Ahogy a bolygó többi élőlénye, úgy evolúciója során az ember is a Föld nagyjából állandó időjárási körülményeihez alkalmazkodott. Az utóbbi évek felmelegedése azonban olyan új időjárási eseményeket hoz, melyekhez már egyre nehezebben alkalmazkodik a szervezetünk.
A hideg ellen viszonylag könnyen tudunk védekezni, a meleg azonban más. Az egyre–másra megdőlő hőségrekordok és hőhullámok egyre több rosszullétet, sőt halálesetet okoznak, ezek száma pedig a jövőben csak növekedni fog, különösen, ha nem sikerült tartanunk a klímacélokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon. Az egyre gyakoribbá váló extrém hőség a jövőben egyre inkább a mindennapjaink részévé válhat.
Az emberi szervezet optimális hőmérséklete 37 Celsius-fok környékén van, mely tartományon kívül a szervezetünk kompenzálni kezd, ennek azonban megvannak a határai. Ahogy a Qubit cikke írja, ha a légköri nedvesség szintje elér egy bizonyos szintet, a szervezet sem tud már hatékonyan megszabadulni a felgyülemlett hőtől, ugyanis a magas páratartalom esetén a verejték egyszerűen nem párolog el a testünkről.
A szakértők szerint nem önmagában a meleg, sokkal inkább a magas páratartalommal kiegészülő meleg a legveszélyesebb az emberi szervezet számára. A nagy páratartalmú hőség (wet-bulb temperature) emberi tűréshatára 35 Celsius-fok körül lehet.
Ilyenkor és e felett ugyanis az izzadás semmit sem ér, néhány órán belül az az egészséges felnőtt is túlhevül vagy belehal, aki az árnyékban ülve rendszeresen iszik vizet.
Szerencsére ilyen környezeti feltételeket igen ritkán lehet tapasztalni. Egyelőre csupán dél-ázsiai és közel-keleti mérőállomások környékén mértek hasonlót és ott is csak néhány órára, de a következő évtizedekben nagyobb gyakorisággal és hosszabban fordulhatnak elő.