A vidék kifejezést rendkívül széleskörűen értelmezve használjuk a magyar nyelvben. 
Alapvetően térbeli egységként értelmezzük, de természeti-táji, társadalmi-kulturális és gazdasági vonatkozása is van.

A hétköznapi használatban leggyakrabban az ország minden városát, falvát és tájékát értjük alatta a főváros kivételével.

Másik jelentésében olyan terület, amelyet bizonyos szempontból (fekvés, domborzat, növényzet, lakosság, gazdasági jelleg stb.) nézve, sajátos jellegénél fogva egységesnek tekintünk. Például:

• sík vidék
• aszályos vidék
• iparvidék

De egy adott hely környékeként is használjuk a kifejezést, mint:

• A Tisza vidéke
• Debrecen vidéke

“Sokak szerint a vidéki terek jól definiálhatók és objektív mutatók segítségével egzakt módon körülírhatók, míg mások megkérdőjelezik a vidékfogalmak általános érvényét és időtállóságát. Az ezzel kapcsolatos eddigi eredményeket, különböző nézeteket és polémiákat áttekintve – más hazai műhelyekhez hasonlóan – mi is arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy a „vidék” mint térkategória pontosan nem határozható meg.”
(Kovács András Donát (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete )

Kapcsolódó bejegyzések

Egy kezdő vidéki naplója – 1. rész

Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy ma lesz négy birkám, egy csapat tyúkom, és leszüreteltem már vagy 50 kg paradicsomot a saját növényeimről, valószínűleg nagyon kinevettem volna.  Még úgy is, hogy álmok szintjén volt valamiféle megalapozottsága az állításnak. 2020 úgy indult, hogy ez lesz az az év, amikor visszaáll az életem a […]

“A fogalmi vita és a vidéki körzetek gyakorlati meghatározása azért is vált a vidéktudományok egyik központi kutatási témájává, mert az európai vidékfejlesztés rendszerében a nagy összegű fejlesztési támogatások allokációjához a rurális területek pontos kijelölése szükséges. A fogalmi vitának ezért nehezen túlbecsülhető gyakorlati következményei vannak. Nem véletlen, hogy a hazai irodalomban is akkor sűrűsödtek meg a vidékdefinícióval foglalkozó írások, amikor az uniós tagság közeledtével elérhető közelségbe kerültek az európai fejlesztési források, és a vidékfogalom a fejlesztési források felosztásáért folytatott hatalmi küzdelem tárgyává vált.”
– írja Kovách Imre “A vidék az ezredfordulón” című könyvében

Az Európai Unió (EU) értelmezésében az a terület számít vidéki térségnek, ahol a népsűrűség 100 fő/km2 alatt van, és ahol a lakosság jelentős hányada mező-, erdő-, vad- vagy halgazdaságból él. A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, amelyek együttesen az Európai Unió összterületének 91%-át alkotják.

Kapcsolódó bejegyzések

A kezdő vidéki tavaszi naplója

Úgy tűnik, ha kicsit késve is, de beköszöntött a tavasz, így vidéken is elindult az élet. Itt a kezdő vidéki tavaszi kiadása.

A magyar vidék

Tudományosan is több vidék definícióval találkozhatunk. A továbbiakban mi az MTA munkatársai által jegyzett “A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete” tanulmányban alkalmazott definíciót vesszük alapul.

Kovács András Donáték (tudományos munkatárs, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete) munkájukban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) azon alapelvéből indultak ki, amely szerint minden 10 000 fő alatti település vidékinek számít. Ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy az Európai Unió a 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozási tervezeteiben az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közösségi szinten irányított helyi fejlesztései (CLLD) a városokat sem zárják ki a kedvezményezettek közül.

Ezen az alapon a 10 000 fős lakosságszámot nem tekintik korlátnak. Ennek megfelelően a vidéki járások meghatározása a következők szerint foglalható össze:

• Minden olyan járás vidéki, amelyben csak 10 000 fő lakosságszám alatti települések találhatóak.
• Azok a járások is rurálisak, ahol a központi város lakónépessége ugyan nagyobb, mint 10 000 fő, de a járás népsűrűsége az országos átlag, vagyis 107 fő/km2 alatt van.

