Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy létezik egy viselet, amely melegben hűt, hidegben melegít, nem izzadsz bele, ráadásul mosni is alig kell? Hihetetlennek hangzik, ugye? Pedig nem az!
Néhány éve szinte megbabonázott az Index egyik cikke, amelyben különleges gyapjúból készült pólókat mutattak be. A tesztalany azt állította, hogy egy hónapig hordott egyetlen darabot anélkül, hogy kimosta volna, mégis mindennap úgy tudta felvenni, hogy nemcsak kellemetlen szaga nem volt, de egyetlen gyűrődés sem akadt rajta.
Ez nem fast fashion
Több se kellett, azonnal rákerestem a tesztelt márkákra. Jött is a hidegzuhany! Az ingek ára 100 dollár körül kezdődött, a vásárlás pedig csak netes rendeléssel működött volna. Ha valamitől nagyon idegenkedek, akkor ez az internetes ruhavásárlás.
Ha valamit nem tudok megtapogatni, és főleg nem tudom felpróbálni, akkor nem vásárolom meg. Így hiába tetszettek a pólók, a jellemzően ausztrál cégeknél elérhető ruhadarabok megrendelésébe ne mertem belevágni: mi van, ha nem jó a méret, nem áll jól, ki nem állhatom a ruha anyagát?
Miért ilyen drágák ezek a ruhák?
A merinói gyapjúból készült ruhák nem fast fashion kategóriájú és minőségű darabok. Anyagminőségük jóval felülmúlja ezekét, hiszen nem egyszerű gyapjúból, hanem a gyapjú egy speciális változatából készülnek. A merinó juhok gyapjában az a különleges, hogy az anyagot alkotó szálak átmérője jóval kisebb, mint az átlagos gyapjúé vagy más típusú textíliáké. Az én pólómat például 18,5 mikron vastag szálak alkotják. Összehasonlításként az emberi hajszál átlagos átmérője 50 mikron körül van.
Így aztán átmenetileg letettem a dologról, és reménykedtem, hogy egyszer majd itthon is elérhetőek lesznek ezek a márkák az üzletekben. Még néhány cikket elolvastam a témában, de aztán hosszú időre elnapoltam a kérdést. Szinte már el is felejtettem a merinói gyapjúból készült ruhák csodájáról olvasottakat, amikor:
Felfedeztem, hogy már itthon is lehet kapni!
Teljesen véletlenül találtam magam szembe a „merinó” felirattal az egyik sportüzletlánc polcai között válogatva. Először hitetlenkedtem, mert a kérdéses póló ára jóval alacsonyabb volt, mint az emlékeimben élő daraboké. Amikor pedig megnéztem a ruha anyagának az összetételét, még nagyobbak lettem kétségeim. A póló 62% merinói gyapjú mellett 27% akrilt és 11% poliamidot is tartalmaz.
Kapcsolódó bejegyzések
Legelők és juhok őre Erdélyben – interjúnk egy igazi pásztorral
Néhány éve újra felfedezték a nagy hagyományú legeltetés pozitív hatását a természetes biodiverzitásra. A gyepterületek életközösségét a pásztorok közreműködésével lehet megvédeni. Béres Sándorral beszélgettünk arról, hogy miként lett juhász, milyen ez az életforma, és hogyan kapcsolódik össze a legeltetés és a természetvédelem.
Mivel épp nyaralás előtt álltam, úgy gondoltam, hogy adok neki egy esélyt, hátha. Később aztán felfedeztem, hogy már más üzletekben is kaphatók ilyen anyagú pólók itthon is, de ezek ára még inkább a fenti tesztben említett darabokéhoz hasonlított.
Új pólóm adottságaival szemben egy kissé szkeptikus voltam. Ebbe az irányba terelt a szintetikus összetevők viszonylag magas aránya is, de főképp az, hogy bár rengeteget olvastam a témáról, még mindig kicsit tündérmesének tűnt a nem büdösödő, kvázi öntisztuló póló története.
