A klímaváltozás a legnagyobb fenyegetés az emberiségre? Sokan azt mondanák, hogy igen. Különösen a fiatalok érzik az ügyet reménytelennek. Egy nemrégiben készült felmérés 10 000 16-25 éves fiatalt kérdezett meg 10 országban az éghajlatváltozással kapcsolatos hozzáállásukról. Az eredmények lesújtóak voltak.

Tisztázzuk: az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb probléma, amellyel szembe kell néznünk. Számos kockázattal jár – némelyik biztos, némelyik bizonytalan -, és közel sem lépünk elég gyorsan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Azonban a megbízható klímatudósok közül – akik bizonyára mindenkinél jobban ismerik a kockázatokat – senki sem nyugszik bele a feledésbe merülő jövőbe. Legtöbbjüknek gyerekei vannak, ami azt jelzi, hogy azok, akik nap, mint nap az éghajlatváltozást tanulmányozzák, optimisták abban, hogy gyermekeik élete élhető lesz majd.

A szinte valós idejű híradások üteme miatt folyamatosan a legújabb katasztrófáról szóló hírekkel bombáznak minket. Ezek a történetek fontosak, de nem adnak pontos képet arról, hogy a katasztrófák gyakorisága és következményei összességében hogyan változnak, hiszen igazából a katasztrófák okozta halálozási arány az elmúlt évszázadban sokat csökkent. Ez nem azért van, mert az éghajlatváltozás nincs hatással a súlyosságukra. Egyszerűen csak sokkal ellenállóbbak vagyunk velük szemben. Jobb technológiáink vannak a viharok, erdőtüzek és árvizek előrejelzésére; jobb infrastruktúránk van a védekezéshez; és hálózataink vannak az együttműködéshez és a helyreállításhoz, amikor egy katasztrófa bekövetkezik. De ha csak a híreket követjük, gyorsan az ellenkezőjére jutunk.

Ha ezeket az üzeneteket kombináljuk az éghajlattal kapcsolatos eddigi lassú és elégtelen intézkedésekkel, akkor nem meglepő, hogy sokan úgy érzik, az emberiség halálra van ítélve. Ez a pesszimizmus azonban komoly problémát jelent, mert a mentális egészség rovására megy. Ezért megdöbbentő, hogy elfogadhatóvá vált azt mondani a gyerekeknek, hogy meghalhatnak az éghajlatváltozás miatt. Nemcsak, hogy szörnyű ilyet mondani, de a legtöbbjükre nézve ez nem is igaz.

Vannak arra utaló jelek, hogy optimistának kellene lennünk az éghajlatváltozással kapcsolatban? Igaz, hogy nem járunk még közel a céljainkhoz. De a dolgok most már mozognak – és egyre gyorsabban. A megújuló energiaárak például gyorsan csökkennek. A napenergia ára az elmúlt évtizedben 89 százalékkal csökkent. A szárazföldi szélenergia ára 70 százalékkal csökkent. Ezek most olcsóbbak, mint a szén és a gáz.

Új üzenetre van tehát szükségünk az éghajlatváltozással kapcsolatban. Olyanra, amely a cselekvést az optimizmuson keresztül ösztönzi, mert a dolgok igenis jobbra fordulhatnak.

Forrás (wired.com)