Mit tudunk a fermentálásról?
Mit tudunk a fermentálásról?

Valószínűleg sokan vagyunk, akik a kovászos uborkánál még a levét is jobban szeretik. Már attól összefutott a nyál a számban, hogy leírtam ezt. Azontúl, hogy ízletes, nagyon egészséges is. Ezt a tejsavas érésnek köszönheti, melynek során a friss uborka átalakul azzá a roppanós ínyencséggé, amiért rajongunk. Ha pedig ismerjük elkészítésének fortélyait, akkor bármilyen fermentált zöldséget is elő tudunk állítani. A folyamat csak egészen apró mértékben tér el attól a módszertől, ahogyan a kovászos uborkát készítjük.

A fermentálás előnyei

A fermentálás viszonylag egyszerű folyamat, amely során a szerves anyagok a környezetünkben található mikroorganizmusok enzimjeinek segítségével átalakulnak. Aszerint, hogy az erjesztési folyamatban milyen mikroorganizmusok vesznek részt, különféle típusú fermentációkról beszélhetünk.

Rendkívül elterjedt ételkészítési módról van szó. Egyes válfajai nélkül nemcsak a kovászos uborkát, de például a sört, a sajtokat vagy a joghurtot sem élvezhetnénk. Ezúttal az úgynevezett laktofermentálásról fogok beszélni, amit tejsavas erjesztésnek is nevezünk. Ebben a lactobacillus baktériumfajok dominálnak.

fermentált spárga
Szinte minden zöldséget tudunk fermentálni

Jótékony hatású az egészségre

A fermentált ételek fogyasztásának számos pozitív élettani hatása is van. Nagy számban tartalmaznak az erjedés során felszaporodó élő mikroorganizmusokat, amelyek természetes probiotikumok.

A fermentált zöldségek és a levük fogyasztása – az étel alacsony pH-ja révén – közvetlenül is támogatja, kiegészíti a gyomorsav munkáját. Ezáltal a jellegzetes, gyomorral kapcsolatos kellemetlen tünetek (pl. a puffadás, a gyomorégés) is megszűnhetnek.

A tejsavbaktériumok által termelt tejsav létfontosságú az emésztőrendszer számára. Ez jelenti a bélfal sejtjeinek elsődleges energiaforrását, így minél több tejsavbaktérium él a vastagbelünkben, annál erősebbek és egészségesebbek leszünk.

A fermentált ételek fogyasztása

Van néhány olyan ételtípus, amelynek fogyasztását csak fokozatosan lehet elkezdeni. A fermentált élelmiszerek is ebbe a körbe tartoznak, főleg akkor, ha esetleg emésztőrendszeri problémáink is vannak. A szakértők tanácsai szerint rövid ideig érlelt, 7–10 napig fermentált levekkel érdemes kezdeni. A mennyiség tekintetében is óvatosnak kell lenni, az első adag teáskanálnyi.

Kezdőként érdemes lehet a fermentált italokkal próbálkozni

Ha ennek fogyasztásával nincs problémánk, akkor fokozatosan emelhetjük az adagunkat, míg eljutunk a napi háromszor fél pohárnyi fermentált léig, amelyet étkezés előtt fogyasztunk. Ezután kezdhetünk ismerkedni a fermentált zöldségekkel is. Persze ha már valamennyire hozzá vagyunk szokva az ilyen ételekhez, például rendszeresen fogyasztunk savanyú káposztát, akkor kicsit bátrabbak is lehetünk.

A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem mindig ajánlott

Bár a fermentált ételek rendkívül egészségesnek számítanak, bizonyos helyzetekben nem javasolt a fogyasztásuk, vagy egyenesen tilos is lehet. A fermentált élelmiszerekre specializálódott FerMentor blog szerint aktív emésztőrendszeri fekély esetén, a Crohn-betegség aktív szakaszában, illetve a légúti allergiás időszakban tilos ilyen élelmiszereket fogyasztani, de számos más esetben is érdemes körültekintőnek lenni.

Így fogj hozzá a fermentáláshoz!

Ha csináltál már kovászos uborkát, akkor lényegében tudsz fermentálni, bár a két eljárás egy egészen picit különbözik egymástól. A folyamatot teljes részletességében nem is írom le. Akit érdekel, számos részletes receptet találhat az interneten. Nagyon ajánlom a fent említett blogot is, ahol a receptek mellett a tejsavas fermentálás teljes folyamata megismerhető, hasznos gyakorlati tippekkel színezve.