A meghatározást a következőkkel indokolták 2015-ös tanulmányukban:

• Települési szinten egyértelműen a 10 000 fő lakosságszámú településeket tekinthetjük vidékinek, amely már az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) is megjelent.
• Az ÚMVP felemás települési-térségi típusú definícióját mindenképpen meg kell változtatni, ha térségi alapú és differenciált vidékfejlesztést akarunk megvalósítani a 2014–2020-as költségvetési időszakban.
• Térségi szinten a magyar településhálózat sajátosságai miatt lakosságszámkorlátot nem húznánk meg (az OECD vidék meghatározásában a 200 ezer fős nagyváros térségi léte módosítja a besorolást, ami Magyarországon a fővároson kívül csak Debrecent érintené).
• Ebből következően minden olyan járás vidékinek tekinthető – a járásközpont településméretétől függetlenül –, ahol az országos átlagnál (107 fő/km2) alacsonyabb a térség népsűrűsége; így az aprófalvas térségek és az alföldi középvárosok területei is vidékiek lesznek.
• Egyetlen kivétel van véleményünk szerint, amely további vizsgálatot igényelne: a Hajdúhadházi járás, mely Nyíregyháza és Debrecen közé ékelődve kiszorul a vidéki térségek közül.

A vidéktípusok a hazai járások szintjén

Egyre többen költöznek vidékre Magyarországon

Magyarországon megközelítőleg 2900 ötezer főnél kevesebb lélekszámú kistelepülés található, amely a Magyar Falu Programba sorolható. Ezek zöme, nagyjából 2500 település nagyon nagy arányban veszített a népességéből az elmúlt évtizedekben.

Amíg 2012 és 2019 között az ötezer fő alatti települések lakossága 74,3 ezer fővel apadt, addig a KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben (ez az 5000 fő alatti települések 40%-at jelenti).

Ezzel párhuzamosan a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség. Az elmúlt években a 23 megyei jogú város közül csak hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege.

A vidék elnéptelenedésének tendenciájában 2019 óta fordulat állt be ami többek között a Magyar Falu Program és a “falusi CSOK” eredményének tudható be. A kistelepülések jelentős részén nem csak megállt az elnéptelenedés, hanem sok helyen kis mértékű népesség növekedés is kimutatható. 2019 óta 900 vidéki településen növekedésnek indult a népességszám.

Kapcsolódó bejegyzések

Erdőkertet tervezünk – Egy kezdő vidéki naplója, 2. rész

Idén ősszel közel 50 fát ültettünk el, első lépésként egy buja dzsungel irányába. Most nem elsősorban klímavédelmi megfontolásaink voltak, sokkal inkább az egészséges, friss gyümölcsök iránti vágy vezérelt minket. A tervünk viszont nem egy megszokott gyümölcsös telepítése.

A KAP (Közös Agrárpolitika) vidékfejlesztési pillérén keresztül nagyon jelentős összeget, 4.265 milliárd forintot fordít Magyarország a vidék, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig az EU-s 3.272 milliárd forintos támogatás mellett.
A Magyar Falu Programra és a falusi CSOK-ra az elmúlt két évben 350 milliárd forintot költött a kormány.

A témában ajánljuk a KSH munkatársával, Dr. Rövid Irénnel készült Infostart interjút.

A vidék helyzete Európában

Az EU vidéki területei az európai életmód alapvető részét képezik. 137 millió embernek ad otthont, ami az Unió lakosságának közel 30%-át és területének több mint 80%-át teszi ki.

Az elmúlt évek modern és átfogó, EU-szintű vidékkutatásai közül kiemelkedett a SEGIRA projekt (Study of Employment, Growth and Innovation in RuralAreas) az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Regionális Fejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) kezdeményezésére, 2010-ben.

A vidéki térségekben a foglalkoztatásról, növekedésről és innovációról szóló tanulmány (SEGIRA) célja, hogy alapos értékelést adjon a vidéki területek foglalkoztatási és növekedési helyzetéről, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, a mezőgazdaságra és az agrár-élelmiszeriparra, a vidéki területek gazdasági növekedéséhez szükséges legfontosabb feltételekről, valamint a vidéki területek foglalkoztatásának és társadalmi-gazdasági fejlődésének fő mozgatórugóiról.

