Egy ritka fĆkĂ©ppen KazahsztĂĄnban, de DĂ©l-OroszorszĂĄgban Ă©s ĂzbegisztĂĄnban is megtalĂĄlhatĂł, antilopfajta, a szajga populĂĄciĂłja 2019 Ăłta több mint kĂ©tszeresĂ©re 334 ezerrĆl 842 ezerre nĆtt, ami figyelemre mĂ©ltĂł fordulatot jelent. KĂŒlönösen azutĂĄn, hogy fĂ©lĆ volt, hogy az ĂĄllat a kihalĂĄs szĂ©lĂ©re kerĂŒlt a 2015-ös tömeges kipusztulĂĄst követĆen, melyĂ©rt a szajgĂĄban korĂĄbban jelen lĂ©vĆ baktĂ©riumot okoltak, amely a sztyeppĂ©ken a tĂșlzott pĂĄratartalom Ă©s az ĂĄtlagosnĂĄl magasabb napi hĆmĂ©rsĂ©klet miatt vĂĄlt halĂĄlos gyilkossĂĄ. Akkoriban a sztyeppĂ©ken szĂ©tszĂłrt tetemekrĆl kĂ©szĂŒlt lesĂșjtĂł kĂ©pek a vilĂĄgsajtĂł cĂmlapjaira kerĂŒltek.
Egy sor termĂ©szetvĂ©delmi intĂ©zkedĂ©st követĆen, beleĂ©rtve az orvvadĂĄszat elleni kormĂĄnyzati fellĂ©pĂ©st, valamint a helyi Ă©s nemzetközi termĂ©szetvĂ©delmi munkĂĄt, a szĂĄmok kezdtek helyreĂĄllni.
Ez, valamint a faj termĂ©szetes ellenĂĄllĂł kĂ©pessĂ©ge remĂ©nyt ad a jövĆjĂŒkre nĂ©zve. Minden Ă©vben ikreket hoznak vilĂĄgra, ami nagy esĂ©lyt ad a faj gyors felĂ©pĂŒlĂ©sĂ©re. A szajga sorsa drĂĄmai fordulatot vett. De mĂ©g a jelenlegi fellendĂŒlĂ©s ellenĂ©re sem fog soha visszatĂ©rni a szovjet idĆkben becsĂŒlt milliĂłs lĂ©tszĂĄm a fenyegetĆ veszĂ©lyek miatt, beleĂ©rtve az ĂĄllami infrastrukturĂĄlis projektek, valamint az olaj- Ă©s gĂĄzkitermelĂ©s hatĂĄsait
mondta Albert Szalemgarejev, a KazahsztĂĄni BiolĂłgiai SokfĂ©lesĂ©g MegĆrzĂ©sĂ©Ă©rt EgyesĂŒlet (ACBK) munkatĂĄrsa.
A legutĂłbbi, ĂĄprilisban vĂ©gzett felmĂ©rĂ©s nemcsak az összlĂ©tszĂĄm nagymĂ©rtĂ©kƱ növekedĂ©sĂ©t mutatja, hanem azt is, hogy az orszĂĄg dĂ©li rĂ©szĂ©n fekvĆ Usztyurtban fellelhetĆ populĂĄciĂł szĂĄma drĂĄmai fellendĂŒlĂ©st Ă©rt el. A 2015-ös Ă©vben alig több mint 1000 ĂĄllat maradt a terĂŒleten, az idei összeĂrĂĄs sorĂĄn azonban nagymĂ©rtĂ©kƱ növekedĂ©s törtĂ©nt, 12 000-re.
A brit szĂ©khelyƱ Fauna & Flora International nonprofit szervezet is rĂ©szt vesz az Ustyurt populĂĄciĂł vĂ©delmĂ©re tett erĆfeszĂtĂ©sekben, egy Ășj orvvadĂĄszatellenes vadĆrcsapat lĂ©trehozĂĄsĂĄval Ă©s a szajga mozgĂĄsĂĄnak mƱholdas nyakörvvel törtĂ©nĆ nyomon követĂ©sĂ©vel. David Gill, az FFI közĂ©p-ĂĄzsiai programvezetĆje szerint az Ășj összeĂrĂĄs az eddigi legjobb bizonyĂtĂ©k arra, hogy a szajga vĂ©delmĂ©re tett több Ă©vtizedes erĆfeszĂtĂ©sek meghoztĂĄk gyĂŒmölcsĂŒket. Ugyanakkor mivel a szajga hatalmas terĂŒleteken vĂĄndorol, Ăgy a jövĆbeni fejlesztĂ©si Ă©s infrastrukturĂĄlis projektek, amelyek feldarabolhatjĂĄk az Ă©lĆhelyĂ©t, tovĂĄbbra is aggodalomra adnak okot.
Az Ășj adatok okot adnak az ĂŒnneplĂ©sre. KevĂ©s olyan hatalmas vadon maradt a Földön, mint a közĂ©p-ĂĄzsiai sztyeppĂ©k. A tudat, hogy a szajgacsordĂĄk mĂ©g mindig ezrĂ©vel jĂĄrjĂĄk be ezeket, ahogyan azt az Ćskor Ăłta teszik, bĂĄtorĂtĂł gondolat azok szĂĄmĂĄra, akik azt szeretnĂ©k, hogy ezek a vadonok megmaradjanak.
hangsĂșlyozta David Gill.
A Nemzetközi TermĂ©szetvĂ©delmi UniĂł a szajgĂĄt az öt sĂșlyosan veszĂ©lyeztetett antilopfaj közĂ© sorolja. A Saiga tatarica tudomĂĄnyos nevet viselĆ faj egyedszĂĄma a 20. szĂĄzad vĂ©gĂ©n több mint 90 szĂĄzalĂ©kkal csökkent, Ă©s többször közel kerĂŒlt a kihalĂĄshoz. KazahsztĂĄn fĂŒggetlensĂ©gĂ©t követĆ Ă©vtizedben az ĂĄllatot a kĂnai gyĂłgyĂĄszatban nagyra becsĂŒlt szarvai miatt folytatott orvvadĂĄszat a vĂ©gsĆkig sodorta. Az elmĂșlt Ă©vekben a kazah kormĂĄny intĂ©zkedĂ©seket hozott a szajgaĂĄllomĂĄny vĂ©delmĂ©re, többek között az orvvadĂĄszat visszaszorĂtĂĄsĂĄt, amelyĂ©rt akĂĄr 12 Ă©vig terjedĆ börtönbĂŒntetĂ©st is kiszabhatnak, valamint termĂ©szetvĂ©delmi terĂŒletek lĂ©trehozĂĄsĂĄt.
Stephanie Ward, a Frankfurti Ăllattani TĂĄrsasĂĄg Altyn Dala termĂ©szetvĂ©delmi kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©nek nemzetközi koordinĂĄtora szerint az antilop azon kevĂ©s Ă©lĆlĂ©nyek közĂ© tartozik, amelyek szabadon futkĂĄrozhattak a neandervölgyi emberek Ă©s a 21. szĂĄzad emberei között.
(BBC)
(fotĂł: Wikimedia)