Ezzel együtt néhány alapszabályt fontosnak tartok tisztázni. Legfőképp azért, hogy egyértelművé váljon: fermentálni mindenki tud, a kellékei pedig ott lapulnak minden háztartásban.

fermentálás
Az otthoni fermentáláshoz nincs szükség speciális eszközökre

Mire van szükséged a fermentáláshoz?

Az egyik legfontosabb kellékünk egy jól záródó tetejű befőttesüveg. Ahogy a kovászos uborka készítésekor is alapszabály, itt is oda kell figyelnünk arra, hogy a befőttesüveg tiszta, steril legyen. Ehhez ki is lehet főzni, de a mikrohullámú sütő is nagy segítséget jelenthet.

Fontos még, hogy a fermentálni tervezett zöldség szeleteléséhez megfelelő eszköz legyen kéznél. A legtöbb esetben ehhez egy kés és egy vágódeszka is elég, de ha cifrázni kívánnánk, akkor gyalut, reszelőt vagy más eszközt is bevethetünk.

Ha ezek készen állnak, akkor többé-kevésbé már csak olyan kellékekre lesz szükség, amelyek bele fognak kerülni az üvegbe: víz, só (lehetőleg természetes, nem jódozott), fűszerek és zöldségek. Az utóbbiból a kezdőknek leginkább a káposzta, a sárgarépa, az uborka, a cukkini és a retekfélék ajánlhatók, ezekkel lesz a legkönnyebb dolguk.

Így készül a fermentált zöldség

A felforralt, majd kihűlt vízhez keverjünk literenként nagyjából 20 gramm sót, majd ezt öntsük bele a feldarabolt zöldségekkel lazán feltöltött befőttesüvegbe! Ha szeretnénk, akkor fűszer is mehet az üveg aljára, vagy akár rétegezve is, bár az ajánlások szerint a fűszerezést elengedhetjük, amikor még csak ismerkedünk az otthoni erjesztéssel.

Fontos, hogy a zöldségeket teljesen lepje el a lé. Ehhez a profik direkt erre a célra készült leszorítót használnak, de akár egy nagyobb darab zöldséggel is kiékelhetjük a többit. A lényeg, hogy a lezárt üveg teteje alatt végül csak maximum 1–1,5 cm maradjon.

A lezárt üveget tegyük közvetlen napfénytől védett, nagyjából 20–22°C-os helyre! Az érés hamar beindul, körülbelül három nap után pedig akár már a levét is meg lehet kóstolni. Ha már tapasztaltabbak vagyunk, akkor a színe és az illata is elárulja, milyen stádiumban van a fermentátumunk. Ami még fontos lehet: ha túlzottan nagy nyomás uralkodik az üvegünkben, akkor engedjük ki. Ehhez nem kell levenni a kupakot, elég csupán meglazítani. Ekkor sziszegve távozik a szén-dioxid.

Az üvegünket érdemes előzőleg peremes tálcára tennünk, hogy ha kifutna a lé, akkor ne áztassa el a kamrát. Fontos, hogy az eltávozott levet pótoljuk, ha a zöldségek a víz fölé kerültek volna.

Amikor késznek ítéljük a fermentált zöldséget, hasznos hűtőbe tenni, mert így hetekig eláll. A hidegben pedig lelassul a tejsavbaktériumok működése. Innentől kezdve mind a levet, mind a zöldségeket bátran fogyaszthatjuk, de figyeljünk oda a fent említett mértékletességre!

A fermentálás boszorkánykonyhája

Ha elég profivá válunk, akkor a fermentálás további trükkjeivel, illetve a fűszerezésben rejlő lehetőségekkel is megismerkedhetünk. Kreációinknak csak a kreativitásunk szabhat határt.

Azt is fontos megjegyezni, hogy nem csupán sós megoldások léteznek. Ha például fermentált üdítőket szeretnénk készíteni gyümölcsök felhasználásával, akkor a cukor és a méz is jól jöhetnek. Ekkor viszont számos egyéb dologra is oda kell figyelnünk. Ez is olyan téma, amelyről nem csupán egy-egy cikket, de akár könyveket lehetne írni.

search icon