Adományozni nem csak karácsonykor vagy évszakváltás előtt lehet, mégis, a legtöbben az évnek ezekben az időszakaiban szoktak. De mi lenne, ha kipróbálnánk a hétköznapi adományozást? Ha megvan hozzá a kialakult infrastruktúra, például egy adománybolt-hálózat, akkor ez a modell segíthet nekünk minél tovább a körforgásban tartani a tárgyakat, ami nemcsak pénztárcabarát megoldás, de igazán fenntartható!
Sáhy Gáborral, a Cseriti adománybolt hálózat alapítójával az adományboltok szerepéről beszélgetett Nagy Réka, azaz Ökoanyu.
Az adománybolt-kultúrának itthon semmilyen előzménye nem volt a Cseriti megjelenése előtt. És ugyan már tíz éve vannak Cseriti boltok itthon, még mindig az Gáborék egyik legnagyobb feladata, hogy megismertessék az emberekkel, hogy pontosan hogyan is működnek ezek a boltok. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy az adományboltok csak a rászorulók számára árulnak, pedig ez nincs így.
Három fő célcsoportja van az adományboltoknak vásárlói oldalról: a hátrányos helyzetűek, a kincskeresők és a tudatos vásárlók.
Az adományboltok „őshazája” Nagy-Britannia. Valamikor a II. világháború vége felé jöttek létre az első ilyen üzletek, ahol lehetővé tették a rászorulóknak, hogy olcsón használati eszközökhöz jussanak.
A beszélgetés egyik legdöbbenetesebb pontja, amikor Gábor elmeséli, hogy annyi jó állapotú ruha kerül a civil szervezetekhez, alapítványokhoz és a Cseritihez is, hogy nem tudnak velük mit kezdeni. Olyan mennyiségű ruha áll rendelkezésre Budapesten, hogy a rászorulók válogathatnak, melyik márka ruháit szeretnék hazavinni.
Számszerűsítve a Cseritinél ez azt jelenti, hogy a kilenc boltban a bevételük negyven százalékát teszik ki a ruhák, és a hónap végén így is megmarad tizenöt-húsz tonnányi ruha csak náluk.
A beszélgetésből kiderül egy fontos apróság is, ami talán nem közismert. Ruhák javítására szinte egyik, adományleadással foglalkozó helyen sincs kapacitás.
Javításra szoruló ruhát ne tegyünk az adományok közé.
Kis szakadásokra, elromlott cipzár cseréjére sem idejük, sem pénzük nincs a szervezeteknek.
Ha kíváncsi lettél arra, mi hangzott még el, itt a teljes beszélgetés meghallgatható.
(Forrás: wmn.hu Kép: pixabay.com)