A járulékos fogás a nagyüzemi halászat egyik legpusztítóbb mellékhatása. Lényegében nem jelent mást, mint az egy-egy halfajra specializálódott halászhajók hálójába kerülő egyéb fajok, melyek akár a fogás 60%-át is kitehetik, és amelyek leggyakrabban már elpusztulnak, mire visszaöntik őket a tengerbe.
Erre a katasztrofális problémára ígér gyógyírt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legújabb megoldása. A szervezet munkatársai rájöttek, hogy zöld színű ledlámpák használatával jelentősen csökkenthető a járulékos fogás mennyisége.
Kapcsolódó bejegyzések
Hatásvadász, ferdítő, mégis igaz film a Seaspiracy – Filmajánló
A Seaspiracy olyan helyzetet tár a néző elé, amely – a megkérdőjelezhető adatok és a hatásvadász jelenetek ellenére is – letaglózó és baljós képet fest a jövőnkről.
A megoldás az eresztőhálós halászatot teheti humánusabbá, melyet többek között tőkehalak, lazacok, heringek, tengeri sügérek és tonhalak fogására használják. A módszer az egész világon elterjed annak ellenére, hogy a vonóhálós halászathoz hasonlóan környezetvédők célkeresztjében áll hosszú évek óta. Az eresztőhálók a legnagyobb veszélyt a sebezhető fajok közül cápákra jelentik, de a delfineket és a bálnákat sem kímélik.
A NOAA kutatásában az eresztőháló szélein 10 méterenként elhelyeztek egy-egy zöld ledes lámpát. Ezzel 63%-kal sikerült csökkenteni a járulékos fogás mennyiségét, de például a cápák és a ráják esetében 95%-os volt a csökkenés. Az eredetileg tengeri teknősök megmentésére kitalált módszer a legkevésbé épp náluk működött: „csupán” 51%-kal kevesebb teknős akad a hálóba.
Felmerülhet persze, hogy ha a fenti fajokat távol tartja a fény, akkor a valódi zsákmánnyal mi a helyzet. Nos a kísérlet eredményei szerint az adott halászaton célba vett sügérek és laposhalak mennyisége nem csökkent a zöld fénytől.
Mivel a megoldás különösebb anyagi terheket nem ró a halászokra, a kutatók abban reménykednek, hogy az világszerte elterjedhet. Ráadásul az eredmények alapján ennek még gazdasági haszna is lenne: a kísérletben résztvevő hajó legénysége 57%-kal kevesebb időt töltött a háló kiürítésével, illetve kibogozásával, mint a fények nélküli háló esetén, az megtakarított idő pedig idővel jövedelmezővé válhat. (Qubit)