Éles tesztelés
Mint írtam, épp nyaralás előtt szereztem be a pólót. Ráadásul 30 °C feletti hőségbe készültem, ahol a reggelek és az esték még igen hidegek voltak. A póló képességeinek a tesztelése szempontjából tehát az úti célom a legjobb helynek ígérkezett. Kíváncsian vártam, hogyan vizsgázik a merinói ruhadarab.
Kapcsolódó bejegyzések
RAWfiction
A RAWfiction gyapjúhulladékból készít hangcsillapító paneleket, melyek művészeti alkotásnak is beillenek. A tervező és tulajdonos a Moholy-Nagy-díjas textilművész, Temesi Apol.
Előzetes tájékozódásom során kiderítettem, hogy az egyetlen dolog, amire nagyon oda kell majd figyelnem, az, hogy a pólót esténként még véletlenül se gyűrjem be a többi szennyes ruha közé. Szépen fel kell akasztani egy vállfára, hogy ki tudja lógni magát, és kiszellőzzön.
A póló még bőven bírta volna, de bekapcsolt a tanult reflex
A nyaralás első három napján semmi gondom nem volt, a póló tényleg úgy viselkedett, ahogy viselkednie kellett: reggelre se gyűrődés, se szag, már lehetett is újra felvenni. Valamivel több mint harminc év szocializációját azonban nem lehet egyik napról a másikra a sarokba dobni, így a negyedik reggel bekapcsolt a „minden ruhát csak egyszer veszünk fel, kivéve, ha nadrág, pulcsi vagy kabát” reflex, és elkezdtem azon aggódni, hogy az nem lehet, hogy negyedszerre is felveszek valamit mosás nélkül. Végül nagy nehezen mégis legyűrtem az érzést, és mégis felvettem a makulátlan pólót.
A ruha még bőven bírta volna, mert mindenféle túlzás nélkül tényleg pontosan úgy nézett ki a hatodik reggelen is, mint az elsőn. Mégis úgy döntöttem, hogy gyors kézi mosás, öblítés nem fog neki ártani. A változatosság kedvéért így felvehettem a 10 napos nyaralásra elcsomagolt 6 póló közül a másodikat is.
Mitől egyedi a merinó juh?
A merinó juh eredetileg Nyugat-Ázsia hegyvidékéről származik, nagy volumenű tenyésztése pedig az Ibériai-félszigeten indult meg, ahol akkora értéket képviselt, hogy sokáig az országból való kivitelük halálbüntetéssel járt. A gyapjú esetében minél vékonyabbak a szálak, annál finomabb fonal készíthető belőlük. A merinó juhok gyapja sokkal finomabb más juhok gyapjához képest. A merinó fajtát épp ezért a világ legnemesebb gyapjútermelőjének tartják.
A második kör
Egy gyors, hoszteles–mosdókagylós mosást követően egy nap szünet után újra felvettem a pólót. Ezúttal elhatároztam, hogy még bátrabb leszek. A ruha hozta a kötelezőt, napokkal később sem volt semmiféle kellemetlen (vagy bármilyen) szaga, és minden reggel pont olyan volt, mint amit frissen vasalva készítettek nekem elő.
Bár közben a nyaralás véget ért, még mindig tart a lendület. A mosás óta már 8-szor sikerült felvennem (egy-két napos szüneteket beiktattam, de ennek nem volt köze a ruhához), és úgy tűnik, még mindig makulátlan, és semmiféle kellemetlen szaga nincs. Ráadásul az itthoni, ősziesbe fordult időjárásban is jól teljesít.
Tényleg jól szigetel
A merinói gyapjú kiválóan vezeti el az izzadságot a bőrfelszínről. Az izzadságfoltok, amelyek egyébként 30°C környékén már nem lennének szokatlanok, teljesen elmaradtak. Azt nem mondanám, hogy légkondiként viselkedett rajtam, de sokkal kellemesebb viseletnek éreztem a nagy melegben, mint egy klasszikus pamutpólót.
Közben itthon némileg hűvösebbre fordult az idő. Nem állítom, hogy a póló helyettesítené a pulóvert, a dzsekit vagy a réteges öltözködés más elemeit, de szent meggyőződésem, hogy jóval kevésbé érezni hűvösnek a levegőt, amikor viselem. A legtöbb gyártó ezt ki is emeli: a merinói gyapjú a hideg és a meleg ellen is jól véd.