Az Unió különböző térségeit elemezve a kutatók a következő főbb megállapításokat tették:

• Európa vidéki régiói nincsenek strukturális lemaradásban

Az európai vidéki és átmeneti térségek strukturálisan (népességfejlődés, nők foglalkoztatottságának aránya, a gazdaságilag aktív népesség fejlődése, ingázók aránya, eltöltött vendégéjszakák száma a helyi lakosság számával összefüggésben, helyi lakosság adóhányada) nem feltétlenül elmaradottak, sőt számos vidéki térség a 2000-es években „jobban teljesített”, mint a városi régiók.

• A “vidékiséget” inkább a térségek funkciói és nem a gazdasági aktivitásuk határozza meg

Ilyen funkciók például a termelés és beszerzés, a munkahelyteremtés és ezáltal a jövedelemszerzés biztosítása, az oktatás és kultúra, a település és lakhatás, a szociális szolgáltatások, a rekreációs funkció, az ökoszisztéma-szolgáltatások.

• Differenciáltabb regionális fejlesztésekre van szükség

A kutatók által végzett klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a regionális fejlesztéseket sokkal differenciáltabban kell kezelni a regionális kontextusok szerint, tehát a vidéki régiókra nem szabad homogén egységként tekintenünk a fejlesztéspolitikában.

A városi területek továbbra is a növekedési pólusok szerepét töltik be, de a valóságban a vidéki területek sokkal differenciáltabb szerepet játszanak annál, mintsem, hogy csak a városokat tápláló mezőgazdasági termelő területekként kezeljük őket. A kutatás azt mutatja, hogy a vidéki területek funkcióinak spektruma, illetve növekedési és foglalkoztatási potenciálja jelentősen megnőtt, ami támogathatja a helyalapú politika irányába való elmozdulást.

Azok a régiók fognak jobban teljesíteni, amelyeknek sikerül a leginkább kihasználniuk a gazdasági ágazatok közötti együttműködési lehetőségeket.

• Ellenurbanizációs folyamat

Európa szerte számos vidéki térségben tapasztalható egyfajta ellenurbanizáció, mivel a tehetősebb, mobilisabb polgárok úgy döntöttek, hogy elhagyják a nagyvárosokat és vidékre költöznek, hogy onnan járjanak be dolgozni, ott indítsanak új vállalkozást vagy ott vonuljanak nyugdíjba.

A fogalom tisztázása végett idézzük Dr. Tomka Béla történész szavait “Európa társadalomtörténete a 20. században” című könyvéből:

“Az ellenurbanizáció során a lakosság térbeli koncentrációja nem csupán leáll, hanem egyenesen csökkenni kezd. Másként fogalmazva a legnagyobb és legsűrűbben lakott települések és településrészek népessége kevésbé nő, mint a többié, vagy egyenesen csökkenésnek indul. Az ellenurbanizációnak több formája lehet. A városodás folyamata legradikálisabban akkor fordul meg, ha mind többen kívánnak falusias vagy kisvárosias jellegű településeken élni, ahol nemcsak a városokétól, hanem az elővárosokétól is jelentősen különbözik az életstílus. Léteznek azonban szakemberek, akik szerint az ellenurbanizációnak nevezett jelenség tulajdonképpen nem más, mint a szuburbanizáció egyik megjelenési formája. A sűrűn lakott régiókban ugyanis szinte lehetetlen elhatárolni az egyes településeket egymástól. Egy kisebb, önálló település adott esetben közelebb lehet a nagyváros központjához, mint ugyanennek a nagyvárosnak egy szuburbiája. Az ellenurbanizációt tehát az is okozhatja, hogy a lakosság egyszerűen „túlcsordul” a város adminisztratív határain. Ez ugyan statisztikailag csökkentheti a város lakosságát, de a valóságban inkább a város térbeli terjeszkedésének számít.”

• Vidék és GDP

Az új tagállamok vidéki régióiban nagyobb a GDP/fő növekedése, mint az EU15-ök hasonló régióiban, azonban a foglalkoztatási ráta (59%) alacsonyabb, mint az EU15-ök vidéki területein. Hozzá kell tenni: van honnan fejlődni, az új tagállamok GDP/fő eredménye csak 45%-a az EU15-ök GDP/fő eredményének.

