még mindig probléma a levegőszennyezettség még annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi korlátozások idején csökkent a közlekedésből származó és egyéb károsanyagok kibocsátása.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 323 európai város 2019-es és 2020-as adatait elemezve megállapította, hogy ezek közül mindössze 127-ben, vagyis nagyjából 40 százalékukban nem haladta meg a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértéket. A finomszemcsés anyagoknak való kitettség több mint 400 ezer idő előtti halálozásért felelős évente Európában.
Kapcsolódó bejegyzések
Városi közlekedés – mit használjunk?
Hogyan tudunk környezettudatosan, de mégis gyorsan és hatékonyan közlekedni a városban?
Levegőminőség szempontjából a három legtisztább európai város a svédországi Umea, a finnországi Tampere és a portugáliai Funchal, míg a három legszennyezettebb a lengyelországi Nowy Sacz, az olaszországi Cremona és a horvátországi Slavonski Brod voltak a vizsgált időszakban.
A mutatók szerint a nitrogén-dioxid szintje több mint 60 százalékkal csökkent néhány európai városban a tavaly áprilisi lezárások alatt, ám a szálló por koncentrációja csak kis mértékben esett vissza: a 10 mikronos részecskék szintje nagyjából 20-30 százalékkal csökkent az érintett időszakban. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy a finomszemcsés anyagok forrása nem csupán a közúti közlekedés, hanem a különböző ipari és mezőgazdasági eljárások, gyakorlatok is.
A legtisztábbtól a legszennyezettebbig rangsoroló táblázat az elmúlt két naptári évben mért finomrészecskék átlagos szintjét veszi figyelembe a területükön. A friss adatokból kitűnik, hogy a magyar városok nem állnak túlságosan jól az európai összevetésben. A rangsorban Budapest 240., míg Győr a 232., Szeged pedig 257.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI/The Guardian)