Mennyire fenntarthatóak ezek a ruhák?
Ahogy minden más ruhához, úgy a merinói gyapjúból készültekhez is kapcsolódik kibocsátás. A fent idézett cikk szerint például 1 kg gyapjú előállítása 24,85 kg szén-dioxid kibocsátásával jár, és akkor még nem beszéltünk az alapanyag szállításáról, a ruha előállításáról, illetve arról a logisztikai folyamatról, melynek végén a termék eljut a vásárlóhoz. Mára már tudjuk, hogy a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyjából 10%-a a ruha- és cipőgyártás számlájára írható.
Kapcsolódó bejegyzések
Fashionscapes: létezik-e valódi körkörös gazdaság a divat világában?
londoni divathéten bemutatott új dokumentumfilm, a Fashionscapes azonban azt sugallja, hogy a vállalatok a körkörös divatot zöldmosási eszközként használják, hogy elfedjék, hogy a ruhák újrahasznosítása nem mindig működik olyan jól, mint ahogyan azt számlázzák.
Ennek ellenére mégis van a (merinói) gyapjúnak néhány olyan előnye, amely miatt jó döntést hozunk, ha ilyen ruhákat választunk. Először is, ahogy fentebb kiderült, ezeket a ruhákat jóval kevesebbszer szükséges mosni. Ha csak a szó klasszikus értelmében nem koszoljuk össze őket, akkor csak a megszokás miatt fogjuk időről-időre kimosni őket, a többit az anyag öntisztulására bízhatjuk. A kevesebb mosással rengeteg vizet, energiát és időt tudunk megspórolni.
Ha olyan darabot választunk, amely 100%-ban gyapjúból készül, akkor a textilhulladékkal sem kell törődnünk. A gyapjú komposztálható, néhány év alatt teljesen lebomlik a természetben.
Az állatvédelem miatt aggódok pedig szintén megnyugodhatnak: nagyjából az összes merinói gyapjúra szakosodott gyártó kerüli az úgynevezett „mulesing” technikát, amely ugyan több gyapjút eredményez, de az állatok számára fájdalmas eljárás. Ezzel szemben a kérdéses farmok kiemelten odafigyelnek az állatok jóllétére, sőt a fast fashion márkákkal szemben a legtöbben igyekeznek a teljes beszállítói láncot transzparenssé tenni.
A merinói mellett több ismert gyapjúféle is van. Az alábbiak mind igen értékes ruhaipari alapanyagok, ám érdekességük, hogy egyikük sem juhoktól származik:
- Alpaka: Az eredetileg Dél-Amerikában honos állatok gyapja fényes, könnyű és meleg, ráadásul igen tartós és hipoallergén. Értékes gyapja miatt itthon is egyre többet tartanak a kisebb testű lámaféléből.
- Angóra: Az angóragyapjú az angóranyulaktól származik. Szőrzetük igen finom, a merinói gyapjú szálvastagságához hasonló. Mivel a nyulak tartása érzékenységük miatt igen körülményes, az anyag ára rendkívül magas. Kedvelt alapanyaga a kalapoknak, a sálaknak, de alsóruházat és pulóver is készül belőle. Az elmúlt években sajnos olvashattunk kínai angórafarmok állatkínzó módszereiről.
- Kasmír: Az eredetileg Közép- és Kelet-Ázsiában honos kasmírkecske gyapja is igen finomnak számít, belőle készült híres termék a kasmírsál vagy pasmina. Az állat az alső szőrzetét vedli le, nem kell hozzá nyírni.
- Moher: Az angórakecske gyapja az úgynevezett moher. Az állat tartása (hasonlóan a névrokon nyúléhoz) igencsak nehézkes, mert sűrű gyapja miatt igen érzékeny a kártevőkre, helytelen táplálása pedig a gyapjú rövidüléséhez vezethet. Ennek ellenére értéke miatt több országban is tenyésztik az angórakecskét.