• A vidéki foglalkoztatás és növekedés fő mozgatórugói

1. Természeti erőforrások és környezetminőség

2. A gazdaság ágazati szerkezete

3. Életminőség és kulturális tőke

4. Infrastruktúra és megközelíthetőség

• A vidék növekedésének legfőbb akadályai

1. Demográfiai változások és migráció (a fiatalok elvesztése és elöregedés)
2. Infrastruktúra és elérhetőség
3. A gazdaság ágazati szerkezete

• A vidéki Európa legfontosabb gazdasági ágazatai

A vidéki Európa számára a legfontosabb gazdasági ágazatok a következők jelenleg:

1. mezőgazdaság
2. turizmus
3. élelmiszer és ital
4. építőipar

• Fiatalok és nők helyzete Európa vidéki térségeiben

Az esettanulmányok azt vizsgálták, hogy a szakpolitika milyen mértékben támogatta a fiatalok és a nők  részvételét a vidéki térségek gazdasági sikerének elősegítésében. Az eredmények vegyesek voltak. Azt mutatják, hogy a politika viszonylag erősen a fiatalokra összpontosít, mind az EU15-ök, mind az újabb tagállamok között, de a nőkre kevésbé koncentrálnak.

• A vidékfejlesztési erőfeszítések hatása Európában

A legtöbb vizsgált régió általában pozitívan értékelte a vidékfejlesztés hatását a növekedésre és a foglalkoztatásra, de természetesen sok regionális eltéréssel. Az idegenforgalom, a mezőgazdaság és a szolgáltatási szektor mind olyan ágazatok voltak, amelyekre a szakpolitikai beavatkozás ösztönzőleg hatott.

Mik a vidéki élet előnyei?

„Vidék vagy város? Hol jobb élni?”
Gyakran hangzik el a következő felvetés és a legtöbb embernek igen markáns véleménye van a témáról.

Holott nem fekete vagy fehér a kérdés. Megválaszolásához ismernünk kell annak a személyes preferenciáit, életkörülményeit, aktuális életszakaszát, akinek a szemüvegén keresztül meg szeretnénk vizsgálni a kérdést. Ugyanis, ami egyikünknek előny az a másikunk számára lehet hátrány és ami az életünk egyik szakaszában fontos szempont az lehet, hogy egy másik szakaszban már jóval kevésbé lesz az.

A továbbiakban a vidéki élet előnyeit összegezzük az általában elhangzó vélemények, érvek és tudományos kutatások mentén (a vidék alatt a 10.000 lakos alatti településeket értjük most).

A természet pozitív egészségügyi hatása

A természet és a zöldterületek közelsége pozitív hatással van az egyén egészségi állapotára. A kutatások kimutatták, hogy a természettel és az élőlényekkel való kapcsolat a legtöbb embernek hajlamos jó közérzetet adni (Kellert & Wilson, 1993; Maller et al., 2002). A környezetében lévő természet minősége pedig hatással van az egyén mentális egészségére, legyen szó az otthonunkról, a munkahelyünkről vagy az általunk gyakran látogatott helyekről.

A holland Egészségügyi Tanács átfogó vizsgálatot készített a természet és egészség kapcsolatáról. Öt olyan közvetítő mechanizmust azonosítottak, amelyek révén a természet hatással van az egészségre

• stresszből és figyelemzavarból történő rehabilitáció
• a testmozgás ösztönzése
• a társas kapcsolatok elősegítése
• a gyermekek fejlődésének stimulációja
• a személyes fejlődés és a céltudatosság ösztönzése

Kevesebb zaj hatás, kevesebb impulzus

Az Európa környezeti zaj ártalmait vizsgáló 2020-as kutatás (Environmental noise in Europe – 2020) megerősítette, hogy a környezeti zaj, különösen a közúti közlekedés okozta zaj továbbra is jelentős környezeti problémát jelent, amely emberek millióinak egészségét és jólétét befolyásolja Európában. Az európai lakosság húsz százaléka van kitéve olyan zajszintnek, amely hosszú távon káros az egészségére. Ez több mint 100 millió embernek felel meg Európában.

A kistelepüléseken ezeknek a környezeti zajártalmaknak kevésbé vagyunk kitéve, mint a nagyvárosokban.

A saját kert aranyat ér

Amennyiben saját kertünk van a csend és nyugalom mellé termőterületet is kapunk, ahol odafigyeléssel és munkával jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt termeszthetünk, biztosítva magunk és családunk számára a minőségi táplálkozás alapjait, növelve a függetlenségünket a kereskedelemtől és szerezve egy csodálatos hobbit.

