Tizennégyezer-ötszáz négyzetméteren, közel ötszáz kiállító részvételével nyitotta meg kapuit a 80. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelyet 2021. október 7-10. között rendeznek az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként a HUNGEXPO területén, az E és B pavilonokban, valamint a közöttük kialakított Őshonos Udvaron. A kétévente megrendezendő esemény a hazai agrárium és élelmiszeripar legjelentősebb regionális eseménye.

Az első, 1829-ben életre hívott állatbemutató megálmodója Széchenyi István, egyszer úgy fogalmazott: „a termékeny föld teszi gazdaggá a nemzetet”. Idén is ennek szellemi örökségnek birtokában szervezik meg a 80. OMÉK-ot, amely a múltból táplálkozik, és a jövőbe mutat. Küldetése, hogy tradicionális értékeink megőrzése és felmutatása mellett hirdesse a 21. századi mezőgazdaság vívmányait.

Az OMÉK-ot Nagy István, agrárminiszter nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény mindig a magyar gazdák ünnepe volt. Az idei kiállítás és vásár azonban rendhagyó, hiszen most az „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” részeként valósul meg. A világkiállítás lenyűgöző programkínálatában megjelenik az ősi hagyományaink felelevenítése, a természet iránti szenvedély és a vadászati-, vadvédelmi kultúránk változatossága. A környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, az élelmiszer-előállítás, illetve a gasztronómia szervesen összekapcsolódó területek. Ezért különösen nagy öröm, hogy ez a sokszínűség összpontosulhat a Hungexpo területén és az OMÉK idén a vadászati világkiállítással együtt jelenhet meg, amely tovább erősíti az ágazatok közötti összhangot. Majd felhívta a figyelmet korunk egyik legnagyobb kihívására, a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Az egyik legzöldebb gazdasági ágazat a mezőgazdaság. Nem büntetni, hanem ösztönözni kell a mezőgazdasági termelőt egy még fenntarthatóbb termelés elérésében. Egy ilyen kiállításnak a jövőbe vezető utakat is meg kell mutatnia. A megújuló vidék, megújuló agrárium program a vidék gazdaságának új lábra állítását jelenti. Önmagában az idén meghirdetett pályázatokon már több mint 1000 milliárd forint került lekötésre, ami óriási előrelépési lehetőséget jelent. A vidék gazdaságának erősítése pedig egész Magyarország megerősítését jelenti. Bejelentette, hogy 2021. október 18-án megindul az agrártámogatások emelt összegű előlegfizetése. Az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól kezdve a gazdálkodók számára a közvetlen támogatások esetében a decemberben fizethető részfizetésekkel együtt legalább 260 milliárd forint, a terület- és állatlétszám után fizetett vidékfejlesztési támogatásoknál pedig több mint 46 milliárd forint kifizetését tervezik az idei évben a Magyar Államkincstáron keresztül. Az előlegfizetéssel fő céljuk, hogy pénzügyi segítséget nyújtsanak az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítsa a termelők pénzügyi stabilitását és likviditását. Ez szintén egy komoly hozzájárulás Magyarország Kormányának azon célkitűzéséhez, hogy megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint a vidéki térségeket.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta, az agrárium sikerességéhez a tudás és a munka mellett a gazdák szíve és a lelke is kell. Most zajlik a közös agrárpolitika reformja, megkezdődött a 7 éves költségvetési ciklus. Szükséges, hogy a klímaváltozás figyelembevételével a legkorszerűbb tudást és technológiát alkalmazni, így lehetünk a legsikeresebbek.  Az OMÉK tökéletes alkalom arra, hogy megismerjük azt a tudást, képességet, amelyeket a szakértőink adnak át nekünk.

Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy csak a mai napon 20 ezren látogattak el a kiállításra, így a központi helyszínen, a Hungexpo területén eddig 300 ezernél is többen látták már a kiállítást, a teljes rendezvényen, 530 különböző helyszínen pedig eddig összesen 1 millió húszezer látogató volt részese az eseménysorozatnak. „A magyar föld legjava” és az „Egy a Természettel” szlogenek szorosan összefüggenek egymással: a vidéki, vagyis a valódi élet minőségét helyezi újra a középpontba az európai urbanizációs folyamattal szemben, a vidék értékeit és szépségeit mutatják be a társrendezvények.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy nem véletlenül vívta ki az OMÉK az ismertséget, miközben őrzi a hagyományokat, de a jövőbe vezető utakat is megmutatja. A hazai agrárium kiválóan teljesít, amire a koronavírus is ráerősített. A jövőt illetően kiemelte, hogy a feldolgozóipar erősítése fontos az élelmiszeripar sikerességéhez, amihez a Vidékfejlesztési Program hozzájárul. Ennek elősegítése érdekében meg kell győzni a fogyasztókat, hogy magyar termékeket válasszanak, a kereskedelem szereplőit pedig a magyar termékkínálat szélesítésére, melyre főként az online térben van kitörési pont. 

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az OMÉK szervezőjeként elmondta, az OMÉK és az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás is a természetet szerető és értő emberek rendezvénye, így a két kiállítás együtt egy még tágabb spektrumot tud adni mindabból a minket körülvevő világból, amit fontos értékelnünk és megőriznünk a jövő generációi számára. Az elmúlt két év legfontosabb tanulsága a magyar vidék és a magyar agrártársadalom helytállása volt. Ha az elmúlt évtizedet vizsgáljuk, akkor a magyar vidék és agrárium dinamikusan tudott fejlődni. Hozzátette: „Hitünk az, hogy az OMÉK idővel a regionális bástyája tud lenni az exportfejlesztésnek, ahova sokan ellátogatnak különböző országokból és meg tudjuk magunkat mutatni a nagyvilágnak.”

A megnyitót a díjak átadásával zárták le, tizenhárom díjat és három oklevelet nyújtottak át.

A magyar föld legjavának díjazottjai

Miniszteri nagydíj Gallicoop Zrt – Gallio Termékcsalád

Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban díj Panyolai Silvorius gyógynövény likőr szilvaágyon érlelt termékével a Panyolai Szilvórium Zrt.

Hagyomány és Innováció az Agrárgazdaságban Díj keretében Oklevelet kapott Panyolai Szilvórium Zrt. 

Élelmiszeripari Nagydíj – I. helyezett Nativus Sous Vide Dámszarvas comb

Élelmiszeripari Nagydíj – II. helyezett Baker Street Kft – FreeScuits gluténmentes kekszcsalád

Élelmiszeripari Nagydíj – III. helyezett Nádudvari Vajkrém

Élelmiszerpazarlás megelőzéséért Díj – Élelmiszer-előállítás VIRESOL Kft.

Élelmiszerpazarlás megelőzéséért Díj – Élelmiszer-kereskedelem Munch Europe Kft.

Termelői Összefogásért Díj Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet – Ván Jenő elnök

Termelői Összefogásért Díj keretében Oklevelet kapott Alföldi Sertés Szövetkezet – Marczin Zsolt ügyvezető

Mezőgazdasági Nagydíj – Növénytermesztés KITE Zrt.

Mezőgazdasági Nagydíj – Növénytermesztés kategóriában Oklevelet kapott Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.

Mezőgazdasági Nagydíj – Állattenyésztés Bábolna TETRA Kft. és az általuk nemesített, klimatikus változásokhoz adaptált tyúk genotípusok

Mezőgazdasági Nagydíj – Állattenyésztés kategóriában Oklevelet kapott Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

Mezőgazdasági Nagydíj – Kertészet Nemeskert Kft.

Mezőgazdasági Nagydíj – Kertészet kategóriában Oklevelet kapott Gyöngyösi és Társai Kft.

Mezőgazdasági Nagydíj – Fiatal agrárszakember Bakó Dániel szentesi fiatal gazda

Gasztro FolkTrend díj Hollóköves Bisztró Hollókő

Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban elismerést vett át az ÖMKi

Bár a paradicsom szezonjának vége, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta öko paradicsompalántái mégis újra reflektorfénybe kerültek: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) megkapták a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést. Az öko tájfajta paradicsompalánták olyan hagyományos és tájjellegű hazai termékek között nyerték el a legjobbnak járó elismerést, amelyek a mezőgazdaságban leginkább szolgálják a fenntartható fejlődést. 

