A KSH adatai szerint a 2010-es 38 kg-ról 2019-re 53 kg-ra nőtt a hazai gyümölcsfogyasztás, míg a zöldségek esetében ugyanezen időszak alatt 48 kg-ról szintén 53 kg-ra emelkedett a mutató. Bár utóbbi kategóriában kiemelkedően magas a burgonya aránya, az első öt helyezett között helyet kap a zöldpaprika és a paradicsom is 9 és 12%-os részesedéssel, a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék mellett.
Az 500 termelővel együttműködő szentesi DélKerTÉSZ közleménye szerint a magyarok 2010-ben fejenként 4,5 kg paradicsomot és 4,6 kg zöldpaprikát fogyasztottak, a tavalyelőtti évet viszont 6,5 kg-os paradicsom-, illetve 5 kg-os paprikafogyasztással zárták. Ebben az összevetésben a paradicsom esetében 44%-os, a paprikánál pedig 9%-os volt a növekedés. Úgy tűnik tehát, hogy a lecsó alapvető alkatrészei, egyre előkelőbb helyet foglalnak el a magyar konyhákban.
Tény, hogy a tíz-tizenegy évvel ezelőtti szinthez képest nőtt a paradicsom- és paprikafogyasztás, de nincs szó általános, évről évre történő bővülésről. Vannak kedvezőbb és kevésbé jó évek, ez függ a termésmennyiségtől, az időjárásról, termesztéstechnológiai sikerektől és az árak alakulásától is.
– mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke.
A klímaváltozás hatásainak erősödésével egyre nagyobb a termelők kockázata, azonban megfelelő eljárásokkal ezek a veszélyek minimalizálhatók. A DélKerTÉSZ például a talajnélküli zöldségtermesztést kezdi mind jobban preferálni, hiszen itt a termelők és a termés nincsenek kitéve a külső környezet viszontagságainak.
Kapcsolódó bejegyzések
Termőföld sem kell, ha vízben termesztjük a növényeket
A mezőgazdaság világszerte egyre nagyobb válságba kerül, miközben egyre több embert kellene ellátnia. A probléma egyik megoldása a hidrokultúra lehet.
A szabályozott környezetben történő zöldségtermelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kaphat, hiszen a külső környezetnek nincs annyira kitéve terméshozam. Ráadásul a fűtött növényházakban termálvízzel oldják meg a fűtést, ami szintén környezetbarát megoldás.
– tette hozzá Nagypéter Sándor.
A szentesi központú társaság termelői számára egyébként a hosszú aszályos időszak ellenére is kedvezően alakul az idei év. A friss piaci termékeknél, többek között a paprikánál és a paradicsomnál 28,3 ezer tonnára szerződtek a termelők, ez pedig közel 30%-os bővülésnek felel meg a 2020-as 22,14 ezer tonnához viszonyítva.