A vidéki ingatlanok olcsóbbak

Az átlagos ingatlanárak a vidéki régiókban hagyományosan jelentősen olcsóbbak Budapestnek és agglomerációjának az árainál.

A KSH adatai alapján egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint átlagosan a következők szerint alakul:

Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint

Ingatlan átlagár megyénként és Budapesten (2020.I.-IX., Ft/m2)

A tízezer lakosra jutó új lakások számában már nem Budapest vezet, több megye is erős növekedést produkált ebben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint:

Ahogyan a használt lakáspiacon az elmúlt egy-két évben egyre inkább érezhető volt, úgy az új lakások piacán is arra lehet számítani, hogy a lakásépítések motorja vidékre költözik.

Vidék a művészetekben

A vidéket talán a XIX. században dolgozták fel legaktívabban a különböző művészeti ágak képviselői. Jókai, Móricz, Petőfi rögtön eszünkbe juthatnak a szó hallatán, és még sokáig folytathatnánk az irodalom nagyjainak sorát, akik írtak a vidékről. Bőven találunk a festészetben is példát a vidék feldolgozására, gondoljunk csak például Markó Károly, Munkácsy Mihály, vagy Mészöly Géza alkotásaira. A vidék szerepének változása a művészeti alkotásokban is tettenérhető a különböző történelmi időszakokon végighaladva.

Ismeretterjesztő, hídépítő programok

Az AGRYA, azaz a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 2011 óta szervezi a Vidék Kaland elnevezésű nyári programját, ami az agrárium iránt érdeklődő városi fiataloknak ad betekintési lehetőséget a vidéki gazdálkodás mindennapjaiba egy fiatal gazdánál. Az egy hetes programra honlapjuk szerint nem ritka a többszörös túljelentkezés.

Hasonlóan “hídépítő” a FIVÉM – Fiatalok a Vidéki Értékek Megőrzéséért szervezet tevékenysége, akik a fiatalok és az idősebb gazdálkodók közt szeretnének szoros és értékteremtő kapcsolatot létrehozni:

“Ezt azáltal tesszük, hogy megszólítjuk és bevonjuk őket az agrárvilág mindennapjaiba, tevékenységeibe. Hiszünk abban, hogy az új generáció éppen úgy képes meglátni a vidéki élet szépséget, mint ahogyan azt az elődeink tették. A vonzó életpálya kialakítását a tudományos élettel szorosan együttműködve képzeljük el. Legfőbb célunk, hogy választ adjunk a XXI. századi mezőgazdaság kihívásaira, ezzel is elősegítve a generációváltást, elköteleződve a vidéki értékek mellett.”

Ajánlott Facebook csoportok a téma iránt érdeklődőknek

Vidéken újrakezdők

„A mai nehéz és bizonytalan időkben vannak olyanok, akik a vidéki élet békéjében, elsősorban önellátásra koncentrálva új életet akarnak kezdeni. Az ilyen hatalmas életmód változtatás rengeteg ismeretlen nehézséget hordoz magában. A vidéken – tanyán, falun – az újrakezdők egy része rendelkezik minimális mezőgazdasági ismeretekkel, mások teljesen vakon ugranak a mélyvízbe. Ezen a helyen a lehetőségeket és nehézségeket is meg tudnánk beszélni, hogy aki komolyan foglalkozik ezzel a gondolattal, vagy éppenséggel már benne is van, ötletekhez és ismeretekhez jusson, de az ellenvetéseket is szívesen látjuk, mert csak ilyen módon tudjuk feltárni azokat a nehézségeket, amelyek másképp nem is jutottak volna az eszünkbe.”

Vidéki Vendégházak

Aki egyelőre csak ideiglenesen kóstolna bele a vidéki életbe és élvezné a természet közelségét, azoknak érdemes meglátogatni ezt a csoportot.

Vidéki ingatlan kereső

Ha vidékre költöznél vagy csak érdekel a vidéki ingatlan felhozatal, akkor érdemes szétnézni ebben a csoportban is:

A vidéki Ház – közösségi csoport

Ha vidéki házak berendezési ötleteire, kertjeire vagy kíváncsi, akkor ide is nézz be:

Gyakori kérdések a vidékről röviden