A díjra pályázott termékeknek és élelmiszereknek a fenntarthatósági szempontokon túl, egyéb szigorú követelményeknek is meg kellett felelniük. Szempont volt a termék dokumentálható történeti múltja, egy adott tájegységhez való kötődése, valamint az előállítási mód hagyományossága. A pályázati kiírás szerint a termékhez kötődő tudásnak speciális ismeretekre, innovatív megoldásokra kellett épülnie. Mindemellett csak forgalomban levő termékkel lehetett pályázni. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum célja a pályázat kiírásával elsősorban a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelése volt. A díjat szakmai zsűri ítélte oda a kategóriában leginnovatívabb magyar agrárfejlesztésnek. 

Kéz a kézben a hagyomány és az innováció

A tájfajtákat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre, adott területen, hosszú idő alatt. Mára a tájfajták az üzemi termelés miatt nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből. Éppen ezért háztáji nevelésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár-örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához. Ezért is szolgálják méltón a tájfajta paradicsompalánták a fenntartható gazdálkodást. Az öko minősítésük pedig garantálja, hogy a palántákat szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen nevelik fel, így ezzel a termesztési módszerrel hosszútávon járulnak hozzá egészségünk és környezetünk védelméhez.

Az ÖMKi öko tájfajta paradicsomai rendkívüli genetikai változatossággal és különleges gasztronómiai értékekkel bírnak, forma- és ízgazdagságuk leképezi Magyarország egyes vidékeinek adottságait, növénytermesztési és étkezési hagyományait, legyen szó a Ceglédi sárga, a Tolna megyei rongyos, a Faddi lila, a Gyöngyösi paprikaalakú, a Máriapócsi koktél vagy a Mátrafüredi ökörszív fajtáról.  

A különböző fajták sokszínű felhasználása és ízvilága mellett a magyar gasztronómia jeles képviselői is kiálltak. Az öko paradicsomok három éve, a Bocuse d’Or nyertes séfpárosa, Szulló Szabina és Széll Tamás konyhájában, tavalyelőtt pedig az ország egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Havas Dóra konyhájában bizonyítottak. A Lila Füge márka alapítója az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete lett. Tavaly az őrségi Pajta Bisztró séfje, Farkas Richárd negyven palánta örökbefogadásával vállalta az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete címet, hogy ezáltal is népszerűsítse e különleges fajtákat. Szintén ő jelölte nagykövetként az ÖMKi tájfajta öko paradicsompalánta projektjét a Highlights of Hungary díjra, aminek keretében a projekt idén februárban az 5. helyen került be Magyarország 55 legkiválóbb magyar kreatív teljesítménye közé.

„Óriási öröm átvenni az újabb elismerést, amely kutató és ismeretterjesztő munkánkat dicséri. A program dinamikus fejlődésen ment keresztül azóta, hogy kilenc éve kikértük a vetőmagokat a tápiószelei génbankból és elindítottuk a tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló, On-farm kutatásunkat biogazdák közreműködésével. A hazai gasztronómia elismeréséből, a szakmai díjakból és a fogyasztók pozitív visszajelzéseiből felbecsülhetetlen motivációt nyerünk a projekt folytatásához.” – nyilatkozta az OMÉK-on átvett újabb elismerés után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője

2021-ben a növekvő fogyasztói érdeklődésre adott válaszként, 20 000 palántát szállított az ÖMKi a boltokba és további 1500 palántát értékesített saját webáruházában és átadópontjain keresztül. Idén először a legkisebbek kertjeibe is eljutottak a bio tájfajták: a kutatóintézet az Ovikert program keretében 30 óvodának ajánlott fel paradicsom palántákat, hogy a gyerekek is megtapasztalhassák, milyen finom és egészséges a saját kertben megtermelt, frissen szedett, biozöldség. 

Az öko tájfajta paradicsompalánta program távlati célja azonban sokkal több, mint értékesítés és szemléletformálás. Az ÖMKi célja, hogy aktuális kutatásaival is maximálisan támogassa a biotermesztéssel foglalkozó gazdákat és a fenntartható mezőgazdaságot, ennek érdekében fejleszti például a körforgásos gazdálkodásból származó palántaföldeket. 

(forrás: AMC – ÖMKi, fotó: mti, AMC, canva)