A környezetvédelem már az élet számtalan területén előtérbe került. Egyre több energiát fektetünk új, innovatív módszerek kidolgozásába, melyekkel mindig egy kicsivel környezetbarátabbá tehetjük a mindennapjainkat. Azonban soha ne felejtsük el, hogy olykor az olyan egyszerű hétköznapi dolgokkal is zöldíthetünk, mint például a fogmosás! Ezt teljes bizonyossággal állítom.
A kijelentés több szemszögből is vizsgálandó. Ezúttal tudományosan, kutatási eredmények számadataival alátámasztva magyarázom el.
Naponta kétszer mosunk fogat a megfelelő eszközzel, technikával és alapossággal, majd fogselymezünk, esetleg fogköztisztító kefét használunk. Ezt megismételjük az év minden egyes napján. Ennek eredményeképpen egy általánosan jó egészségnek örvendő személy csak a féléves kontroll alkalmával találkozik fogorvosával, valamint szintén félévente egy tisztítás erejéig a dentálhigiénikusával. Ez nemcsak látszatra költséghatékony, hanem általa csökkentjük a fogászatra utazások gyakoriságát, ami által pedig minimalizáljuk a ráfordított időt, energiát és a szén-dioxid-kibocsátást egyaránt.
Kapcsolódó bejegyzések
Fogmosás fenntarthatóan: melyik fogkefét válasszam?
Manapság a fogkefékből is létezik fenntartható változat, de biztos, hogy a bambusz a befutó?
Ez utóbbi természetesen attól is függ, hogy milyen közlekedési eszközt választunk, amikor ellátogatunk a fogászatra. Egy brit kutatás számadatai szerint ugyanis egy angliai fogászat teljes karbonlábnyomának 31,1%-át a páciensek utazása eredményezi. Amikor tehát a féléves fogászati kontrollra és a dentálhigiénés kezelésre kerül sor, menjünk gyalog, biciklivel vagy (közösségi) elektromos járművel, ezzel is csökkentve az adott fogászat ökológiai lábnyomát.
Kép forrása: Duane B, Stancliffe R, Miller FA, Sherman J, Pasdeki-Clewer E. Sustainability in Dentistry: A Multifaceted
Approach Needed. J Dent Res 2020; 99(9): 998–1003.
Carbon modelling within dentistry: towards a sustainable future. Public Health of England, 2018.
Biztos mindenkinek ismerős, hogy egy fogászati ellenőrzés alkalmával a fogorvos alaposan, fogról fogra haladva végignézi a fogfelszínt tükör, szonda és levegőfújó (úgynevezett puszter) segítségével. Esetleg digitális röntgenfelvételt is készít a teljes képalkotás érdekében. Emellett a dentálhigiénikus eltávolítja az elszíneződéseket és a fogkövet egy professzionális, több lépéses szájhigiénés kezelés alkalmával.
De jöjjenek az említett számadatok!
Minden megelőzhető fogászati beavatkozásnak hatalmas a karbonlábnyoma. Ilyen például a fogszuvasodás, ami a nem megfelelő otthoni szájápolás következménye. A fogszuvasodást jobb esetben töméssel, előrehaladott állapotban pedig gyökérkezeléssel lehet csak orvosolni.
Ha kellő figyelmet fordítunk a prevencióra – ebben az esetben az alapos fogmosásra –, akkor mindössze a legkisebb karbonlábnyomú beavatkozással kell számolnunk, a fogászati szűrővizsgálattal. Az említett brit kutatás szerint egy általános fogászati ellenőrzés körülbelül 5,5 kg szén-dioxid-kibocsátással jár. A szintén a prevenciós szakasz részét képező dentálhigiénés kezelés, jórészt fogkő-eltávolítás pedig 6,5 kg szén-dioxid kibocsátását vonja maga után.
Fotó: Mester Emese
Ezzel szemben az említett esztétikus tömés, amelyet a szuvas fogak ellátására alkalmaznak, 14,8 kg szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A mindenki számára rettegett gyökérkezelés pedig 23,3 kg szén-dioxidot termel. Tehát ezeknek a megelőzhető fogászati beavatkozásoknak háromszor-négyszer nagyobb az ökológiai lábnyomuk, mint a prevenciós fogászati kezeléseké.
Ráadásul a gyökérkezelt fogakat a legtöbb esetben fogtechnikus által készített fogművekkel kell véglegesen ellátni, ami messze a legmagasabb szén-dioxid-kibocsátással jár, ahogyan ezt az alábbi diagram is mutatja.
Forrás: Duane B, Stancliffe R, Miller FA, Sherman J, Pasdeki-Clewer E. Sustainability in Dentistry: A Multifaceted Approach Needed. J Dent Res 2020; 99(9): 998–1003.
Carbon modelling within dentistry: towards a sustainable future. Public Health of England, 2018.
Legyen inkább foghúzás?
Érdekességként megemlítem, hogy a foghúzást is a legkisebb karbonlábnyomú kezelések közé sorolja a szóban forgó brit kutatás.
Egy fog eltávolítása 8,6 kg szén-dioxid kibocsátásával jár. Azt azonban fontos leszögezni, hogy egyáltalán nem bölcs dolog a környezettudatosság jegyében kihúzatni egy kezelésre ítélt fogat (egyetlen kivétel a bölcsességfog lehet). Életminőségünk romlásához vezet ugyanis, ha foghiánnyal küzdünk. A kihúzott (nem bölcsesség-) fogakat minden esetben pótolni kell. A fogpótlás pedig csak a legnagyobb karbonlábnyomú beavatkozásokkal oldható meg.
Tehát az alábbi lépések szerint cselekedjünk, ha az egészségünk megőrzésével egyidejűleg környezetünk védelme is fontos számunkra:
- Félévente találkozzunk fogorvosunkkal, valamint dentálhigiénikusunkkal!
- A fogászatra környezetbarát közlekedési eszközzel érkezzünk!
- Naponta kétszer mossunk alaposan fogat a dentálhigiénikusunk által javasolt technikával!
- Tisztogassuk fogközeinket fogselyemmel, illetve a megfelelő méretű fogközkefével!
- Ha valóban környezettudatosak akarunk lenni, lépjünk szintet a szájápolásban, és tegyük mindezt környezetbarát fogápolási eszközökkel!
A fenti pontokat követve mi magunk is jelentősen tudjuk csökkenteni a fogászati ellátás ökológiai lábnyomát.
Kiemelt kép: @tudatosszajapolas / Instagram
